A kiskereskedelemben még mindig az Aldi és a Lidl adja a legjobb béreket, ráadásul úgy tűnik, hogy a kevesebbet keresők jobban jártak mostanában, ha béremelésekről volt szó. És miközben a kiskereskedelemből jön a legtöbb hír a fizetésemelésekről, az országos adatokból az jön ki, hogy egyáltalán nem itt indultak el felfelé leginkább a bérek, bár több olyan kiskereskedelmi pozíció is volt, ami a fizetésemelések mértéke alapján bekerült a top 20 szakmába.
Nemrég írunk róla, hogy az Aldi már havi bruttó 812 ezerért keres regionális értékesítési vezetőket, ráadásul olyan gyakornoki programot indítanak, ahol bruttó havi 274 ezret lehet keresni. De vajon ez mennyire átlagos az áruháznál? És mennyit fizet a többi lánc?
Céges beszámolók segítségével néztük meg, hogy hozzávetőlegesen mekkora béreket fizettek tavaly az egyes cégek a magyar kiskereskedelmi szektorban. A legfrissebb beszámolók 2016-ból állnak rendelkezésre, ezek alapján a német cégek, a Lidl, az Aldi és a Penny kínálják átlagosan a legjobb béreket a magyar kiskereskedelmi szektorban.
A számok úgy jöttek ki, hogy vettük a cégek 2016-os bérköltségeit, ezt elosztottuk 12-vel és a cégeknél dolgozók létszámával.
Az összehasonlításból kimaradtak a magyar cégek, mivel ezek jellemzően franchise-rendszerben működnek, ami nagyon megnehezíti, hogy országos viszonylatban becslést adjunk arra, hogy a CBA-nál, a Reálnál, a Coopnál, a G'Robynál és a Mannánál mennyit keresnek a dolgozók átlagosan. Szintén nehezíti az összehasonlítást, hogy a multicégeknek sok közvetített dolgozójuk van, akiknek a bére nem jelenik meg a statisztikákban.
A céges beszámolók alapján az sajnos külön nem látszik, hogy az egyes munkakörökben mekkora átlagos bérek vannak, viszont a Fizetések.hu-nak vannak erről statisztikái. Ezek frissebb, 2017-re vonatkozó adatok, de az ábrán az is látszik, hogy 2016-hoz képest az egyes pozíciókban mekkora béremelkedések voltak átlagosan.
A Fizetések.hu adatai ugyan nem kifejezetten csak a kiskereskedelemre vonatkoznak, de azért az látszik, hogy az alacsonyabb képzettséget igénylő kereskedelmi pozíciókban jobban nőttek a bérek, mint a vezetői beosztásokban.
Ahogy a piros pöttyök mutatják, az eladók, a szakeladók és a pénztárosok bérei nőttek tavaly a legnagyobb mértékben, miközben ezekben a pozíciókban voltak a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Mindez egyébként egybeesik a Trenkwalder kutatásának eredményeivel, ezek szerint ugyanis idén eddig a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bére jóval nagyobb mértékben nőtt, mint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozóké.
Az áruházláncoknál külön is rákérdeztünk, hogy milyen béreket fizetnek, így az ábrán láthatónál frissebb és részletesebb adatokhoz is hozzájutottunk (ugyanakkor ezek nem összesített adatok, tehát összehasonlítani nem lehet a teljes bérszínvonalat a cégeknél).
Az Aldiban a bolti eladók – akik az árufeltöltést és a kasszázást is végzik – havi bruttó bére heti 40 óra munka esetén bruttó 272 269 forint, amelyhez a cafeteria keretén belül további nettó 8333 forint, illetve 5000 forintos Erzsébet-utalvány párosul (ez így összesen 285,6 ezer forint). Az Aldiban nem tesznek különbséget az országon belül földrajzi régiók szerint, így Sátoraljaújhelytől Sopronig minden üzletükben ugyanazt a bértáblát alkalmazzák. A forgalmasabb boltjaikban ugyanakkor több a munka, így ezekben többet is lehet keresni. A kiemelt boltjaikban a kezdő, heti 40 órában dolgozó bolti eladó bruttó bére 302 269 forint.
A Lidlnél az Aldihoz képest ugyanebben a pozícióban egy kicsivel kevesebbet lehet keresni, a bolti dolgozói munkakörben elérhető legmagasabb bruttó alapbér bruttó 230 ezer és 251 ezer forint között van a bolt elhelyezkedésétől függően. Ezt az összeget egészíti ki a nettó 25 174 forint értékű juttatás, amihez egészségprogram is jár minden munkavállalónak, így a maximális elérhető fizetés ebben a pozícióban összesen bruttó 275 ezer forint körül van. A Sparnál áruházi munkakörökben a kezdő bér minimum havi bruttó 200 ezer forint.
Az Aldinál a boltvezetők bruttó fizetése a cafeteriaelemekkel kiegészítve 517 119 forintnál kezdődik, de a kiemelt boltokban elérheti a havi bruttó 844 519 forint is. A Lidl boltvezetői számára az elérhető legmagasabb bruttó fizetés 612 865 és 673 856 forint között van, szintén a bolt területi elhelyezkedésétől függően. Ez az összeg a juttatásokat is magába foglalja. A szektorban egyedülállóan a Lidl minden boltvezetőjének céges autót biztosít.
Az Auchannál a próbaidőt követően az induló átlagbér 234 ezer forint, ami a teljesítmény arányában növekedhet. Ez a havi bruttó jövedelem magában foglalja az alapbért, különböző pótlékokat, túlórát, prémiumot és egyéb béren kívüli juttatásokat is. A Tescónál 197 ezer forintos a legalacsonyabb bér – amit az áruházlánc bérpótlékkal, cafeteriával és egyéb juttatásokkal egészít ki, így az pótlékokkal, túlórákkal a bruttó 227 700 forintot is elérheti. A Pennytől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Bár a médiába jellemzően a kiskereskedelem és az IT-iparágak tudnak bekerülni a béremeléseikről, magas béreikről szóló közleményekkel, valójában nem ezekben az iparágakban nőttek az utóbbi időben a legjobban a bérek, egyszerűen csak ezekben az iparágakban a cégek jobban kommunikálnak a fizetéseikről.
A KSH 2017-es bruttó átlagkereseteit összehasonlítva a 2016-osokkal az látszik, hogy a szórakoztatóiparban, a szociális ellátás vagy az ingatlanügyletek területén (azt, hogy ezekbe a kategóriákba milyen állások tartoznak, ide kattintva tudja megnézni) közel 20 százalékos vagy akár azt meghaladó béremelkedések voltak, miközben a kereskedelem csak a középmezőnyben volt, az IT pedig egyenesen a lista legalján végzett.
A Trenkwalder által kiszúrt trend – tehát, hogy inkább az alacsonyabb bárszinteken volt nagyobb a bérnövekedés – akkor még inkább látszik, ha azt is megnézzük, hogy a fenti iparágakban mekkora bruttó átlagfizetés volt jellemző tavalyelőtt és tavaly. Az ábrán látszik, hogy nagyon sok iparág, ami a fenti ábra tetején szerepel, ennek az ábrának csak az alján vagy a közepén van.
És habár a kiskereskedelem nem került be a legnagyobb béremelkedésekkel jellemezhető iparágak közé, olyan kiskereskedelmi pozíciók voltak tavaly, amik a Fizetések.hu 117 kategóriás listájának első 20 kategóriájába befértek. Ilyen volt a fenti ábrán dobogós három szakma, az eladó, a szakeladó és a pénztáros is.
Ezenkívül érdekes még, hogy sok alacsonyabb bérszínvonalú munkakörben is nagyon komoly béremelkedések voltak tavaly. Ilyen szakma volt például a biztonsági őröké, akiknek átlagosan csaknem 30 százalékkal nőtt a fizetésük, de a recepciósok és a pultosok/pincérek vagy a szerelők is eléggé jól jártak a 20 százalék körüli bérnövekedéssel. Az ábrán az első helyen lévő kereskedelmi vezető pozíció nem a kiskereskedelemre vonatkozik egyébként, ilyen fajta pozíció sok iparágban van, ugyanez igaz a szintén komoly bérnövekedést összehozó beszerzési vezetői pozícióra is.
(Borítókép: Biztonsági õr az ügyfélváróban egy budapesti bankban – fotó: Máthé Zoltán / MTI)