1997 óta próbálja betömködni a milliárdos lyukait a Buda-Cash, írja a Népszabadság. A felügyeletet folyamatosan az orránál fogva vezették, pedig 2013-ban, a takarékjaik bankká alakításakor egy állami szervek közötti telefonhívás is lebuktathatta volna őket. De ez elmaradt, ahogy most is önként jelentkeztek egy meg nem nevezett államtitkárnál a cégtől, hogy bejelentsék az összeomlást. Az MNB csak ezután szállt ki hozzájuk. De előtte még 62 milliárdnyi állampapírt adtak egy fiktív ügyfélnek.
Az MNB ellenőrzései semmi fontosat nem tártak fel, a Buda-Cash vezetői önként jelentkeztek egy államtitkárnál, miután 62 milliárdnyi elemelt pénzből kincstárjegyeket vettek egy fiktív ügyfélnek – véli tudni a Népszabadság.
A lap szerint V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február 2. között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön) kapott megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.
Mindezeket még azelőtt, hogy önfeljelentést tettek volna a cégcsoportnál elképesztően durvára dagadó hiányuk miatt, és hogy találkoztak volnaaz MNB illetékeseivel. A lap szerint ugyanis a cég jogi képviselője még mindezek előtt egy államtitkárnak személyesen bejelentette a brókerház katasztrofális helyzetét. Másnap találkoztak az MNB illetékeseivel, akikkel így már egyből eljött a találkozóra a Nemzeti Nyomozó Iroda pár nyomozója is.
Egyébként a lap szerint Buda-Cash már 1997-ben összeszedett egy kétmilliárdos, törvénytelenül könyvelt hiányt az ázsiai részvénypiacon, és azóta folyamatosan ezt próbálták eltüntetni, szintén hamis dokumentációkkal. Csakhogy az 1998-as orosz válsággal és egyéb balul sikerült üzletekkel 2000-re már valójában ötmilliárdos mínuszban voltak. Csak ezt a felügyelet nem vette észre, az ügyfeleik meg pláne nem.
Később sem sikerült csökkenteniük a titkos hiányt, hanem ellenkezőleg, 2004-re már 20 milliárdos buktában voltak, de még mindig nem tudni, hogy pontosan hogyan tüntethettek el papíron a felügyelet orra előtt ekkora összegeket. Ami még furcsább, hogy a felügyelet a kevés kivételek egyikeként engedélyezte, hogy a cég tulajdonosainak takarékjai ne kerüljenek be a kötelező, államosított takarékszövetkezeti integrációba, hanem bankká alakulva megmeneküljenek ettől. A bankká alakuláshoz ugyanis elvileg szinte az utolsó zsebkendőig átvilágították a csoportot, mégse találtak semmi érdemlegeset. Ekkoriban egy telefonhívással is lebuktak volna, ha felhívják a Kelert (ami az MNB tulajdonában lévő, a tőzsdei elszámolásokat bonyolító szervezet) a lap szerint.
2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot, írja a lap, amikor ráadásul elszállt a svájci frank is, további tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okozva a cégcsoportnak. Ebből nyolcat bevallottak az MNB-nek , amely egyébként ezt akkor külön is leellenőrizte , és hitelesnek találta. Ezek után, a százmilliárdhoz közelítő hiánnyal már feladták magukat és a cégüket a vezetők, hivatkozik bennfentes forrásaira a Népszabadság.