Kedden megszavazta a brókertörvényt a parlament, ami két hete még nem ment át. Azóta, ahogy már korábban például a földvagyonos törvénnyel, kiszedték a javaslatból a sarkalatos, vagyis kétharmadot igénylő részeket, így pedig simán átment a pénzügyi szolgáltatók felügyeletének szigorítása.

A törvény alapján

• a Magyar Nemzeti Bank legalább három évente végez majd átfogó vizsgálatot a bankoknál, biztosítóknál, alapkezelőknél és más pénzügyi szolgáltatóknál;
• A korábbinál nagyobb bírságokat szabhat ki mostantól a felügyelet, vagyis az MNB, ami
• helyszíni vizsgálatokat innentől haladéktalanul megtarthat, sőt, ha indokoltnak tartja, akkor lezárt helységekbe is bemehet az ott lévők akarata ellenére;
• A Befektető-védelmi Alap (Beva) az eddigi 20 ezer euró helyett ezután 100 ezer euróig, vagyis 6 millió helyett több mint 30 millióig kártalanít;
• A Beva összeolvad a bankbetéteseket védő Országos Betétbiztosítási Alappal;

Az is része az elfogadott törvénynek, hogy azt a pénzt, amit a pénzügyi intézmények a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába fizetnek előlegként, levonhatják a társasági adójukból, egyes esetekben pedig akár a fizetendő különadójukból.

Egy másik törvényben azt is megszavazta az Országgyűlés, hogy

A lépéssel azt akarják átláthatóbbá tenni, hogy milyen ügyletei voltak 2010 előtt a Quaestornak az MFB-vel, ami pedig segíthet a kormánynak és a Fidesznek minél jobban a baloldali kormányokra tolni a brókerbotrányt. Ezt a módosítást a brókerbotrányt vizsgáló albizottság javasolta, ami kezdetektől arra kiváncsi a leginkább, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányoknak mi köze a Questorhoz.

Szintén az MFB-t érinti az a változtatás, amit Lázár János javasolt a parlamentnek, és ami alapján rugalmasabban dönthetnek majd arról, milyen cégekben és hogyan szerezhet tulajdont a fejlesztési bank. Ezt ezután a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza majd, a cégek listáján pedig a pénzügyi és befektetési cégek, árutőzsdei szolgáltatók és elszámolóházak állnak az élen.