A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírta a pályázatot a 4444. jelű út Dombegyház átkelési szakasz és a Dombegyház-országhatár közötti összekötő út építésére, valamint 41134. jelű Garbolc–országhatár közötti összekötő út kiépítése, mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására. A Dombegyház átkelési szakasz és a Dombegyház-országhatár közötti összekötő út 8,2 km hosszan épül ki, egy körforgalmi csomóponttal. A projekt várhatóan 2013 márciusában indul, és 2013 októberére elkészül. A beruházás a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. Az európai uniós támogatás mértéke 85 százalék, a hazai társfinanszírozás 15 százalék.
A minimálbér 3,2 százalékos növelését hagyta jóvá szerdai ülésén a szlovák kormány. A 2013 januárjától hatályos intézkedés a jelenlegi 327,2 euróról 337,7 euróra emeli a havi bruttó minimálbér összegét, a legalacsonyabb órabér 1,94 euróra nő. A munka-, szociális és családügyi tárca által előterjesztett javaslat a kormány szociális partnereivel való egyeztetést követően, az egyes érdekképviseletek ettől eltérő javaslatai dacára született meg. A munkaadók a jóváhagyottnál alacsonyabb, a munkavállalók érdekképviseletei 4,4 százalékos a Városok és Falvak Társulása (ZMOS) pedig 2,2 százalékos minimálbéremelést tartott volna indokoltnak. A minimálbér Szlovákiában 2012-ben is 3,2 százalékkal nőtt.
Romániában megugrott az infláció szeptemberben, csökkent az ipari termelés augusztusban, és nőtt a külkereskedelmi hiány az idei első nyolc hónapban. A román statisztikai hivatal szerdán ismertetett adatai szerint éves szinten az infláció 5,3 százalékra nőtt szeptemberben az augusztusi 3,9 százalékról. Havi szinten 1,2 százalék volt a fogyasztói áremelkedés. A szakértők szerényebb, 4,7 százalékos éves és 0,5 százalékos havi inflációval számoltak.
Az augusztusi román ipari termelés 1,1 százalékkal csökkent havi és éves összevetésben egyaránt. Ezt elsősorban a feldolgozóipari termelés 1,5 százalékos éves és 0,7 százalékos havi szintű csökkenése okozta. Ugyancsak szerdán ismertetett adat szerint az idei első nyolc hónapban a román külkereskedelmi hiány 6,3 milliárd euró volt, 4 százalékkal több a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az időszakban a behozatal 1,2 százalékkal 36 milliárd euróra, a kivitel 0,7 százalékkal 29,7 milliárd euróra nőtt.
Meglepetésre nőtt a francia ipari termelés augusztusban, elsősorban a feldolgozóipari termelés miatt, a szakértők stagnálást vártak júliushoz képest. A francia statisztikai hivatal, az Insee szerdai közlése szerint az euróövezet második legnagyobb gazdaságában az ipari termelés 1,5 százalékkal nőtt júliushoz viszonyítva. Ugyanebben az időszakban a feldolgozóipari termelés 1,8 százalékkal bővült. Júliusban 0,6 százalékkal nőtt a francia ipari termelés júniushoz képest.
Nem változott érdemben a forint árfolyama szerdán délelőtt az előző napi jegyzésekhez képest. Az eurót délelőtt 283,39 forinton jegyezték a kora reggeli 283,55 forint és a kedd esti, ugyancsak 283,39 forintot követően. A kereskedők szerint iránykeresésre, kivárásra lehet számítani nap közben. A szerdai napon nem jelennek meg olyan gazdasági adatok, amelyek befolyásolhatják a kereskedést. A dollárral és a svájci frankkal szemben kissé gyengült a forint, a dollár árfolyama 220,22 forint volt délelőtt a kedd esti 220,09 forint után. A svájci frank jegyzése 234,17 forintra emelkedett az esti 233,99 forintról. A japán jen 2,8117 forintot ért az előző napi 2,8135 forint után.
Csökkenéssel kezdték a szerdai kereskedést az irányadó nyugat-európai részvényindexek.
A londoni FTSE-100 0,37 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,20 százalékos, míg a párizsi CAC-40 0,36 százalékos mínuszban állt a kereskedés első perceiben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 34,75 pontos csökkenéssel, 18 830,35 ponton nyitott szerdán. A keddi záró értékéhez képest 0,18 százalékkal gyengült.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 101,15 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel, 18 865,10 ponton zárt kedden.
Alig változott a forint árfolyama kedden: az eurót délután négy órakor 283,24 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, szemben a kedd hajnali 283,40 forintos és a hétfő délutáni 283,34 forintos jegyzésekkel. Kedden szűk sávban, 283,16 és 284,28 forint között alakult az euró jegyzése. A dollár árfolyama kedd délután 219,17 forinton állt a hétfő délutáni 218,35 forint után, a svájci frankot 234,00 forinton jegyzik 234,02 forinttal szemben, a japán jen pedig 2,7990 forint 2,7914 forint után. Az eurót 1,2921 dolláron jegyezték kedden délután a hétfő délutáni 1,2970 dollárral szemben. A lengyel zloty a nyitás óta 0,14 százalékkal, a cseh korona 0,25 százalékkal, a horvát kuna 0,1 százalékkal, a román lej pedig 0,05 százalékkal gyengült az euróval szemben. A térségbeli devizák közül csak a szerb dinár erősödött - 0,1 százalékkal - a 25 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés miatt.
A szerb központi bank 0,25 százalékponttal 10,75 százalékra, a térségben a legmagasabb szintre emelte az alapkamatot kedden. A bank elsősorban az infláció gyorsulása miatt döntött a kamatszint növeléséről. Szerbiában az augusztusi infláció 7,9 százalék volt a júliusi 6,1 százalék után. A nyáron beiktatott új szerb kormánynak súlyos gazdasági gondokkal kell szembenéznie. Az államadósság elérte a hazai össztermék 51 százalékát, a költségvetési deficit a 6,2 százalékát, a munkanélküliség pedig 27 százalékos.
Egy éve a legalacsonyabb szintre csökkent a Görögország által kedden kibocsátott 1,3 milliárd euró értékű 6 hónapos kincstárjegyet hozama. A 2013 áprilisában lejáró adósságpapír átlagos hozama 4,46 százalékra mérséklődött az előző, szeptember 4-én tartott árverésen kialakult 4,54 százalékról - közölte a PDMA görög adósságkezelő központ. Az adósságpapírok túljegyzése 1,6-szoros volt, szemben a szeptemberi 1,95-szörössel.
Az ötödik éve recesszióban lévő Görögország két éve nem ad el hosszabb futamidejű adósságpapírokat, mivel a kötvények hozama rekordmagasságúra nőtt. Az állampapírpiacon ezért csak legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket értékesítenek.
Szlovákia ipari termelése a vártnál nagyobb mértékben bővült augusztusban, ugyanakkor külkereskedelmi többlete az elemzői becsléseknél lényegesen nagyobb mértékben csökkent. A szlovák statisztikai hivatal keddi közlése szerint éves összevetésben 17 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban a júliusi 18,5 százalékos növekedés után.
Az augusztusi adat felülmúlta az elemzői várakozásokban szerepelt 13,5 százalékos bővülést. A kereskedelmi mérleg aktívuma a várakozásokat jóval meghaladó mértékben csökkent augusztusban. Az augusztusi többlet 22,8 millió euró lett a júliusi 375,5 millió euró után. Tavaly augusztusban 28,9 millió euró kereskedelmi többlete volt Szlovákiának.
Háromszoros túljegyzésre, megemelt összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet a referenciahozamot meghaladó átlaghozammal kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK a megszokott 45 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 hónapos diszkont kincstárjegyet jegyzésre. A D130116 jelű, 2013. január 16-án lejáró papírra az elsődleges forgalmazók 139,031 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be.
A magas túljegyzésre az ÁKK 15 milliárd forinttal 60 milliárd forintra emelte az értékesítést. Az előző heti aukción ugyanennyi három hónapos papírt adott el a kincstár, ugyancsak háromszoros túljegyzés mellett. A mostani aukción 6,4 százalékos átlaghozam alakult ki, amely 4 bázisponttal alacsonyabb a múlt heti értékesítés átlaghozamánál, de 8 bázisponttal meghaladja a hétfői 6,32 százalékos 3 hónapos másodpiaci referenciahozamot.
Egy Debrecen és Szentpétervár közötti közvetlen légi járat indításának lehetőségét is felvetették a Hajdú-Bihar megyei város alpolgármesterei a napokban Szentpéterváron, illetve Moszkvában tett látogatásuk során – közölte a városháza kedden. A delegációt Papp László stratégiai és Somogyi Béla kulturális alpolgármester vezette. Szentpéterváron Papp László Velikij Novgorod város képviselőjével technológia transzferről, valamint magyar élelmiszeripari vállalkozások orosz partnerekkel létrehozandó gazdasági együttműködéséről tárgyalt. A két alpolgármester orosz üzletemberekkel találkozott a Moszkvai Kereskedelmi Kamarában, ahol a debreceni élelmiszeripari cégekkel való együttműködésről, valamint orvosi műszerek és segédeszközök gyártásáról, illetve a logisztikai és turisztikai együttműködés lehetőségeiről volt szó.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 15,79 pontos emelkedéssel, 18.982,04 ponton nyitott kedden.
A hétfői záró értékéhez képest 0,08 százalékkal erősödött.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 158,21 pontos, 0,83 százalékos csökkenéssel, 18.966,25 ponton zárt hétfőn. A nagyobb részvények közül egyedül az OTP emelkedett, 0,24 százalékkal, 4160 forintra. A Richter 0,51 százalékkal, 38 850 forintra. a MOL 1,59 százalékkal, 18 500 forintra, a Magyar Telekom pedig 2,11 százalékkal, 417 forintra csökkent.
Emeli bruttó 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A Mol egy hete nem változtatott az árakon, míg a megelőző héten bruttó 10 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az áremeléssel a héten a 95-ös benzin átlagára 431-432 forintra, a gázolajé pedig 434-435 forintra emelkedik. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Emeli bruttó 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. Egy hete nem változtak az árak, míg a megelőző héten bruttó 10 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az áremeléssel a héten a 95-ös benzin átlagára 431-432 forintra, a gázolajé pedig 434-435 forintra emelkedik. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Akkora lyuk tátong a brit közfinanszírozáson, hogy valószínűleg 2018-ig folytatni kell a konzervatív-liberális kormánykoalíció által 2010-ben megkezdett deficitcsökkentő programot – írta saját számításaira hivatkozva a hétfői Financial Times. A londoni gazdaság napilap a kormány mellett működő Költségvetési Felelősség Hivatalának gazdasági modellszámítási módszerét alkalmazva jutott arra a következtetésre, hogy nem teljesülnek a 2015-2016-os pénzügyi évre kitűzött deficit- és adósságcsökkentési célok, sőt 2016-2017-re sem bizonyos e célok elérése.
A Financial Times számításai szerint a strukturális probléma mértéke, vagyis a tervezettnél nagyobb hiány évente csaknem 15 milliárd font (3500 milliárd forint), ami arra vall, hogy a megszorító programot 2017-2018-ig folytatni kell, három évvel tovább, mint ahogy azt a kormány a 2010-ben beterjesztett hosszú távú vészköltségvetésében jelezte.
A Nemzetiinfrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírta a pályázatot a Rédicset a szlovéniai Göntérházával, valamint az Eleket a romániai Ottlakával összekötő utak megépítésére. A NIF tájékoztatása szerint a Rédics-Göntérháza összekötő út 2x1 sávos, 1,85 km hosszú lesz, az útszakasz magában foglalja a Határ-patak feletti hidat, az utat jövő júniusra kell megépíteni. Elek és Ottlaka között magyar oldalon 3,7 km út épül, ennek a teljes útszakasznak jövő októberre kell elkészülnie, mindkét beruházás uniós támogatással valósul meg.
A határidős jegyzéseknek megfelelően csökkenéssel kezdték a hétfői kereskedést az irányadó nyugat-európai részvénypiacok.
A londoni FTSE-100 index 061, százalékos, a frankfurti DAX-30 0,70 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,84 százalékos mínuszban kezdte a hét első kereskedési napját.
Hétfőn reggel kilenc órakor az euró árfolyama 1,2988 dollár volt, alacsonyabb a pénteki záró 1,3024 dollárnál.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 92,34 pontos csökkenéssel, 19 032,12 ponton nyitott hétfőn.
A pénteki záró értékéhez képest 0,48 százalékkal gyengült.
A Világbank szerint Ázsia idei és jövő évi gazdaságnövekedése mérsékeltebb lesz az eddig vártnál, elsősorban a szerény globális kereslet miatt. A bank a térség idei gazdaságnövekedésével kapcsolatos előrejelzését 7,2 százalékra csökkentette hétfőn a májusban becsült 7,6 százalékról a tavalyi 8,3 százalékos növekedést követően. A Világbank jövőre 7,6 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi 8 százalék helyett Ázsiában.
Ázsia legnagyobb gazdaságának, Kínának az idei várható GDP-növekedését 8,2 százalékról 7,7 százalékra, a jövő évit 8,6 százalékról 8,1 százalékra rontotta a Világbank. Kína gazdasága tavaly még 9,3 százalékkal nőtt. A bank szerint a térség gazdasági növekedésének lassulását elsősorban a lassuló amerikai gazdaságnövekedés és az európai recesszió okozza az ázsiai termékek iránti keresletet megcsappanása révén.
Minimálisan mozdult el a forint árfolyama hétfő kora reggelre péntek estéhez képest a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon. Reggel hét óra előtt nem sokkal 282,36 forinton jegyezték az eurót a péntek esti 282,53 forintot követően. Kora reggel 217,30 forinton állt a dollár a péntek esti 216,75 forint után. Hétfő kora reggel 233,07 forintra változott a svájci frank árfolyama a péntek esti 233,19 forintról.A japán jen 2,7723 forintot ért a pénteki esti 2,7501 forint után. Az euró árfolyama 1,2988 dollárra gyengült a péntek esti 1,3031 dollárról.
Jól haladnak és igen termékenyek a tárgyalások Görögországgal - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde a hét végén Rijádban, az olajtermelő arab országokban tett körútja szaúd-arábiai állomásán. A görög kormánnyal zajló tárgyalások témája most a szerkezeti reform, a finanszírozás és az adósságtörlesztés fenntarthatósága - mondta az IMF vezetője.
Az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank - a hitelező trojka - képviselői ezekben a hetekben vizsgálják Athénban, hogy kiutalható-e a Görögországnak tavasszal odaítélt második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőprogram következő részlete. Ettől függ Görögország számára közvetlenül a fizetőképesség megtartása, Európa számára pedig alkalmasint az euróövezet megőrzése a mostani formájában.
Az Európai Központi Bank (EKB) nem tart attól, hogy az euróövezetben gyorsulna az infláció az államadósság-válság közepette. "Nem látom jelét, hogy növekednék a valuta leértékelődésének kockázata" - idézte az EKB igazgatótanácsa német tagja, Jörg Asmussen nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap.
Az EKB pénzügypolitikája abból a feltételezésből indul ki, hogy "jövőre az infláció 2 százalék alá csökken" - mondta Asmussen, majd így folytatta: az EKB gondoskodik róla, hogy az euró stabil valuta maradjon, "efelől senkinek sem kell aggódnia". Az EKB lazító pénzügypolitikája és esetleges dél-európai állampapír-vásárlásai miatt aggódó német polgárok megnyugtatására Asmussen emlékeztetett, hogy Németországban az infláció jelenleg elmarad az euró bevezetése előtt, a "Deutschmark" idején tapasztalt ütemektől.
Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 2,7 százalékra nőtt a tizenkét havi infláció az augusztusi 2,6 százalékról, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint. A csekély gyorsulást a tavaly szeptemberinél 9,2 százalékkal magasabb üzemanyagárak és a 2,9 százalékkal emelkedett élelmiszerárak okozták, vagyis főleg importárak, amelyekre az EKB pénzügypolitikájának nincs hatása. Mindazonáltal a tizenkét havi infláció így is elmaradt a tavaly szeptemberi 3,0 százalékról.
Az amerikai munkaügyi minisztérium szerint a munkanélküliség rátája szeptemberben 7,8 százalékra csökkent az augusztusban mért 8,1 százalékról. Az amerikai gazdaságban szeptemberben a vártnál több, 114 ezer új állás jött létre. A legnagyobb növekedés, 44 ezer ember munkába állásával, az egészségügyben volt.
A pénteken publikált statisztika a legjobb adat 2009 januárja, vagyis Obama elnökségének kezdete óta. A jelenlegi kormányzati ciklusban a mélypont 2009 októbere volt, amikor az állástalanok aránya elérte a munkaképes lakosság 10 százalékát.
A Navigator Investments Zrt. megvásárolta a Synergon Informatika Nyrt. részvényeinek 7,06 százalékát (657 ezer darab részvényt) a Cashline Befektetési Holding Zrt.-től pénteken az OTC-piacon. A részvények átlagára darabonként 425 forint volt. A Navigator Investments Zrt. kizárólagos tulajdonosa Jutasi Zoltán, a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatója.
A tranzakciót követően a Cashline Befektetési Holding Zrt. tulajdonában lévő Synergon részvények száma 778 113 darabra, míg a befolyás mértéke 10 százalék alá csökkent. A Navigator tulajdonában lévő Synergon részvények száma 657 ezer darabra, míg a befolyás mértéke 7,06 százalékra nőtt.
A görög gazdaság kibocsátása az eddig véltnél nagyobb ütemben esett tavaly és tavalyelőtt a görög statisztikai hivatal, az Elstat pénteki közlése szerint. A szervezet tájékoztatása szerint a görög bruttó hazai termék 7,1 százalékkal 208,5 milliárd euróra esett vissza 2011-ben a korábban vélt 6,9 százalékos zuhanás helyett. A legfrissebb számítások alapján a görög gazdaság kibocsátása 2010-ben a korábban jelzett 3,5 százalékos ütemnél nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal csökkent.
A bejelentés arra enged következtetni, hogy a görög gazdaság az eddig hittnél is rosszabb állapotban van. A statisztikai hivatal nem közölt az államadósság mértékére vonatkozó új számokat, de az alacsonyabb GDP-adat vélhetően a jelenlegi 165 százalékos GDP-arányos adósság felfelé módosítását vonja maga után. A statisztikai hivatal módosítása folytán akár a második mentőhitelben felvázolt makrogazdasági pálya is megkérdőjeleződhet. Ennek értelmében a görög államadósság 2020-ra a GDP 120 százalékára csökken.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 64,86 pontos, 0,34 százalékos emelkedéssel, 19 124,46 ponton zárt pénteken. A vezető részvények a Mol kivételével erősödtek, a napközben 8 havi csúcsáig dráguló OTP 4150 forinton zárt, a forgalom 13 milliárd forint volt.