A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 197,16 pontos, 1,06 százalékos emelkedéssel, 18 785,81 ponton zárt hétfőn. Legfőképp azért, mert a Mol és az OTP is pluszban zárt, a 1,22 százalékkal 18 595 forintra, utóbbi 0,89 százalékkal 3930 forinton.
Augusztusban 10,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Olaszországban, a mutató 2004 óta nem volt ilyen magas - közölte hétfőn az Istat olasz statisztikai hivatal.
A munkanélküliségi ráta nem emelkedett júniushoz és júliushoz képest, de 2,3 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz viszonyítva. Az olasz munkanélküliek száma 2 millió 744 ezer fő volt augusztusban, júliushoz képest 9 ezerrel csökkent, éves összevetésben 640 ezerrel nőtt. A hivatal a férfiak körében 9,9 százalék, míg a nők között 11,8 százalékos munkanélküliséget mért, a 15-24 év közötti fiataloknak pedig 34,5 százaléka volt állás nélkül augusztusban. Ezt azt jelenti, hogy az adott korosztályban jelenleg Olaszországban 593 ezer fiatal keres magának állást, számuk júliushoz képest fél százalékkal csökkent, míg 2011 augusztussal összevetve 5,6 százalékkal nőtt.
Az itáliai foglalkoztatottság aránya 56,9 százalékos: 66,7 százalék a férfiak, 47,2 százalék a nők körében. A munkával nem rendelkező és munkát nem is kereső inaktívak száma először emelkedett 2011 szeptembere óta: júliushoz képest 0,6 százalékkal, ez 93 ezer főt jelent, többségében nőket.
Középiskolásoknak szóló, gazdasági, pénzügyi témákkal foglalkozó Facebook oldalt indított a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére életre hívott Pénziránytű Alapítvány. A Pénzbook (www.facebook.com/penziranytu.penzbook) nevű oldal célja a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek átadása a Facebook sajátosságaihoz alkalmazkodva, rövid, informatív és szórakoztató bejegyzésekkel.
A Pénzbookon a Pénzügyi Oktatási Program tananyagának színes és közérthető feldolgozása mellett szórakoztató jellegű, könnyen fogyasztható, a hétköznapokban hasznosítható bejegyzések is helyet kapnak multimédiás és interaktív tartalmakkal kiegészítve.
Enyhe növekedést jelez szeptemberben a beszerzési menedzserindex (BMI), az index szezonálisan kiigazított értéke az augusztusi 49,5 pontról szeptemberben 52,5 pontra emelkedett - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság.
A korábbi szeptemberekkel összevetve az idei érték átlag feletti, és az idei hónapok átlagát (51,6) is felülmúlja. A BMI indexe azt mutatja, hogy 2010 júliusa és 2011 szeptembere között folyamatosan bővült a feldolgozóipar.
A mostani érték az idei hatodik bővülő hónap, és ezek közül a harmadik legmagasabb március és június után. A szeptember összességében az átlagnál némileg gyengébb hónap volt a korábbi években: az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 51,9 pont, a hosszú távú szeptemberi átlag pedig 1996 óta - 51,6 pont - elmarad a múlt hónapban mért értéktől.
Nem változott a munkanélküliség augusztusban az előző hónaphoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban - közölte hétfőn az EU statisztikai hivatala.
Az Eurostat előzetes adatai szerint a 17 tagú euróövezetben augusztusban 11,4 százalék volt a ráta, és 10,5 százalék az egész Európai Unióban, ugyanannyi, mint júliusban. Tavaly augusztusban 10,2 illetve 9,7 százalékon állt az euróövezeti és az uniós munkanélküliség.
A legalacsonyabb rátát Ausztriában (4,5 százalék), Hollandiában (5,3 százalék), Luxemburgban (5,2 százalék) Németországban (5,5 százalék) mérték. A legmagasabb a ráta, 25,1 százalék Spanyolországban, és 24,4 százalék Görögországban. Az egy évvel korábbival összevetve a munkanélküliségi ráta az EU húsz tagállamában nőtt augusztusban, hatban csökkent, és csupán Nagy-Britanniában nem változott.
Hat havi csúcsra emelkedett szeptemberben az euróövezeti feldolgozóipari beszerzési menedzser index (BMI), ám a mutató még mindig a feldolgozóipari kibocsátás csökkenését jelzi - közölte hétfőn a londoni Markit kutató intézet.
Az euróövezeti feldolgozóipari beszerzési menedzser index szeptemberben - végleges adatok szerint - 46,1 pontra nőtt az augusztusi 45,1 pontról. Az index 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat teljesítményének javulását, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi. A mutató a hetedik egymást követő hónapban jelzi az euróövezeti feldolgozóipari kibocsátás csökkenését.
Az euróövezeti országok közül szeptemberben a legmagasabb feldolgozóipari BMI érték Írországban (51,8), Hollandiában (50,7), Németországban (47,4) és Olaszországban (45,7) volt. Ausztriában mindazonáltal 39 hónapos, Franciaországban pedig 41 hónapos mélypontra süllyedt a mutató, a két országban rendre 45,1 és 42,7 pont volt az index értéke.
A várakozásokkal szemben vegyes, bár többségében gyengülő indexekkel indult a kereskedés hétfőn az európai értékpapír piacokon. Elemzők veszteséges nyitást jeleztek előre.
A kereskedés kezdetén a frankfurti Xetra DAX index 0,20 százalék emelkedést, a madridi IBEX 35 index 0,09 százalék emelkedést, a londoni FTSE-100 index pedig 0,07 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,14 százalék, a vezető európai vállalatok részvényeit követő EU Stoxx 50 index pedig 0,21 százalék veszteséget jelzett.
A spanyol bankrendszer pénteken közzétett vártnál kedvezőbb eredményére kezdetben pozitívan reagáltak a piacok, majd arra a felismerésre, hogy tovább húzódhat a spanyol mentőcsomag kérelem benyújtása, negatív korrekció történt. Hétfőn rontotta a globális befektetői hangulatot a továbbra is a teljesítmény lassulását mutató szeptemberi kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser index is.
0,1 százalékos mínusszal lényegében stagnál a tőzsdei a hétfői nyitáskor. Az OTP 3900 forint alatt kezdte a hetet, a Mol 18 300 forinton áll.
Csehország külföldi adóssága az idei második negyedév végén 1895 milliárd koronára csökkent, ami a bruttó hazai termék (GDP) 49,6 százaléka; ez 144,3 milliárddal alacsonyabb összeg, mint 2011 közepén volt – közölte a Cseh Nemzeti Bank. A kormány külföldi adóssága mérsékelten emelkedett, ami alapvetően az árfolyamváltozások és az átértékelődések következménye. A kormányzati adósság a külföldi adósság 28 százalékát teszi ki.
A jegybank szerint az ország külföldi adósságának csökkenésére a legnagyobb mértékben a vállalati szektor külföldi adósságának kedvező alakulása volt hatással. Számos cseh leányvállalat csökkentette nettó kötelezettségeit külföldi anyavállalatai iránt. Ugyanakkor a jegybank szerint a cseh cégek nagyobb mértékben fizették vissza korábban felvett külföldi hiteleiket. A nem pénzügyi vállalati szféra Csehország külföldi adósságának 46,9 százalékát teszi ki. Az elmúlt időszakban mérsékelten csökkent a csehországi bankszektor külföldi adóssága is. A kereskedelmi bankok egyebek között visszafizették a korábbi rövidtávú külföldi betéteket. A bankszektor az ország külföldi adósságának 25,1 százalékát alkotja.
Hétfőre virradóra alig változott a forint árfolyama az euróval szemben: az eurót 285,70 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben hétfőn reggel röviddel hét óra után, szemben a péntek délutáni 285,86 forinttal.
A múlt héten a forint gyengült, az euró jegyzése a hét eleji 282 forintról a hét végére 286 forint fölé emelkedett. A forinthoz hasonlóan a térségbeli devizák árfolyama sem változott lényegesen hétfőn reggel az euróval szemben.
A svájci frankot hétfőn reggel 236,39 forinton jegyezték, a péntek délutáni 236,36 forinttal gyakorlatilag megegyező árfolyamon. A dollár és a jen erősödött a forinttal szemben hétfő reggelre, a dollár 222,88 forinton áll a pénteki 221,65 forint, a japán jen pedig 2,8607 forinton 2,8505 forint után.
A spanyol bankrendszernek a legrosszabb esetben akár 59,3 milliárd euró tőkejuttatásra is szüksége lehet a pénzügyi-gazdasági válság átvészeléséhez - állapítja az Oiver Wyman tanácsadó cég által a madridi kormány megbízásából végzett stresszteszt. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv 6,5 százalékos GDP-csökkenést feltételez a 2012-2014-es periódusra.
A tanulmány szerint a vizsgált 14 bank felének lehet szüksége tőkejuttatásra. A már államosított bankok közül a Bankia SA-nak 24,74 milliárd, a Novagalicia Banknak 7,18 milliárd, a Catalunya Banknak pedig 10,83 milliárd euró tőkejuttatásra is szüksége lehet.
A három legnagyobb spanyol banknak, a Banco Santander SA, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA és a CaixaBank SA pénzintézeteknek nem lesz szüksége feltőkésítésre. A spanyol kormány a Wyman-jelentés alapján dönti el, mekkora összeget hív le a spanyol bankrendszer feltőkésítésére az EU által megnyitott 100 milliárd eurós hitelkeretből.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 98,78 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel, 18.588,65 ponton zárt pénteken. Az OTP mégis emelkedni tudott, fél százalékos pluszban, 3895 forinton zárt. A Mol 2,1 százalékot esett, ezzel a teljesítménnyel 18 370 forinton zárt.
Tovább erősödött kissé a forint pénteken délelőtt: az eurót délelőtt tíz óra előtt nem sokkal 283,80 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a reggeli 283,62, és a csütörtök esti 284,04 forint után. A szakértők szerint az euró árfolyama 283-285,50 forint között mozoghat a következő héten.
A dollárt 219,40 forinton jegyezték délelőtt, míg reggel 219,25 forint, csütörtökön este pedig 220,32 forint volt az uniós fizetőeszköz árfolyama. A svájci frank 234,50 forintot ért pénteken délelőtt, míg reggel 234,39, előző este pedig 234,84 forintot. A japán jen 2,8290 forinton állt 2,8309 forint után.
A második negyedévben 512 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami többnyire megfelel a várakozásoknak. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 975 millió euro volt, ami szezonálisan kiigazítva a GDP 3,6 százaléka.
A folyó fizetési mérleg összetételében nem voltak különösebb meglepetések, mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az áruk többlete 1308 millió euró, a szolgáltatásoké 857 millió euró volt, míg a jövedelmek egyenlege 1718 millió euró hiányt mutatott, a viszonzatlan átutalásoké pedig 72 millió euró többletet.
A második negyedéves egyenleg mind az első negyedévihez, mind az egy évvel ezelőttihez képest javult. Ugyanakkor az MNB az első negyedéves mérleget 186 millió euró többletről 7 millió euró hiányra, a tavalyi egész éves 1413 millió euró többletet pedig 910 millió többletre módosította, túlnyomórészt az áruk egyenlegének rontása miatt. Ezzel szemben a KSH javította a tavalyi külkereskedelmi mérleg statisztikákat, így az eltérés tovább növekedett. Mivel a külső kereslet gyengülése ellenére – amit a Mercedes üzem kivitele ellensúlyozhat – az export növekedése továbbra is meghaladja az importét, a javuló a cserearány mellett a következő negyedévekben tovább emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete, így az előző évinél valamivel magasabb, 1,7 milliárd euró többletet várunk a folyó fizetési mérlegben, ami jövőre elérheti a 2 milliárd eurót. A tőkemérleg többletével a finanszírozási képesség pedig elérheti a GDP 4%-át.
Pluszban nyitottak pénteken a vezető európai tőzsdeindexek. A londoni FTSE-100 index 0,38 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,50 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,48 százalékos emelkedéssel kezdte a hét utolsó kereskedési napját. Csütörtökön a londoni FTSE 0,23 százalék, a frankfurti DAX 0,19 százalék, a párizsi CAC 0,75 százalék növekedéssel zárt szerdához képest.
Enyhe emelkedéssel kezdődött a kereskedés a budapesti tőzsdén: a részvényindex 47,33 pontos emelkedéssel, 18 734,76 ponton nyitott pénteken, ami 0,25 százalékkal magasabb a csütörtöki zárásnál, majd az index 18 761 pontig emelkedett. A vezető részvények közül az OTP 1 százalékos, a Mol és a Richter néhány tizedszázalékos pluszban, az MTelekom 0,2 százalékos mínuszban állt a kereskedés első perceiben.
Négynapi, egymást követő veszteség után erősödéssel zártak csütörtökön a New York-i tőzsde fő mutatói. A harminc vezető iparvállalat DJIA indexe 72,46 ponttal, 0,54 százalékkal 13 485,97 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutató 13,84 ponttal, 0,97 százalékkal erősödött és 1447,16 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 42,90 ponttal, 1,39 százalékkal 3136,60 pontra gyarapodott.
A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó román legfelső védelmi tanács csütörtökön jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében Románia harci repülőgépeket fog vásárolni. A román légi haderő által használt MIG-21-es harci gépek elavultak, és az ország már két éve tervezi amerikai F-16-os gépek megvásárlását. 2010-ben a gazdasági megszorító intézkedésekre hivatkozva halasztotta el a vásárlást. Az elnöki hivatal közleményéből nem derülnek ki részletek arról, hogy kitől vásárolja meg Románia a repülőgépeket.
Corneliu Dobritoiu védelmi miniszter vasárnap egy televíziós műsorban kijelentette, hogy Románia 12 használt harci repülőgépet vásárolna Portugáliától 600 millió dollárért, amit részletekben törlesztene. Az F-16-osokat 2016-tól kezdődően venné át, amikorra befejeződne a pilóták kiképzése. A román védelmi miniszter kifejtette: azért lenne előnyös a használt, negyedik generációs amerikai gépek beszerzése, mert így könnyebb lenne az áttérés az ötödik generációs F-35-ösökre.
Mérsékelt erősödéssel zárták a csütörtöki kereskedést az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,23 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,22 százalékos, a párizsi CAC-40 0,75 százalékos erősödéssel zárt.
A súlyosan eladósodott Kasztília-La Mancha az ötödik spanyolországi tartomány, amely támogatást kért a központi kormányzattól csütörtökön. Korábban Katalónia, Valencia, Murcia és Andalúzia kért támogatást. Ez azt jelenti, hogy Kasztília-La Mancha 848 millió eurós igényével együtt már 15 milliárd eurónál tartanak. A 18 milliárd eurót kitevő mentőalapot idén júliusban hozta létre a kormány az adósságok törlesztésére. A támogatás odaítélésének az a feltétele, hogy a tartományok takarékossági programot mutassanak be a kormánynak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 268,49 pontos, 1,46 százalékos emelkedéssel, 18 687,43 ponton zárt csütörtökön. Az OTP 2 százalékot emelkedett, ezzel 3877 forintig jutott az árfolyam, a Mol ugyanekkora emelkedéssel 18 765 forintig jutott.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 72,49 pontos emelkedéssel, 18 491,43 ponton nyitott csütörtökön. A szerdai záró értékéhez képest 0,39 százalékkal erősödött. Az OTP-vel 3830 forinton kereskednek negyed tízkor, ez 0,8 százalékos emelkedést jelent.
A Magyar Nemzeti Bank ma teszi közzé az új Inflációs jelentést, amelyben részletes elemzést ad a várható makrogazdasági folyamatokról.
Az idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP) - közölte kedden Simor András jegybankelnök, ismertetve a Magyar Nemzeti Bank új inflációs előrejelzésének egyik alapadatát. A korábbi előrejelzés 2012-re 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.
Az inflációra vonatkozó prognózis szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak. A júniusi jelentésben az MNB 2012-re 5,3 százalékos, 2013-ra pedig 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést várt a 2011. évi 3,9 százalékos infláció után.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 252,99 pontos, 1,35 százalékos csökkenéssel, 18 418,94 ponton zárt szerdán.
A jelentősebb részvények közül a Magyar Telekom 425 forinton állt, ami 0,23 százalékos növekedés, az OTP 3,06 százalékkal, 3 800 forintra, a Richter 1,95 százalékkal, 38 335 forintra csökkent. A Mol 18 400 forinton stagnált.
Vegyes indexekkel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,13 százalék nyereséget, az S&P-500 index 0,05 százalék veszteséget, a Nasdaq Composite pedig 0,11 százalék veszteséget mutatott. Kedden az indexek veszteséggel zártak: a DJIA-30 0,75 százalékkal 13 457,55 pontra, az S&P-500 1,05 százalékkal 1441,59 pontra, a Nasdaq Composite pedig 1,36 százalékkal 3117,73 pontra esett.
Németországban szeptemberben csökkent az infláció éves összevetésben. A német szövetségi statisztikai hivatal szerdán ismertetett előzetes adatai szerint éves szinten az infláció 2 százalékra csökkent szeptemberben az augusztusi 2,1 százalékról. A Reuters által megkérdezett szakértők is 2,0 százalékos inflációt vártak szeptemberre. A becslés hat tartomány adatai alapján készült, ahol a német lakosság több mint fele él. Az uniós módszertan alapján számított infláció (HICP), amit az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntésekor figyelembe vesz, éves szinten 2,1 százalék volt az augusztusi 2,2 százalékot követően.
Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese eladta a tulajdonában lévő összes OTP részvényt. A Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közölt tájékoztatás szerint a bankvezető 14 705 darab OTP részvényt értékesített szeptember 25-én, 3900 forintos átlagárfolyamon.
Közös társaság alapítását tervezi Európa legnagyobb autóipari csoportja, a Volkswagen és az Allianz biztosító. A két vállalat szerdai közleménye szerint 2013. január 1-jén tervezik létrehozni a céget, amely áprilistól kínálna autóbiztosítást. A Volkswagen Autoversicherungs AG részvénytársaságban a VW pénzügyi érdekeltsége 51 százalékkal, az Allianz 49 százalékkal részesedne. Az együttműködés célja, hogy növekedjen az ügyfélkör. Ezért a termékek egyszerűbbek és átláthatóbbak lesznek, és még a díjak csökkentését is kilátásba helyezte a VW pénzügyi vállalatának igazgatója.
A várakozásoknak megfelelően csökkentek szerdán nyitásban a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek. A kereskedés első perceiben a párizsi CAC-40 1,20 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,87 százalékkal, a londoni FTSE-100 0,80 százalékkal esett.
Kedden a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója még 0,36 százalékos napi emelkedéssel 1119,82 ponton zárt. Az FTSE-100 0,36 százalékos javulással 5859,71 ponton, a DAX-30 0,16 százalékos többlettel 7425,11 ponton, a CAC-40 0,47 százalékos erősödéssel 3513,81 ponton végzett.
A budapesti tőzsde részvényindexe, a BUX 122,47 pontos csökkenéssel, 18 549,46 ponton nyitott szerdán. Ez 0,66 százalékkal alacsonyabb a keddi zárásnál. A kereskedés első perceiben az index 18 517 pontig csökkent. A stagnáló Richter kivételével a vezető részvények mindegyike mínuszban van, az OTP árfolyamvesztesége az első percekben 1,5 százalék közelében volt.