Folyamatban vannak a tárgyalások a magyar-kazah alap felállításáról, és ha az egyeztetések eredményesek lesznek, jövőre elindulhat az alap működése - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter sajtóirodája.
Emlékeztettek arra, hogy az alap elindítását még a májusi miniszterelnöki látogatáson döntötték el a magyar és a kazah partnerek.
A nagyságrendről a felek még egyeztetnek, az alap indulhat egyszeri tőkejuttatással, garanciával, de történhet folyamatos, programokon keresztüli finanszírozással is. Az alap feladata a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése, elsősorban a kis- és középvállalkozások befektetésein, megjelenésein keresztül - írta a sajtóiroda.
A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 101,60 ponttal, 0,75 százalékkal 13.457,32 pontra esett. Az S&P 500-as mutató 15,26 ponttal, 1,05 százalékkal gyengült és 1441,63 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 43,06 ponttal, 1,36 százalékkal 3.117,73 pontra gyengült.
Alig több mint másfélszeres túljegyzésre a korábbiaknál alacsonyabb hozammal értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK a szokásos 45 milliárd forint értékben vitt 2013. január 2-án lejáró papírokból az aukcióra. Az adósságkezelő most először kínált jövő évben lejáró 3 hónapos kincstárjegyet. Az elsődleges forgalmazók 75,625 milliárd forint ajánlatot tettek, jóval kevesebbet a múlt heti aukción tett 102,532 milliárd forintos ajánlatnál, amikor a meghirdetetthez képest az ÁKK 10 milliárd forinttal megnövelte 3 hónapos diszkontjegyének kibocsátását. A mostani aukción kialakult 6,63 százalékos átlaghozam két bázisponttal alacsonyabb az egy héttel korábban lejáró papírra kalkulált 6,65 százalékos hétfői másodpiaci referenciahozamnál, és 6 bázisponttal van a múlt keddi aukció 6,69 százalékos átlaghozama alatt.
A Dreher Sörgyárak Zrt. 40 milliárd forint árbevételt vár az idei pénzügyi évben, hárommilliárddal többet, mint tavaly - mondta a társaság pénzügyi és adminisztrációs igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Glattfelder Tamás hozzátette: a pozitív várakozásokat alátámasztják az első féléves adatok is, amelyek szerint a cég eladásai volumenben 7, értékben pedig 9 százalékkal nőttek. Emlékeztetett: a Dreher a tavalyi gazdasági évben mintegy 20 milliárd forint közterhet fizetett be az állami költségvetésbe.
A Goldman Sachs stratégái arra számítanak, hogy az amerikai költségvetési szakadék (fiscal cliff) a negyedik negyedévben nyomás alá helyezheti a részvénypiacokat, ennélfogva azt javasolják a befektetőknek, hogy adják el a részvényeket - idézi a CNBC-t a Portfolio.
A Goldman vezető amerikai részvénypiaci stratégája, David Kostin az ügyfeleknek írt levelében arra figyelmeztet, hogy az S&P 500 index az elnökválasztást követően jelentős esést produkálhat, ahogy a befektetők felismerik, a fennáll a veszélye, hogy a költségvetési szakadék kezelése nem lesz gördülékeny.
Kostin arra számít, hogy az S&P 500 index év végére 1250 pontig esik, majd az ezt követő 12 hónapban 1350 pontig kapaszkodik vissza.
A várakozásokkal ellentétben vegyesen indult a kereskedés kedden az európai értékpapír piacokon.
A kereskedés kezdetén a frankfurti Xetra DAX index 0,10 százalékkal esett, a londoni FTSE-100 index 0,05 százalék emelkedést, a párizsi CAC-40 index 0,14 százalék, az EU Stoxx 50 index pedig 0,0,5 százalék gyengülést mutatott.
Hétfőn az indexek veszteséggel zártak: az FTSE-100 0,24 százalékkal 5 838,84 pontra, a Xetra DAX 0,52 százalékkal 7 413,16 pontra, a CAC-40 index pedig 0,95 százalékkal 3 497,22 pontra, a vezető európai részvények árfolyamát követő EU Stoxx 50 index pedig 0,74 százalékkal 2 557,89 pontra gyengült.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 36,65 pontos emelkedéssel, 18 737,82 ponton nyitott kedden.
A hétfői záró értékéhez képest 0,20 százalékkal erősödött.
A végtörlesztés érdemben nem növelte a lakás-takarékpénztári szerződések számát, az MTI által megkérdezett két pénztár az árfolyamgáttól vár élénkülést, de csak 2013-tól.
Az OTP Lakástakarék új szerződéseinek a száma ugyan enyhén emelkedett, de ennek okát elsősorban a díjmentes számlanyitásnak tudják be. Az árfolyamgát hatása viszont még nem érzékelhető. A háztartások akkor mernek majd azon gondolkozni, hogy mire használják fel az árfolyamgát miatti megtakarítást, amikor ténylegesen, hosszabb távon érzékelik annak havi nagyságát. Ezért ez a pénztár arra számít, hogy jövőre, az idén árfolyamgátat választó lakáshitelesek nagyobb számban kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Ezt a megtakarítást - lejáratkor - az eredeti hitel előtörlesztésére fordíthatják.
A Fundamenta sem érzékeli a végtörlesztés serkentő hatását, pedig racionális lenne az ügyfelektől a csökkenő havi teher miatt felszabaduló pénzt lakás-takarékpénztárba tenni. Azzal számolnak, hogy miután az árfolyamgát választásával sokan kivárnak, így számottevően csak jövőre hozhatnak ilyen döntést. Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint érezhető a piacon, hogy az ügyfelek tudatosabbá váltak, és fontosabbá vált számukra az öngondoskodás. A 30 százalékos, évi akár 72 ezer forintos állami támogatással bíró lakástakarék előtakarékosságot egyszerre több családtag is igénybe veheti.
Egy nemrég megjelent kormányrendelet módosított néhány lakás-takarékpénztári szabályt. Az OTP Lakástakarék ebből azt emelte ki, hogy az ügyfélnek a korábbi 90 nap helyett - november tizedikétől - 120 nap áll rendelkezésére a lakását, házát érintő, lakástakarékból finanszírozott felújítások számláinak bemutatására. A Fundamenta fontosnak tartja azt, hogy már a szerződés megkötésekor lekérdezhető lesz, az adott ügyfélnek jár-e állami támogatás, vagyis máshol nem vesz-e igénybe már állami támogatást. A teljes hiteldíj mutató (THM) számítása pedig úgy változik, hogy pénztári kölcsön esetén egy közös (aggregált) THM kerül alkalmazásra, amely egységesen tükrözi az áthidaló kölcsön, majd a lakáskölcsön terheit.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 64,02 pontos, 0,34 százalékos emelkedéssel, 18.701,17 ponton zárt hétfőn. Az emelkedés motorja az OTP volt, a bankpapír 2 százalékos pluszban 3945 forinton zárt.
Az euró/dollár jegyzést követve és kamatvágási várakozásra gyengült hétfőn a forint. Az eurót 283,17 forinton jegyezték délután négy órakor a bankközi deviza kereskedelemben a délelőtti 283,10 forint, a kora reggeli 282,37 forint és a péntek esti 281,93 forint után. A dollár 219,27 forint volt hétfő délután a péntek esti 217,10 forintot követően. A svájci frankot 233,98 forinton jegyezték a múlt hét végi 232,76 forint után. A japán jen pedig 2,8107 forintra erősödött hétfőn a péntek esti 2,7789 forintról. Az euró dollárárfolyama gyengült a bankközi piacon: hétfőn a múlt heti 1,2919 dolláros minimumnál alacsonyabb, 1,2891 dolláros jegyzésre is volt példa. A péntek esti 1,2986 után hétfőn délután négy órakor 1,2914 dolláron állt az euró jegyzése.
Az Európai Központi Bank kötvénypiaci intervenciós programbejelentésének köszönhetően a múlt hét elejére egészen 1,3172 dollárig, négy havi csúcsra futott fel az euró, az erősödő lendület azóta kifulladt, és az euró árfolyama konszolidációs fázisba lépett a spanyol segélycsomag-kérelem, illetve a görög segélycsomag feltételeinek teljesítése körül kialakult bizonytalanság miatt. A globális gazdasági növekedéssel szemben aggodalmakat ébresztő és a kockázatkerülő befektetői magatartást fokozó múlt heti ázsiai, európai és amerikai makrogazdasági hírek sora hétfőn egy újabbal gyarapodott: a piaci várakozásokkal szemben nem javult, hanem tovább romlott szeptemberben a német üzleti bizalmi index.
A forint árfolyamára - az euró/dollár jegyzés mellett - a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésével kapcsolatos piaci várakozás volt még hatással. A piacon nem alakult ki konszenzus, az elemzők többsége a kamatvágás felé hajlik - ami forintgyengítő tényező lehet. A Raiffeisen Bank budapesti elemzői szerint az inflációs jelentés birtokában kamattartás mellett dönthet a Monetáris Tanács, ugyanakkor lehetséges, hogy a testület gazdaságösztönző céllal kamatcsökkentési ciklust szorgalmazó többsége érvényesíti akaratát. Az MTI által hétfőn megkérdezett londoni szakértők többsége egy 0,25 százalékos kamatvágásnak adott nagyobb valószínűséget a kamattartással szemben. A lengyel zloty 0,28 százalékkal, a cseh korona 0,30 százalékkal, a horvát kuna 0,80 százalékkal gyengült hétfőn reggel, a román lej és a szerb dinár árfolyama pedig gyakorlatilag stagnált.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Kormányzó Tanácsa új elnökséget választott a szervezet éves Közgyűlését követő első ülésén 2012. szeptember 24-én, Bécsben. A Tanács a magyar kormányzót, Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkárt az előzetes regionális megállapodás alapján egyhangúlag elnökhelyettessé választotta a következő egy évre - olvasható az NFM közleményében.
A Prada divatház 60 százalékkal növelte adózott eredményét az idei első félévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve elsősorban az ázsiai eladások bővülésének köszönhetően, illetve amiatt, hogy több turista látogatott Európába. A milánói székhelyű cég hétfői beszámolója szerint a féléves profit 286 millió euróra ugrott az egy évvel korábbi 179 millióról. A bevétel ugyanebben az időszakban 28 százalékkal bővült, 1,1 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra nőtt. A cég bevétele Ázsiában 44 százalékkal emelkedett, míg a pénzügyi válsággal küszködő Európában 31 százalékkal bővült, elsősorban a turisták növekvő számának a hatására.
Kevesebb emberrel, az utóbbi hetekénél nagyobb, de a korábbi időszakban megszokottnál jóval kisebb termeléssel indult újra a feldolgozás a kapuvári húsgyárban – közölte hétfőn az MTI érdeklődésére az üzem szakszervezeti vezetője.
Pászli Tibor elmondta: a 180 kölcsönzött munkavállaló közül 80 korábbi alkalmazottat visszavesz saját állományába az üzem, a többiekre azonban nem tart igényt. Korábban mintegy 400-an dolgoztak a kapuvári gyárban. Hétfőn elkezdődött a frissen érkezett hús darabolása, feldolgozása, de a teljesítmény a korábbi években megszokottnak mintegy harmada. Hozzátette: nem tudni még, mikor indulhat újra a vágás az üzemben, de a menedzsment folyamatosan tárgyal a beszállítókkal.
Csökkenti bruttó 10 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI.
A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 429-430 forint, a gázolajé pedig 432-433 forint lesz. A Mol a múlt héten bruttó 8 forinttal csökkentette a benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Egymást követő ötödik hónapban is romlott Németországban az üzleti hangulat - közölte a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.
A piaci várakozásokkal szemben nem javult, hanem tovább romlott szeptemberben a német üzleti bizalmi index: a mutató az augusztusi 102,3 pontról 101,4 pontra csökkent szeptemberben. Elemzők átlagosan 102,5 pontra számítottak. A hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezésével készülő felmérés részmutatói közül a jelenlegi helyzet megítéléséé 110,3 pontra esett az augusztusi felülvizsgált 111,1 pontról. A fél évre előre tekintő üzleti várakozások részmutatója 93,2 pontra süllyedt az augusztusi 94,2 pontról. Az ifo vizsgálataiban száz pont alatti mutató azt jelzi, hogy a megkérdezettek többsége a helyzet romlására számít, száz pont feletti érték pedig azt jelzi, hogy a többség bizakodó.
Az euró/dollár jegyzést követve gyengült hétfőn délelőtt a forint a péntek esti záró értékhez képest a legfontosabb devizákkal szemben. Az eurót 283,10 forinton jegyezték délelőtt tíz órakor a bankközi deviza kereskedelemben a kora reggeli 282,37 forint és a péntek esti 281,93 forint után. A dollár 218,80 forint volt hétfő délelőtt a péntek esti 217,10 forintot követően. A svájci frankot 234,00 forinton jegyezték a múlt hét végi 232,76 forint után. A japán jen pedig 2,8048 forintra erősödött hétfő kora délelőttre a péntek esti 2,7789 forintról. Az euró dollárárfolyama enyhén esett hétfő reggelre a bankközi piacon, de még ezzel együtt is magasabban jegyzik a múlt heti 1,2919 dolláros minimumnál. A péntek esti záró 1,2986 után 1,2935 dolláron jegyezték hétfőn kora délelőtt. Az Európai Központi Bank kötvénypiaci intervenciós programbejelentésének köszönhetően a múlt hét elejére egészen 1,3172 dollárig, négy havi csúcsra futott fel az euró, az erősödő lendület azóta kifulladt, és az euró árfolyama konszolidációs fázisba lépett a spanyol segélycsomag-kérelem, illetve a görög segélycsomag feltételeinek teljesítése körül kialakult bizonytalanság miatt. A múlt héten emellett számos, a világgazdasági fellendüléssel szemben aggodalmakat keltő ázsiai, európai és amerikai makrogazdasági adat is napvilágot látott, fokozta a piaci kockázatkerülést.
A forint árfolyamára - az euró/dollár jegyzés mellett - a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése lehet még lényeges hatással, a piac ugyanis megosztott annak eredményét illetően. A Raiffeisen elemzői szerint az inflációs jelentés birtokában kamattartás mellett dönthet a Monetáris Tanács, ugyanakkor a testület kamatcsökkentési ciklust preferáló többsége is érvényesítheti akaratát, ami gyengítheti a forintárfolyamot. A lengyel zloty 0,28 százalékkal, a cseh korona 0,19 százalékkal, a horvát kuna 0,25 százalékkal gyengült hétfőn reggel, a román lej és a szerb dinár árfolyama pedig szerény mértékben erősödött az euróval szemben, 0,04, illetve 0,09 százalékkal.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 36,55 pontos csökkenéssel, 18 600,60 ponton nyitott hétfőn, a pénteki záró értékéhez képest 0,20 százalékkal gyengült.
Kissé gyengült hétfő reggelre a forint a péntek esti záró értékhez képest a legfontosabb devizákkal szemben a bankközi piacon. Az eurót 282,37 forinton jegyezték hétfőn a pénteki 281,93 forint után. A dollár 218,15 forint volt hétfő reggel a péntek esti 217,1 forintot követően. A svájci frankot 233,39 forinton jegyezték, míg a múlt pénteken 232,76 forint volt. A japán jent 2,795 forinton jegyezték hétfő reggel a pénteki 2,7789 forint után.
Megerősítette Ausztria lehetséges legjobb, "Aaa" kormánykötvény-besorolását szombaton a Moody's Investors Service. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja fenntartotta ugyanakkor az osztrák szuverén kötvényosztályzat negatív kilátását, egyebek mellett Görögország esetleges euróövezeti távozásának potenciális költségsokkját és az osztrák bankrendszer jelentős közép- és kelet-európai kitettségét említve a besorolást veszélyeztető kockázatok között. A Moody's az európai és amerikai piaci zárások után, szombat hajnalban Londonban jelentette be az osztrák "Aaa" megerősítését, közölve, hogy ezzel lezárta az osztrák adósosztályzat nyáron kezdett felülvizsgálatát.
Megerősítette Ausztria lehetséges legjobb, "Aaa" kormánykötvény-besorolását szombaton a Moody's Investors Service, de sok a kockázatos elem.
A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 17,31 ponttal, 0,13 százalékkal 13.579,62 pontra esett.
Az S&P 500-as mutató 0,11ponttal, 0,01 százalékkal gyengült és 1460,15 ponton fejezte be a napot.
A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 4,00 ponttal, 0,13 százalékkal 3179,96 pontra erősödött.
Spanyolország a nyugdíjak befagyasztására és a nyugdíjkorhatár emelésére készül annak érdekében, hogy teljesíteni tudja egy esetleges segélycsomag költségvetési kiadáscsökkentési feltételeit - értesült a Reuters hírügynökség az ügyben járatos forrástól.
A forrás tájékoztatása szerint a nyugdíjkorhatár megemelése 65 évről 67 évre kész ténynek tekinthető, a nyugdíjak inflációhoz kötött éves emelésének beszüntetéséről azonban még folynak az egyeztetések.
A nyugdíjintézkedések bejelentésére már a jövő héten a 2013-as költségvetési terv bemutatásával együtt sor kerülhet. A lépés erőteljes jelzést adhat a befektetőknek Spanyolország strukturális reformok melletti elkötelezettségéről.
Szlovénia gazdasága az eddig vártnál is nagyobb mértékben esik vissza az idén a ljubljanai kormány makrogazdasági intézetének pénteken ismertetett legújabb előrejelzése szerint. Az intézet az idei gazdasági visszaesésre vonatkozó várakozását 2 százalékra növelte az eddigi 0,9 százalékos csökkenésről.
Az alig kétmillió lakosú Szlovénia 2007-ben vezette be az eurót. Az ország gazdasága a leggyorsabban nőtt az euróövezetben a recesszió előtt, de 2009-ben az erősen exportorientált gazdaság 8 százalékkal zsugorodott. 2010-ben 1,4 százalékkal nőtt a szlovén bruttó hazai termék (GDP). A gazdaság tavaly ismét recesszióba került, a GDP 0,2 százalékkal csökkent.
Gyakorlatilag nem változtak péntek reggelre a főbb forint jegyzések az előző estihez képest. Délelőtt tíz órakor az eurót 282,50 forinton jegyezték, míg röviddel hét óra előtt az euró 282,46 forinton, csütörtök este pedig 282,79 forinton. A dollár árfolyama 217,75 forinton áll a péntek esti 218,34 forint után. A svájci frankot a csütörtök esti 233,80 forint után péntek kora délelőtt 233,21 forinton jegyzik. A japán jen jegyzése 2,7843 forint a csütörtök esti 2,7881 forint után. Az euró 1,2970 dollár a csütörtök esti 1,2955 dollárral szemben.
Péntekre lecsillapodott a gyenge kínai, euróövezeti és amerikai makrogazdasági adatokat követő profitkivételi hullám a nemzetközi értékpapír- és devizapiacokon. Egyéb negatív hírek híján az értékpapír piaci árfolyamok kissé felfelé korrigáltak, a devizapiacokon pedig stabilizálódtak az árfolyamok.
A forinthoz hasonlóan a térségbeli devizák árfolyama sem változott lényegesen péntek reggel: a lengyel zloty 4,1455-ös euró jegyzésen 0,06 százalékkal erősödött, a román lej 4,5180-as euró jegyzésen áll, ami 0,12 százalékos gyengülés, a horvát kuna 0,07 százalékkal 7,3947-re gyengült az euróval szemben, a szerb dinár 0,05 százalékkal 115,166-os jegyzésre erősödött. Nagyobb változás csak a cseh korona árfolyamában következett be, ami 0,35 százalékkal 24,8390-re erősödött az euróval szemben. Elemzők a forint árfolyamának lényeges változását nem várják a hétvégén, néhány hetes távlatban pedig a 280-285 forintos euró jegyzési sávon belüli mozgást várnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 90,84 pontos emelkedéssel, 18.774,94 ponton nyitott pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest 0,49 százalékkal erősödött.
A nyugat-európai értéktőzsdék csütörtökön visszatértek a lejtőre. A kereskedés utolsó percében a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,64 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,13 százalékkal, a párizsi CAC-40 0,66 százalékkal volt a szerdai záró alatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 56,58 pontos csökkenéssel, 18 684,10 ponton zárt csütörtökön. Ez 0,3 százalékkal alacsonyabb a szerdai zárásnál. A vezető részvények közül az OTP 2,5, míg az MTelekom 0,7 százalékot gyengült, a Mol 1,2 százalékot, míg a Richter 0,6 százalékot erősödött. A forgalom 8,2 milliárdos volt, ebből az OTP kereskedése 6,4 milliárdot tett ki.
Csökkent a világ 102 legnagyobb bankjának tőkehiánya - közölte a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) csütörtökön. A BIS december végi adatok alapján számította ki, hogy a világ legnagyobb bankjainak mennyi tőkepótlásra lenne szükségük a Bázel III. egyezményben foglalt minimális tőkekövetelmények teljesítéséhez. A szervezet tájékoztatása szerint a világ 102 legnagyobb bankjának (azoknak, amelyek nemzetközi szinten is aktívak és Tier 1 tőkéjük meghaladja a 3 milliárd eurót) összesen 11,9 milliárd eurónyi többlettőkére lenne szüksége, hogy teljesüljön az egyezményben foglalt 4,5 százalékos elsődleges (Tier 1) minimum tőkehányad. Ez 26,9 milliárd euróval kevesebb mint a legutóbbi, 2011 júniusi vizsgálat alkalmával megállapított összeg.
A Mol Nyrt. 100 százalékos leányvállalata, a Mol Group Finance S.A. egymilliárd dolláros kötvényprogramot állított fel a Mol garanciája mellett - közölte az olajtársaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A program első kötvénykibocsátásához kapcsolódó árazási folyamat szeptember 19-én lezárult. A kibocsátás összege 500 millió dollár, a kötvények futamideje 7 év, éves kamatuk 6,25 százalék, hozamuk 6,438 százalék. A kötvények kibocsátása várhatóan a szeptember 24-i héten kerül sor.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 87,54 pontos csökkenéssel, 18.653,14 ponton nyitott csütörtökön. A szerdai záró értékéhez képest 0,47 százalékkal gyengült.