A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 134,41 pontos, 0,71 százalékos csökkenéssel, 18.740,68 ponton zárt szerdán. A nagyobb részvények közül a Magyar Telekom 427 forintot stagnált, az OTP 1,10 százalékkal, 3 937 forintra, a Richter 0,55 százalékkal, 39 400 forintra, a Mol pedig 1,04 százalékkal, 18 400 forintra csökkent.
Átadták a Mireitte Mirsa Zrt. húsfeldolgozó üzemét Miskolcon szerdán. A létesítmény 65 millió forintba került. A társaság a miskolci üzem építéséhez állami támogatást nem kapott, a beruházást saját pénzből finanszírozta. A húsüzemben jelenleg egy műszakban nyolcan dolgoznak, a cég ugyanakkor számít a három műszakos termelésre, ami a dolgozói létszám megháromszorozását jelentheti. Az országban több telephellyel is rendelkező Mirsa Zrt. hat évvel ezelőtt vásárolta meg a miskolci hűtőházat, amely a cég gyorsfagyasztott zöldségkészítményeinek előállító bázisa is lett. A társaság miskolci húsüzemének alapanyag-ellátását – főként a szállítási költségek csökkentése miatt – helyi beszállítók biztosítják.
Önbevallást kell majd készítenie mindenkinek arról, hogy mennyi földje van - olvasható a vidékfejlesztési miniszterrel készült interjú összefoglalójában az inforadio.hu-n. Fazekas Sándor azt mondta: ezzel véget ér a zsebszerződések időszaka, mert látható lesz, kik a valódi tulajdonosok. Az erről szóló törvényt még idén benyújtják - tette hozzá a miniszter.
A lengyel államkincstár még az idén 29 milliárd zloty (1.995 milliárd forint) értékben bocsát ki kötvényt a jövő évi kibocsátási terv előteljesítéseként, miután októberben már teljesítheti az idei évre vonatkozó célját - közölte a lengyel államadósság kezelésért felelős pénzügyminiszter-helyettes szerdán.
Wojciech Kowalczyk tájékoztatása szerint a pénzügyminisztérium az idei kibocsátási terv 95 százalékánál tart. "Az idei évben szeretnénk túlteljesíteni az előző évi 18 százalékos kibocsátási többletet, amennyiben a piaci helyzet és a kereslet stabil marad" - fogalmazott a miniszter-helyettes.
A japán monetáris tanács 70 ezerről 80 ezer milliárd jenre növelte a jegybank eszközvásárlási keretét. Emellett hat hónappal, 2013 decemberéig meghosszabbította a programot. A jegybanki alapkamat a várakozásoknak megfelelően nem változott, azt továbbra is a 0 és 0,1 százalék közötti sávban tartotta a testület. Mivel az alapkamatot már nem tudja csökkenteni, jelenleg az eszközvásárlási program a jegybank legfőbb gazdaságélénkítő eszköze.
Azumi Dzsun pénzügyminiszter üdvözölte "a vártnál komolyabb" lépést, a japán gazdaság lassulásának fényében időszerűnek nevezve azt. Várakozása szerint a döntésnek "rendkívül pozitív hatása" lesz a japán gazdaságra, illetve a jen makacsul erős árfolyamára is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 51,65 pontos emelkedéssel, 18 926,74 ponton nyitott szerdán.
A keddi záró értékéhez képest 0,27 százalékkal erősödött.
Október 26-ig pályázhatnak a kiskereskedők és szolgáltatók jegybanki támogatásra a legkorszerűbb, UV-A/C készülék vásárlására, közölte az MNB szerdán. A támogatási program segítségével a nyertesek hatvan százalékos támogatással akár már 7000 forintért megvásárolhatják a hamis pénz elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszközének számító készüléket.
Bár a hazai bankjegyhamisítás nemzetközi viszonylatban is alacsonynak tekinthető, a tudatos készpénzhasználattal még így is tovább csökkenhető a hamis bankjegyek elfogadása miatt keletkező kár. A nem valódi papírpénz elfogadása esetén ugyanis a veszteség az elfogadó kiskereskedőt és szolgáltatót terheli – olvasható az MNB közleményében. A részletes pályázati felhívás az MNB honlapján itt található, érdeklődni az 421-3371 telefonszámon és az uv.ac.program@mnb.hu email-címen is lehet, közölte a jegybank.
Kedden vegyesen, kis változással zártak a New York-i tőzsde fő mutatói.
Indexcsökkenéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapír-piacokon, folytatva az elmúlt heti árfolyamnyereségek lefölözésére hétfőn megindult korrekciós folyamatot. A kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,21 százalék, az S&P 500 index 0,24 százalék, a Nasdaq Composite pedig 0,21 százalék csökkenést mutatott.
Hétfőn indexcsökkenéssel zárt a Wall Street és a Nasdaq piac. A Fed likviditásnövelő kötvényvásárlási programjának bejelentésére a múlt hét végére 2007 decembere óta legmagasabb szintjére emelkedő DJIA-30 index hétfőn 0,30 százalékkal 13.553,10 pontra gyengült, az S&P 500 0,31 százalékkal 1.461,19 pontra, a Nasdaq Composite pedig 0,17 százalékkal 3.178,67 pontra csökkent.
A szlovák központi bank enyhén növelte a szlovák gazdaság idei bővülésére vonatkozó várakozásait kedden közzétett harmadik negyedéves előrejelzésében. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) előrejelzése szerint az idén 2,7 százalékkal nőhet a szlovák gazdaság. Az aktuális adatok 0,2 százalékponttal magasabb GDP-növekedést jósolnak, mint az NBS legutóbb, júniusban közölt előrejelzése.
Szlovákia bruttó nemzeti termékének bővülését a központi bank szerint az idén legnagyobb mértékben az export magasabb aránya, valamint a hazai kereslet lanyhulása befolyásolja. Az előrejelzés rámutat: az év hátralévő részében a munkapiacon tapasztalható helyzetből adódóan csak a belföldi kereslet alacsony mértékű emelkedésére van kilátás, ugyanakkor a fejlődést legjelentősebb mértékben befolyásoló faktor, az export aránya magas, ami főként a gépkocsigyártásnak tudható be. A központi bank aktuális előrejelzése már figyelembe veszi a kormány közel másfél milliárd eurót kitevő konszolidációs csomagjának hatásait is.
Még egy hétig lehet pályázni az Év exportőre díjra – közölte a díjat meghirdető Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). A pályázat kiírására olyan hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek, amelyek saját gyártású termékkel rendelkeznek, exporttevékenységük nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, tevékenységük példamutató az ágazatukban tevékenykedő hazai vállalkozások számára.
A közlemény szerint a pályázattal az a HITA célja, hogy az Év exportőre díj segítségével hangsúlyozza az export fontosságát a magyar gazdaság szerepében, erősítse annak mértékét a KKV szektoron belül, valamint megismerje és elismerje a legsikeresebb kkv-exportőröket. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal szándéka, hogy a hazai kis- és középvállalkozások körében ezzel is növelje a tudatos és innovatív exportőrök számát. „A HITA exportfejlesztési küldetése, hogy a díjazottak külgazdasági modelljeit példaként állítsa mások elé, és ily módon az Év exportőre díj a siker védjegyeként szolgáljon” – olvasható a közleményben.
A kiírás három pályázati kategóriában díjazza a legsikeresebb kis- és középvállalkozásokat: Tudatos exportőr, Regionális stratéga, Legnagyobb legkisebb exportőr. A pályázatokat október végéig bírálják el.
Friss zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat adtak át kedden délelőtt Gyulán. A beruházás a Start-munka mezőgazdasági mintaprogram keretében valósult meg. A hűtőházat a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. gyula-remetei telephelyén alakították ki a hajdani gyermekotthon 66 négyzetméteres kazánházának épületéből. Az épület belső átalakítása és a klíma-technikai rendszer kiépítése 11 millió forintba került. Az épület 50-60 tonna friss zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas, szolgáltatásait a helyi és a környékbeli települések őstermelői és családi gazdálkodói lényegében ingyen használhatják, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük, bérleti díjat nem.
Öt hónapig tartó csökkenés után júliusban már a második egymást követő hónapban nőtt a munkanélküliség Szlovéniában. A statisztikai hivatal kedden ismertetett adatai szerint 106.896-an voltak állás nélkül, 1.266-tal többen, mint június végén. A júliusi munkanélküliség 11,7 százalékra nőtt a júniusi 11,5 százalékról. Tavaly júliusban a ráta 11,5 százalék volt.
Szlovéniában egyre rosszabbak a makrogazdasági mutatók, a Moody's Investors Service augusztusban agresszív mértékű leminősítéssel megvonta az ország elsőrendű "A" kategóriás államadós-besorolását a szlovén bankrendszer további feltőkésítési költségeire és a szlovén kormány finanszírozási forrásainak szűkülésére hivatkozva.
Újabb, ezúttal 1 milliárd euró hitelrészletet tett szabaddá az Európai Bizottság Írország számára kedden. A döntés azután született, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló úgynevezett trojka júliusi, sorrendben hetedik felülvizsgálata után jelezte: jó úton halad a nemzetközi hiteltámogatás fejében vállalt, hároméves program megvalósítása a jelentős belső és külső kihívások ellenére. Írország az akkori bankválság leküzdése érdekében 2010-ben összesen 85 milliárd eurós pénzügyi támogatásban részesült az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.
A várakozásoknak megfelelően csökkenéssel kezdték a keddi kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek.
A kereskedés első perceiben a párizsi CAC-40 0,46 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,67 százalékkal, a londoni FTSE-100 0,56 százalékkal esett.
Hétfőn a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,38 százalékos napi csökkenéssel 1 115,85 ponton zárt. Az FTSE-100 0,37 százalékos gyengüléssel 5 893,52 ponton fejezte be a kereskedést. A DAX-30 0,11 százalékos mínusszal 7 403,69 ponton végzett. A CAC-40 0,78 százalékkal 3 553,69 pontra csökkent.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 41,47 pontos csökkenéssel, 18 910,80 ponton nyitott kedden. Ez 0,22 százalékkal alacsonyabb a hétfői zárásnál. Az első percekben az OTP és a Mol mínuszban, az MTelekom enyhe pluszban áll.
Alig mozdult el a forint kedd reggelre virradóra a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzésekhez képest a bankközi devizapiacon. Az eurót 283,23 forinton jegyezték kedd reggel, hétfő este 283,13 forint volt az árfolyam. Hétfőn csendes volt a kereskedés, különösebb esemény nem zavarta meg a piacok nyugalmát.
A forint folytatta a hétvégi enyhe negatív korrekciót, de az euró/forint árfolyam szűk sávban mozgott. Kedd reggel a svájci frankot 233,17 forinton jegyezték a hétfő esti 232,79 forint után. A jen 2,7501 forintot ért, majdnem ugyannyit, mint hétfő este, a dollár 216,30 forint volt kedd reggel, az esti 215,65 forint után. Az euró az 1,31 dolláros szint közelében forgott kedd reggel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 160,07 pontos, 0,84 százalékos visszaeséssel, 18 952,27 ponton zárt pénteken.
A Mol 18 600 forinton fejezte be a napot, ami 2,31 százalékos gyengülés előző naphoz képest, az OTP 4090 forinton, ez 0,04 százalékos emelkedésnek felel meg. A Richter 39 375 forinton zárt, ez 0,16 százalékkal jobb a tegnapi árnál, az Egis 17 400 forinton, ami 1,41 százalékos mínusz. Az MTelekom 430 forintot ért kedd este, ez 2,62 százalékkal kevesebb, mint előző nap végén.
Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt.
A 95-ös benzin átlagára 439-440 forintra, a gázolajé pedig 438-439 forintra csökken.
A Mol a múlt héten bruttó 8 forinttal emelte a benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.
A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt.
Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 176,70 pontos csökkenéssel, 18 935,64 ponton nyitott hétfőn. A pénteki záró értékéhez képest 0,92 százalékkal gyengült.
A péntek esti záróértékhez képest kissé gyengült hétfő reggelre a forint az euróval szemben a bankközi devizapiacon. Gyengültek az euróhoz képest a legfontosabb régiós devizák is. Az eurót 4,0660 lengyel zloty-n jegyezték hétfő reggel a péntek esti 4,0636 zloty után, míg az euró csehkorona-árfolyama a péntek esti 24,365 korona után 24,401 korona volt.
Az eurót 282,12 forinton jegyezték hétfő reggel nem sokkal hét óra után a péntek esti záró 281,36 forint után. A dollár forintárfolyama 214,70 forint volt hétfő reggel a péntek esti 214,47 forintot követően. A svájci frankot 231,96 forinton jegyezték a múlt heti 231,35 forint után. Száz japán jent 274,11 forinton jegyeztek hétfő reggel a pénteki 273,59 forintot követően. Az euró dollárárfolyama enyhén emelkedett hétfő reggelre a bankközi piacon. A péntek esti záró 1,3119 után 1,3134 dolláron jegyezték a közös európai fizetőeszközt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 730,08 pontos, 3,97 százalékos emelkedéssel, 19 112,34 ponton zárt pénteken.
A Mol 19 000 forinton fejezte be a napot, ami 8,26 százalékos erősödés előző naphoz képest, az OTP 4090 forinton, ez 3,54 százalékos esés. A Richter 39 185 forinton zárt, ez 0,61 százalékkal jobb a tegnapi árnál, az Egis 17 560 forinton, ami 1,21 százalékos plusz. Az MTelekom 419 forintot ért kedd este, ez 0,47 százalékkal kevesebb, mint előző nap végén.
Négyhavi csúcsra nőtt a Thomson Reuters és a Michigan Egyetem által vezetett fogyasztói bizalmi index szeptemberben.
Az előzetes adatok szerint az index az előző havi felülvizsgált 74,3 pontról 79,2 pontra emelkedett szeptemberben. Elemzők 74 pontot vártak.
Az index összetevői közül az aktuális helyzet megítélése az augusztusi 88,7 pontról 88,3 pontra romlott, a jövőbeni várakozásokat tükröző index viszont az augusztusi 65,1 pontról 73,4 pontra javult.
A felmérés vezetője, Richard Curtin óvatosságra intett az adatközlést kísérő közleményben. A kiemelkedő adat vélhetően az amerikai pártok elnökjelölt-választási kongresszusát övező eufória miatt van - fogalmazott a szakember. "Minél előbb tompul ez az optimizmus, annál kisebb lesz a csalódás a téves várakozások miatt" - tette hozzá.
Az amerikai fogyasztói árak 1,7 százalékkal nőttek éves szinten augusztusban a júliusi 1,4 százalékos emelkedés után - közölte az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala pénteken. Az energia- és élelmiszeripari árak nélkül számított maginfláció azonban 1,9 százalékra lassult éves szinten a júliusi 2,1 százalék után.
Havi szinten 0,6 százalékkal nőttek augusztusban a fogyasztói árak, míg a havi maginfláció 0,1 százalék volt. Elemzők 0,6 százalékos augusztusi havi inflációt és 0,2 százalékos maginflációt vártak.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csütörtökön közzétett legfrissebb előrejelzései szerint 2012-ben 1,7-1,8 százalékkal, 2013-ban 1,6-2,0 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. A szervezet egyebek között arra hivatkozva jelentett be újabb mennyiségi enyhítést - pénzpumpájának újraindítását-, hogy az amerikai infláció várhatóan a 2 százalékos középtávú célja alatt marad.
Október második felében várható csak döntés a Görögországnak folyósítandó következő hitelrészletről - mondta pénteken Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke a miniszterek Cipruson tartott informális tanácskozásán.
"Nem valószínű, hogy döntés születik október első felében, mivel a nemzetközi hitelezők - az IMF, az Európai Unió, az Európai Központi Bank - ellenőrei addigra nem fejezik be vizsgálódásukat" - mondta Juncker.
A kormány a 130 milliárd eurós hitelcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének folyósítása fejében újabb 11,5 milliárd eurós takarékossági programot dolgozott ki, a nemzetközi hitelezők Athénban tartózkodó küldöttsége most azt vizsgálja, hogy mennyire megalapozottak, és hogyan teljesülnek ezek a vállalások.
A nemzeti bank pénteken közzétett adatai szerint a központi költségvetés, a tartományok és a helyi önkormányzatok adóssága 804 milliárd eurót tett ki, 3,8 százalékkal többet, mint az első negyedévben, és 14 százalékkal nőtt egy év alatt.
A hazai össztermékre vetítve 75,9 százalék volt az adósság, a legmagasabb azóta, hogy 1995-ben megkezdték az adatgyűjtést. Az első negyedévben 72,1 százalék volt a GDP-arányos adósság az Eurostat adatai szerint.
Az Európai Unióban az első negyedév végén átlagosan a GDP 83,4 százalékára rúgott az államadósság.
Az euróövezeti válság ellenére növelni tudta eladásait a Volkswagen-csoport az év eddig eltelt időszakában.
A társaság pénteki közlése szerint augusztusig 5,91 millió személygépkocsit és könnyű teherautót adtak el a csoporthoz tarozó hét márkából, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Augusztus értékesítési rekordot hozott: 719 ezer autó kelt el világszerte, majdnem 19 százalékkal több, mint tavaly a nyolcadik hónapban.
Az eladások Amerikában, Kelet-Európában és Ázsiában nőttek január-augusztus között, miközben Nyugat-Európában 5,8 százalékkal csökkentek Németország kivételével, ahol 4,1 százalékkal több VW-t adtak el.
Az április-június közötti időszakban a foglalkoztatottak száma azonos volt az előző három hónaphoz képest, egy éven belül először nem csökkent negyedéves összehasonlításban. A foglalkoztatottak száma a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal esett vissza.
Olaszországban a foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal nőtt, egy éven belül először emelkedett, Spanyolországban 0,4 százalékkal csökkent, de ez egy éve a legkisebb ütem. Németországban a foglalkoztatottak száma 2010 második negyedéve óta legkisebb ütemben, 0,2 százalékkal nőtt.
Az Eurostat pénteken közölt adatai szerint az éves szinten számolt infláció 2,6 százalék volt augusztusban a júliusi 2,4 százalékot követően. A fogyasztói árak növekedési üteme 2,4 százalék volt júniusban és májusban is. Az emelkedést elsősorban az üzemanyag- és a szállítási költségek növekedése okozta.
Spanyolországban 2007 óta legnagyobb mértékben csökkent a lakóingatlanok ára az idei második negyedévben. Az ország statisztikai hivatalának (INE) pénteken közölt adatai szerint az ingatlanárak éves szinten 14,4 százalékkal estek a június végéig tartó három hónapban.
Az első negyedévben 12,6 százalékos, a tavalyi utolsó negyedévben 11,2 százalékos árcsökkenést jegyeztek fel az egy évvel korábbihoz képest.
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában tulajdonképpen az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot. Mára a spanyol költségvetésben jelentős hiány mutatkozik, és az ingatlanpiac összeomlása megrázta az ország bankrendszerét. A helyzetet rontja a 24 százalékot meghaladó munkanélküliség, miközben nagy terheket rónak a lakosságra a megszorító intézkedések is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 494,01 pontos emelkedéssel, 18 876,27 ponton nyitott pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest az index 2,69 százalékkal erősödött.