Több milliárd forintos autóipari beruházásra készül a Freudenberg-csoport Nyíregyházán, írj a a Napi Gazdaság. Az üzem a magyarországi és a környékbeli országok autógyárainak szállít majd részegységeket, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit. Az sem ismert, hogy mekkora területen épül az új épület, s ott hány embert foglalkoztatnak majd. Azt valószínűsítik, hogy az üzem autóipari szöveteket gyárt majd; a német cég központjában azonban nem reagáltak a gazdasági napilap megkeresésére, s a nyíregyházi polgármesteri hivatalban sem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Alig mozdult el a forint kedd reggelre virradóra a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzésekhez képest a bankközi devizapiacon. Az eurót 285 forint közvetlen közelében jegyezték kedd reggel, hétfő este 284,61 forint volt az árfolyam. Hétfőn csendes volt a kereskedés, semmi nem zavarta meg a piacok nyugalmát, az euró/forint árfolyam napközben szűk sávban, nagyjából 284,60 és 285,90 forint között mozgott. Kedd reggel a svájci frankot 235,93 forinton jegyezték a hétfő esti 235,40 forint után. A jen 2,8545 forintot ért, majdnem ugyannyit, mint hétfő este, a dollár árfolyama is csak pár fillérrel változott: kedd reggel 223,01 forint volt az árfolyam a hétfő esti 222,62 forintot követően. Az euró az 1,27 dolláros árfolyam körül mozgott kedd reggel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 98,67 pontos, 0,54 százalékos emelkedéssel, 18,334,49 ponton zárt hétfőn. A nagyobb részvények szinte mind emelkedtek. Az OTP 0,95 százalékkal, 3,919 forintra, A Magyar Telekom 0,70 százalékkal, 429 forintra, a MOL pedig 0,89 százalékkal, 17,460 forintra emelkedett. A Richter viszont 0,63 százalékkal, 38,950 forintra csökkent.
Oroszországban 15 százalékkal bővült az új személyautók és könnyű haszonjárművek eladása augusztusban éves szinten. A múlt hónapban 258.761 járművet értékesítettek Oroszországban, 33,950-nel többet, mint egy évvel korábban - közölte az Oroszországban működő nagy külföldi cégek szövetsége, az Associaton of European Businesses (AEB) hétfőn. Az idei első nyolc hónapban összesen 1,928 millió új személyautót és a könnyű haszonjárművet adtak el, 14 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A szervezet azzal számol, hogy az idén az eladások száma meghaladja 2,8 milliót, gyakorlatilag visszaáll a 2008. évi, válság előtti szintre.
Az euróövezeti adósságválság ellenére júliusban egy éve a legnagyobb mértékben nőtt Németországban az iparvállalatok forgalma. A statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint a feldolgozóipar 1,9 százalékkal bővült júliusban júniushoz képest, így az ágazat behozta, sőt túl is szárnyalta a júniusi másfél százalékos csökkenést. Utoljára 2011 júliusban volt ennél nagyobb növekedés, 3,4 százalék. A fellendülés elsősorban 2,2 százalékkal bővülő belföldi keresletnek köszönhető, míg a külföldiek 1,7 százalékkal vásároltak többet német iparvállalatoktól. Az euróövezetben 0,4 százalékkal, a többi országban 2,4 százalékkal nőtt a német iparcikkek forgalma. A legjobban a járműipar szerepelt, 5,8 százalékkal bővült, a gépipari vállalatok 3,3 százalékkal növelték forgalmukat. Egyedül az elektromos berendezéseket gyártó vállalatok forgalma esett vissza, 1,9 százalékkal.
Az augusztusban elfogadott szerb jegybanktörvényről és a szerb makrogazdasági kilátásokról kezdett hétfőn tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja Belgrádban. Az IMF szerint a törvény aggodalomra ad okot, mivel az súlyosan fenyegeti a központi bank függetlenségét. Augusztus eleje óta a szerb központi banknak új vezetője van, miután a belgrádi parlament Jorgovanka Tabakovic közgazdászt, a kormánykoalíció egyik parlamenti képviselőjét választotta meg a Szerb Nemzeti Bank elnökének. A súlyos gazdasági problémákkal küszködő Szerbia tavaly októberben 1,1 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, de az IMF 2012 februári felülvizsgálata után úgy döntött, hogy befagyasztja a hitel folyósítását, mert megítélése szerint a balkáni ország 2012. évi költségvetése nincs összhangban a hitel feltételeivel.
Az Audi eladásai 14,9 százalékkal nőttek augusztusban, és meghaladták a 108 ezer darabot - közölte a német autógyár hétfőn. Az év első nyolc hónapjában 961 ezer autót értékesített az Audi, 12,7 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az eladások növekedésének ütemét tekintve ezzel az Audi megelőzte a két másik prémium márkákat gyártó német autógyárat, a BMW-t és a Mercedest, de az értékesített gépkocsik számában továbbra is a BMW vezet 1,16 millió darabbal. A BMW eladásai szeptemberig 7,9 százalékkal emelkedtek, a Mercedes típusokból pedig 911 ezer darabot helyeztek forgalomba, 5,1 százalékkal többet, mint tavaly január-augusztusban. A kínai és az amerikai piacnak hála a három gyárnak eddig sikerült függetlenítenie magát a pangó európai piactól, de a következő hónapokban világszerte a konjunktúra lehűlésével kell számolni - figyelmeztetnek iparági szakértők.
Erőteljesen nőtt az ipar teljesítménye Szlovákiában júliusban, 18,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból. A legnagyobb mértékben a járműipar kibocsátása emelkedett, 83,9 százalékkal, miközben más európai országokban, például Franciaországban komoly értékesítési problémákkal küszködnek az autógyártók. Elemzők 14 százalékos növekedést vártak júliusban a júniusi 13 százalékos bővülés után.
Decembertől hetente háromszor Kijevbe és Tel Avivba is repül a Wizz Air fapados légitársaság, miután a magyar légügyi hatóság által meghirdetett járatok indítási jogát határozatlan időre elnyerte; az új járatok évi 2 millió új utast hoznak – jelentette be Váradi József vezérigazgató hétfőn. Közölte azt is: a Wizz Air november 1-jétől 3 éves, 2 milliárd forint értékű szerződést kötött a Malév Ground Handling földi kiszolgálóval, amely az utas- és poggyászfelvétel, szállítás mellett takarítja és jégteleníti is a gépeket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 10,17 pontos csökkenéssel, 18 225,65 ponton nyitott hétfőn. A pénteki záró értékéhez képest 0,06 százalékkal gyengült az index.
Gyakorlatilag nem változtak az árfolyamok a hétvégén: az eurót hétfő reggel 284,70 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a hétfő esti 284,74 forint után. A dollár jegyzése megegyezik a péntek esti 222,71 forinttal, a svájci frankot 235,65 forinton jegyzik 235,48 forint után, a japán jen pedig 2,8472 forinton áll 2,8493 forint után. Az euró árfolyama nem változott, hétfő reggel 1,2782 dolláron jegyezték a péntek esti 1,2787 dollárral szemben.
Az olasz idegenforgalomban emberemlékezet óta nem történt meg, hogy augusztusban mínuszban zárjuk a szezont - hangoztatta a sajtónak Bernabo Bocca az itáliai szállodásokat tömörítő Federalberghi elnöke. Az ágazati szövetség adatai szerint júliusban 8,9 százalékkal csökkent a szállodák olasz vendégeinek száma tavalyhoz képest, miközben a külföldieké csekély mértékben, 0,2 százalékkal nőtt.
Augusztusban 3 százalékkal kevesebb olasz és 2,1 százalékkal több külföldi foglalt szobát. Az év első nyolc hónapjában 5,6 százalékkal esett vissza az olasz turisták száma, és 1,2 százalékkal nőtt az olaszországi szállodában megszálló külföldieké. Bernabo hozzátette, hogy január óta az olasz idegenforgalom üzleti bevételei tíz százalékkal estek vissza, és az idegenforgalomban dolgozók 2,6 százaléka veszítette el állását.
A szövetség azonnali beavatkozást sürgetett a római kormánytól az idegenforgalom fellendítése érdekében, és arra emlékeztetett, hogy az itáliai turizmus a nemzeti össztermék tíz százalékát termeli meg.
Újabb, a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedéseket jelentett be a portugál miniszterelnök pénteken. Pedro Passos Coelho beszédében közölte, hogy jövőre 11 százalékról 18 százalékra emelik a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat. A munkáltatók esetében viszont 23 százalékról 18 százalékra csökkentik a tb-járulék mértékét, hogy így támogassák a munkahelyteremtést.
A konzervatív miniszterelnök egyebek között azzal indokolta a döntést, hogy az ország még mindig nem jutott ki a "gazdasági vészhelyzetből", bár a pénzpiacok bizalma már erősebb. A portugál kormány új előrejelzése szerint idén 3,3 százalékkal zsugorodik a gazdaság. A pénzügyminisztérium arra számít, hogy a tervezettnél 2 milliárd euróval alacsonyabb adóbevétele lesz az államkasszának, miközben a munkanélküliségi ráta 15,7 százalékra kúszik fel. Mindennek eredményeként a kormány nem tudja tartani az idei évre kitűzött, 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcélt.
A brazíliai magyar befektetési lehetőségekről, valamint a Brazília és Magyarország közötti kulturális, tudományos kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt pénteken Budapesten Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Sao Paulo-i Iparszövetség elnökével. Paulo Skaf a megbeszélés után az MTI-nek hangsúlyozta: november elején magyar-brazil üzleti fórumot rendeznek Sao Paulóban, amelynek célja a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, és a kétoldalú befektetések ösztönzése. Hozzáfűzte, a pénteki találkozón Kövér László azt kérte, segítsék a magyar cégek bekapcsolódását a brazíliai infrastrukturális beruházásokba.
Budapesti központjába helyezte szeptember 6-ától eddig Lengyelországban működő régiós ügyfélszolgálatát az LG Electronics - tájékoztatta a társaság pénteken az MTI-t. Az LG budapesti irodájában fogadják csütörtöktől a Magyarországról, Bulgáriából, Horvátországból, Szerbiából és Romániából érkező megkereséseket. A közlemény szerint a cég 23 új munkahelyet teremtett Magyarországon.
A cseh gazdaság az első hivatalos becslésnél kevésbé zsugorodott a második negyedévben a pénteken közölt felülvizsgált adat szerint: a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékkal csökkent éves összevetésben az előzetesen jelzett 1,2 százalék helyett. Az idén az első negyedévben 0,7 százalék volt a gazdasági visszaesés ugyancsak éves összevetésben. Negyedéves szinten 0,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság a június végével záródott három hónapban, ez az adat azonos a korábban előzetesként közölttel. A cseh kormány a GDP 0,5 százalékos csökkenésére számít az idén a tavalyi 1,7 százalék növekedés után.
Nyolc induló és tíz érkező járatot töröltek a Lufthansa légikísérőinek sztrájkja miatt pénteken Budapesten – közölte Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati és közkapcsolati igazgatója pénteken. Miután nem lépett sztrájkba a teljes személyzet a Lufthansánál, így vannak járatok, amelyek elindulnak. A budapesti törlések a frankfurti, a müncheni és a düsseldorfi járatokat érintik, Berlinbe és Hamburgba Budapestről elmennek a gépek. A tervek szerint két járat Frankfurtba is elindul pénteken délelőtt, illetve kora délután. A Budapest Airport egyelőre nem kapott további információkat arról, hogy mi várható szombaton, folytatódik-e a sztrájk.
A Lufthansa bejelentése szerint pénteki járatai kétharmadát törölte, mert a béremelést követelő légiutaskísérők 24 órás munkabeszüntetést tartanak. A Lufthansa mintegy 18 ezer légiutaskísérőt foglalkoztat. A legnagyobb német légitársaság légiutaskísérőit képviselő szakszervezet (Ufo) – saját közlése szerint – kétharmadukat tömöríti.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 65,33 pontos emelkedéssel, 18.014,53 ponton nyitott pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest 0,36 százalékkal erősödött. Azóta is emelkedik az index, jelenleg 18,186 pontnál jár. A főbb részvények mind erősödnek.
Minimálisan emelkedett a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest pénteken kora reggel a csütörtök esti jegyzésekhez viszonyítva, röviddel hét előtt az euró 286,20 forinton állt a csütörtök esti 286,73 forint után. Azóta a forint stabil gyengülési pályára állt, az euró ára folyamatosan, de enyhén emelkedik
Augusztusban 661 millió euróval, 35,238 milliárd euróra csökkentek a jegybank devizatartalékai - ezt mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent legfrissebb adatok. A tartalékok március óta először csökkentek a múlt hónapban a júliusi 323, és a júniusi 20 millió eurós emelkedést követően.
Látványos emelkedés volt csütörtökön a New-York-i tőzsdén.
Az Egyesült Államokban a szakértők által vártnál jóval nagyobb mértékben, 201 ezerrel nőtt augusztusban a foglalkoztatottak száma a magánszektorban - derült ki az ADP adatfeldolgozó szolgálat csütörtökön kiadott havi országos foglalkoztatási jelentéséből (National Employment Report).
Az Európai Központi Bank csütörtökön rontotta az euróövezet idei és jövő évi gazdasági kilátásaira vonatkozó előrejelzését az adósságválság egyre kedvezőtlenebb hatásai miatt. Az EKB közlése szerint a bank elemzői arra számítanak, hogy az idén átlagosan 0,4 százalékkal fog csökkenni a 17 euróövezeti ország gazdasági teljesítménye, és 0,5 százalékkal növekszik jövőre. Júniusban a testület 2012-re mindössze 0,1 százalékos zsugorodást, jövőre 1 százalékos növekedést várt.
Kínában csütörtökön alakult meg az az új titkárság, amelynek célja a közép-kelet-európai országokkal, köztük a Magyarországgal való együttműködés bővítése. Az új testület főtitkára, egyben külügyminiszter-helyettes, az érintett országok koordinátorainak csütörtökön Pekingben tartott tanácskozásán elmondta: Kína és a közép-kelet-európai országok folyamatosan bővítették együttműködésüket egyebek mellett a gazdaság, a kultúra, az oktatás és az idegenforgalom területén. Szong Tao elmondása szerint a titkárság támogatni fogja a további együttműködést. Szong kitért arra is, hogy a kapcsolatok erősítése hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen a viszony Kína és Európa között, és Európa leküzdhesse jelenlegi gazdasági nehézségeit.
Már több mint ötezer hallgató 1,163 milliárd forint értékben igényelte az augusztus 15. óta elérhető Diákhitel2-t, a Diákhitel1-et igénylők száma pedig meghaladta a 4 ezret szeptember 6-ig - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Bugár Csaba, a Diákhitel Központ (DK) Zrt. vezérigazgatója Budapesten. Az idei első hiteligénylési időszak szeptember 17-ig tart. A társaság arra számít, hogy az idén költségtérítéses képzésre felvettek mintegy harmada, körülbelül 8 ezer hallgató veszi igénybe a diákhitelt.
A közelebbi lejáratokon magas túljegyzés fogadta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3, 5 és 10 éves kötvényaukcióját, ami megemelt értékesítést és hozamcsökkenést vont maga után, míg a leghosszabb lejárat hozama a viszonylag alacsony jegyzési érdeklődésre emelkedett. A 3 éves kötvényaukción az előzővel megegyező 6,67 százalékos átlaghozam alakult ki, 7 bázisponttal a 3 éves kötvény 15/C papírra kalkulált 6,74 százalékos szerdai másodpiaci referencia hozam alatt. Az 5 éves kötvény aukcióján az átlaghozam az előzőhöz képest 3 bázisponttal 6,94 százalékra csökkent, ami 7 bázisponttal marad el a 17/A papírra kalkulált 7,01 százalékos szerdai másodpiaci referencia hozamtól. A 10 éves kötvény aukcióján az előző aukciónál és a 22/A jelű papír 7,33 százalékos szerdai másodpiaci referencia hozamánál is egy bázisponttal magasabb, 7,34 százalékos átlaghozam alakult ki.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,75 százalékos irányadó euróövezeti kamatszinten csütörtökön. Az EKB kormányzótanácsa július 5-én tartott ülésén szállította le 25 bázisponttal 0,75 százalékra az irányadó kamatot.
A várakozásoknak megfelelően emelkedő indexekkel indult a kereskedés csütörtökön az európai értékpapírpiacokon. A kereskedés kezdetén a londoni FTSE-100 index 0,29 százalék, a frankfurti Xetra DAX index 0,24 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,18 százalék nyereséget jelzett. Szerdán vegyesen alakultak az európai indexek. Az FTSE-100 0,25 százalékkal csökkent, a DAX-30 0,46 százalékkal, a CAC-40 pedig 0,20 százalékkal emelkedett.
Ismét enyhe hullámzás jellemezte a New York-i tőzsdét, csökkenéssel és emelkedéssel egyaránt. A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,09 százalékkal (11,54 ponttal) 13 047,48 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutató 0,11 százalékkal (1,50 ponttal) csökkent és 1,403.44 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,24 százalékkal (7,27 ponttal) 3 067,79 pontra süllyedt.
Lengyelországban a tervezett 3 százaléknál nagyobb lesz az idei GDP-arányos államháztartási hiány - ismerte el a lengyel pénzügyminiszter. Jan Vincent Rostowski szerdán azt mondta, hogy a deficit 3,5 százalék lesz, jövőre pedig ennél némileg kisebb. A tavalyi államháztartási hiány a GDP 5,1 százaléka volt. A kormány azt tervezte, hogy a hiányt az idén 3 százalékra, jövőre 2,2 százalékra szorítja le. Ezeket az elképzeléseket keresztülhúzta azonban a gazdasági növekedés vártnál nagyobb lassulása.