A nemzetközi hitelminősítő a megerősítéshez fűzött londoni elemzésében kiemelte, hogy Németország az egyetlen a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok közül, ahol az idei első félévben alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint 2007-ben, a globális pénzügyi válság elhatalmasodása előtti utolsó évben.
Más hitelminősítők megítélése szerint mindazonáltal Németország kockázati környezete is romlik. A Moody's Investors Service a múlt hónapban leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Németország "Aaa" szintű kormánykötvény-osztályzatának kilátását, az euróövezeti adósságválság "egyre bizonytalanabb" kimenetelére és a görög eurótagság megszűnésének megnövekedett kockázatára, illetve az e fejleményből Németországra háruló potenciális költségekre hivatkozva.
A Moody's a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként adott negatív kilátást az euróövezeti adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett német szuverén adósosztályzatra.
A szerb gazdaság 0,5-1 százalékkal zsugorodhat az idén az ország pénzügyminisztere szerint. Az eddigi hivatalos várakozás 0,5 százalék növekedés volt. Mladjan Dinkic szerdán azt mondta, hogy példa nélküli az idei szárazság, ami jelentősen visszavetette a GDP alakulásában komoly súllyal rendelkező mezőgazdasági termelést. A nem végleges adatok szerint a szerb gazdaság 0,6 százalékkal zsugorodott az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az első negyedévben 1,3 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) Szerbiában.
A monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására, két külső tanácstag, Cinkotai János, Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt a monetáris tanács legutóbbi, július 24-i kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvéből.
Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint a kockázati felárak mérséklődtek a kamatdöntést megelőző hónapban az EKB kamatcsökkentése, a fejlődő piacok irányába megélénkülő tőkeáramlás miatt. Emellett a magyar kormánynak a nemzetközi szervezetekkel megkezdett tárgyalásai sikerességére vonatkozó várakozások is a felárak csökkenése irányába hatottak.
A holland ING-csoport adózott eredménye 23 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben.
Európa egyik legnagyobb pénzügyi intézményének adózott eredménye 1,17 milliárd euróra esett az egy évvel korábbi 1,51 milliárd euróról. A szakértők 1,26 milliárd euróra számítottak. A profit mérséklődését elsősorban az okozta, hogy a vállalatcsoportnak csökkentenie kellett spanyol kitettséget az euróövezeti adósságválság mélyülése miatt. Az ING 34,9 milliárd euróra csökkentette az első negyedév végi 41,1 milliárd euróról spanyol kitettségét, jórészt fedezett kötvények és lakossági jelzálog fedezetű értékpapírok eladásával.
A banki ágazat profitja 13 százalékkal 860 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 994 millió euróról. A biztosítási ágazat adózott eredménye csaknem megfeleződött, 288 millió euróra esett az egy évvel korábbi 548 millió euróról.
Gyengült a forint szerdán délelőtt: az eurót délelőtt fél tízkor 278 forinton jegyezték a bankközi piacon, a reggeli 276,97, és a kedd esti 276,81 forint után.
Szerdán alacsony forgalom mellett eddig 277,20 és 278 forint között ingadozott az euró árfolyama. A svájci frank 231,30 forint a kedd délutáni 230,76, és a szerda reggeli 230,56 forint után. A dollárt 224,50 forinton jegyzik 223,55 forint után, a japán jen árfolyama pedig délelőtt 2,8640 forinton állt a kedd délutáni 2,8330 forint, és a szerda reggeli 2,8444 után.
Visszaesett a külkereskedelmi forgalom Németországban júniusban a májusi erőteljes növekedés után. A statisztikai hivatal szerdán ismertetett adatai szerint különböző hatásoktól megtisztítva az export 1,5 százalékkal, az import 2,9 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva, ennélfogva a külkereskedelmi mérleg többlete kissé emelkedett, 16,2 milliárd euróra az előző havi 15,3 milliárdról. Az első félévben az export 4,8, az import 2,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Elemzők megjegyezték: a következő hónapokban is a kereslet csökkenésére lehet számítani, elsősorban az euróövezeti országok részéről. Mindamellett az év egészében négy százalékkal nagyobb lehet a német kivitel az előző évinél, a tengerentúli, elsősorban a feltörekvő országok erőteljes érdeklődésének köszönhetően.
A várakozásoknak megfelelően csökkentek a vezető európai tőzsdeindexek szerdán nyitáskor. A kereskedés első perceiben a londoni FTSE-100 index 0,38 százalékkal, a párizsi CAC-40 0,06 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,19 százalékkal esett.
Kedden a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,65 százalékos napi emelkedéssel 1092,85 ponton zárt. Az FTSE-100 0,56 százalékos javulással 5841,24 ponton végzett. A DAX-30 0,71 százalékos többlettel 6967,95 ponton zárt. A CAC-40 1,52 százalékkal 3453,28 pontra erősödött.
Az elemzői várakozásoknál jobb eredményt ért el az első félévben az OMV osztrák gáz- és kőolajipari konszern a szerdán közölt adatok szerint. A bevétel 27 százalékkal nőtt, 20,3 milliárd eurót tett ki. Az adó és kamatfizetés előtti eredménye 11 százalékkal, 1,5 milliárd euróra nőtt az előző évihez képest.
A vállalat egyszeri tételektől és az árváltozások hatásától megtisztított üzemi eredménye az első félévben 38 százalékkal haladta meg a tavalyit, 1,6 milliárd eurót tett ki. Különösen a második negyedévben javult ez az érték: 865 millió euróra ugrott, 82 százalékkal haladva meg a tavalyi második negyedévit. Líbiában a kitermelés csaknem elérte a polgárháború előtti szintet, és a finomítói árrés is kedvezően alakult.
A budapesti tőzsde részvényindexe, a BUX 25,75 pontos emelkedéssel, 17 796,29 ponton nyitott szerdán. Ez 0,14 százalékkal magasabb a keddi zárásnál. A kereskedés első perceiben az index csekély forgalomban 17 744 és 17 810 pont között változott.
Júniusban az export 5,6, az import euróban számított értéke 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, míg a forintértékek kétszámjegyű, 17 és 14,1 százalékos emelkedést mutattak – jelentette előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Júniusban a forint az euróval szemben 10,1, a dollárhoz képest 26,5 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.
Az első fél évben az export és az import alig 0,2, illetve 0,9 százalékkal nőtt euróban számolva a múlt év azonos időszakához képest. A 3,588 milliárd eurónyi féléves kereskedelmi többlet 235 millióval kisebb a múlt évinél, annak ellenére, hogy a június havi szufficit 191 millió euróval 762 millióra nőtt.
Alig változott a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákhoz képest: a nemzetközi devizakereskedelemben az eurót 276,97 forinton jegyezték, kedd este 276,81 forint volt az árfolyam. Kedden napközben gyengült a magyar fizetőeszköz a térségbeli valutákkal egyetemben, annak ellenére, hogy változatlanul jó a nemzetközi befektetői hangulat, egyelőre különösebb kockázati tényező nincs a láthatáron. Szerda reggel egy svájci frank 230,56 forintot, egy dollár 223,55 forintot, egy jen 2,8444 forintot ért, nagyjából ugyanannyit, mint kedd este. Ugyanez volt a helyzet az euró/dollár árfolyammal is: az euró 1,23 dolláros jegyzés körül mozog.
Csökkentette 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol; a benzin ára nem változott. Egy hete a Mol nem változtatott az üzemanyagok árán, az azt megelőző héten pedig bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzinét, 8 forinttal a gázolajét. A héten a 95-ös benzin átlagára változatlanul 426 forint marad, a gázolajé 427 forintra csökkent. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Rekordszintre nőtt a svájci központi bank devizatartaléka júliusban: az SNB 406,5 milliárd frankot tárolt, ami 41,4 milliárd frankos növekedés júniushoz képest. A bank korábbi adata szerint a devizatartalékban az euró aránya 60 százalékra emelkedett június végén a három hónappal korábbi 51 százalékról.
Az erős frank rontja a svájci exportálók pozícióit, ugyanakkor a svájci jegybank nem engedi az euró árfolyamát 1,2 frank alá esni. Az SNB tavaly szeptemberben, az adósságválság elmélyülésekor jelentette be, hogy 1,2 frankon megvédi az euró árfolyamát, azt követően, hogy óriási pénzek menekültek frankba, felhajtva a svájci valuta jegyzését.
Emelkedő indexekkel indult a kereskedés kedden az amerikai értékpapírpiacokon, elsősorban a vártnál jobb amerikai negyedéves vállalati eredményekre. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,19 százalék, a S&P-500 index 0,23 százalék, míg a Nasdaq Composite index 0,48 százalék pluszban állt. Hétfőn emelkedéssel zártak a tőzsdemutatók: a DJIA-30 0,17 százalékkal, a S&P-500 index 0,23 százalékkal, a Nasdaq Composite pedig 0,74 százalékkal erősödött.
Közel kétszeres túljegyzés és csökkenő hozam mellett, a meghirdetett összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (DKJ) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti rendszerességgel rendezett keddi aukcióján. Az ÁKK a megszokott 45 milliárd forintos összegben hirdetett meg az aukcióra 3 hónapos diszkont kincstárjegyet.
Az ÁKK a két héttel ezelőtti aukcióhoz hasonlóan a meghirdetett összegben fogadott el ajánlatot, és 45 milliárd forintért értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet. A múlt héten a gyenge kereslet láttán a meghirdetettnél 10 milliárd forinttal kevesebbet, 35 milliárd forintnyi papírt adtak el. Az aukción a múlt hetinél két bázisponttal, a két héttel ezelőttinél egy bázisponttal alacsonyabb, a hétfői másodpiaci referencia hozamnál pedig egy bázisponttal magasabb, 6,85 százalékos átlaghozam alakult ki.
Mario Monti olasz miniszterelnök kormánya túlélte azt a keddi bizalmi szavazást, amely az idei költségvetési kiadások újabb, 4,5 milliárd eurós csökkentéséről szólt. Az olasz képviselőház 403 támogató és 86 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett fogadta el a törvényjavaslatot. A szenátus a tervezetet már a múlt héten elfogadta, így azt a köztársasági elnök elé lehet bocsátani aláírásra. A bizalmi szavazást a javaslat vitájának lerövidítése érdekében tartották, hogy azt még a törvényhozási nyári szünet előtt törvénybe lehessen iktatni. A 4,5 milliárd eurós megtakarítás Monti tavaly decemberben elfogadott 10,5 milliárd eurós megszorító csomagja felett értendő.
Ivan Miklos, az előző szlovák kormány pénzügyminisztere válthatná fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki székében a cseh elnökválasztáson indulni kívánó Ján Fischert – adta hírül az intézmény egyik meg nem nevezett hivatalnokára hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap kedden. Ivan Miklos, aki jelenleg a második legkisebb parlamenti párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) képviselőjeként ül a pozsonyi törvényhozásban, úgy reagált, hogy egyelőre nem kapott ilyen ajánlatot, és ha kap, majd megfontolja.
Egyszeri tételek miatt a második negyedévben veszteségbe fordult a KBC eredménye mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi negyedévi bázishoz képest. A KBC a második negyedévben 2072 milliárd euró bevétel mellett 417 millió euró adózás előtti és 539 millió euró adózott veszteséget könyvelt el. Az első félév eredménye 3925 milliárd euró bevétel után 22 millió euró adózás előtti profit, ami az adó levonásával 160 millió euró nettó veszteségbe ment át. A tavalyi második negyedévben a KBC 1829 milliárd euró bevétel után 416 millió euró adózás előtti és 333 millió euró adózott eredményt ért el.
A bankcsoport kelet-európai üzletága az első negyedévben 118 millió euró, a második negyedévben pedig 188 millió euró nyereséget ért el. Magyarországon a KBC a K&H Bank tulajdonosaként van jelen. A csoport második negyedévi eredményét veszteségbe fordító egyszeri tételeket elsősorban az orosz Absolut Bank, a szlovéniai NLB, a szerb KBC Banka, a német KBC Bank Deutschland és a belgiumi Antwerp Diamond Bank tőkeérték leírásai adják, míg a lengyel Warta biztosító társaság értékesítése a Talanx International AG-nak adó után 300 millió euróval javította az eredményt.
A második negyedévben az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal, az elmúlt évhez képest pedig 2,5 százalékkal csökkent Olaszország bruttó hazai terméke (GDP) – közölte kedden az olasz állami statisztikai hivatal. Az idei első negyedévben az olasz GDP negyedéves szinten 0,8 százalékkal, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent. Az olasz GDP negyedéves összevetésben 2010 első negyedévével kezdődött pozitív, növekedési szakasz után 2011 harmadik negyedévében fordult először visszaesésbe, így az idei második negyedévi GDP-adat már sorban a negyedik egymást követő negyedévben mutat csökkenést. Éves összevetésben a GDP mérséklődése 2011 negyedik negyedévében kezdődött, a 2012 második negyedévi adat tehát sorban a harmadik csökkenésnek felel meg.
Júliusban 324 millió euróval 35 899 milliárd euróra emelkedtek a jegybank devizatartalékai a kedden közölt adatok szerint. A tartalékok április óta nőnek, miután az első negyedévben 3 078 milliárd euróval csökkentek. Az utóbbi négy hónap növekedése azonban csak 1202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok július végén 1876 milliárd euróval elmaradtak a múlt év végi, és 207 millióval az egy évvel azelőtti szinttől.
Az első fél évben 1,52 milliárd euró törlesztés vált esedékessé az 1998-ban felvett IMF-hitelből, a második félévben ennél több, a harmadik negyedévben 906, a negyedik negyedévben pedig 913 millió eurót kell visszafizetni. Júliusban lejár egy 45 milliárd jen értékű hétéves kötvény, míg az első félévben nem járt le devizakötvény. Idén októberben még egy hat- és egy hétéves 500-500 millió euró értékű eurókötvény visszafizetési kötelezettsége terheli még a költségvetést.
Augusztus elsejétől új tulajdonosa van a kapuvári húsgyárnak, Zsobrák Péter befektetőpartnerekkel közösen vásárolta meg a Kapuvári Hús Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét, a késztermékgyártó Bacon Kft. üzletrészének pedig a felét – írja a Kisalföld. A lap szerint Román Gyula, az eddigi tulajdonos Bacon Kft.-ben megmaradt 50 százalékos tulajdonrészére is vételi jogot szerzett Zsobrák Péter. Az újságnak nyilatkozva Román Gyula közölte, hogy olyan üzleti ajánlatot kapott, amelyet botorság lett volna elutasítani. Az új tulajdonos későbbre ígért nyilatkozatot a sajtónak.
A frankfurti Xetra DAX index 0,14 százalék, a londoni FTSE-100 index 0,06 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,02 százalék, az EU Stoxx 50 index pedig 0,15 százalék veszteséget mutatott a kereskedés kezdetén.
Hétfőn a londoni FTSE-100 index 0,37 százalékkal 5808,77 pontra, a frankfurti Xetra DAX index 0,77 százalékkal 6918,72 pontra, a párizsi CAC-40 index pedig 0,81 százalékkal 3401,56 pontra emelkedett.
A vezető európai részvények árfolyamát követő EU Stoxx 50 index 1,13 százalékkal 2399,32 pontra erősödött hétfőn.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 45,37 pontos csökkenéssel, 17 961,63 ponton nyitott kedden.
A hétfői záró értékéhez képest 0,25 százalékkal gyengült.
Alig változott kedd reggelre a forint árfolyama, jegyzése a hétfőn elért idei csúcs közelében ingadozik: az eurót röviddel hét óra után 275,45 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, a hétfő délutáni 275,69 forinttal közel megegyező szinten.
Hétfőn a forint újabb idei csúcsot érintett 275,23 forintos euró jegyzésen. A svájci frank 229,32 forint a hétfő késő délutáni 229,52 forinttal szemben, a dollárt 222,31 forinton jegyzik 221,93 forint után, a japán jen árfolyama pedig kedden reggel 2,8401 forinton állt a hétfő délután 18 órai 2,8390 forint után. Az euró árfolyama az 1,24 dolláros jegyzés környezetében ingadozik, kedden reggel 1,2389 dolláron állt a hétfő késő délutáni 1,2421 dollárral szemben.
Az OTP részvényei 170 forintot emelkedt a reggeli nyitóárfolyamhoz képest, ami 4,7 százalékos növekedést jelent. A záróár 3755 forint volt. A Mol 1,8 százalékos, 300 forintos drágulás után 17 300 forinton zárt. Az emelkedés ráadásul kimagasló forgalom mellett történt, csak az OTP papírjaival 15 milliárd forint értékben kereskedtek a befektetők.
Az eurót hétfőn délután fél öt után előtt 276,15 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben a hétfő reggeli 278,00 közeli árfolyamok után. A mai napon a forint újabb idei csúcsot is érintett 275,23 forintos euró jegyzésen. Délutáni árfolyamán a forint mintegy 15 százalékkal állt erősebben valaha elért leggyengébb árfolyamánál és 17 százalék választja el történetének legerősebb jegyzésétől az euróval szemben.
A svájci frankot 229,81 forinton jegyezték délután a hajnali 231,20 forintos jegyzések után, a dollár 222,89 forinton állt a reggeli 224 forintos sávhoz képest, a japán jen 2,855 forintot ért a reggeli 2,858 forint helyett. Hétfőn a lengyel zloty 0,7 százalékkal erősödött és a forinthoz hasonlóan az euróval szemben éves árfolyamcsúcsot ért el. A cseh korona 0,2 százalékkal, a román lej pedig egy százalékkal szintén erősödött az euróval szemben.
Az általánosan javuló nemzetközi befektetői kockázatvállalási hajlandóságnak köszönhetően újabb idei mélypontra esett a hétfői londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára köthető biztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési eszköz, a CDS (Credit Default Swap) árazása.
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA jegyzésében az 5 éves magyar kötvény CDS árazása 435 bázispontra esett a péntek délutáni 457 bázispontról. Az év első kereskedési hetében a jegyzés még 750 bázispont feletti rekordokon járt.
A finn gazdaság ismét recesszióba kerülhet jövőre, ha folytatódik a globális gazdaságnövekedés lassulása. A finn kormány eddig 1,2 százalékos jövő évi gazdaságnövekedéssel számolt, Jutta Urpilainen pénzügyminiszter hétfőn azonban azt mondta, hogy a legújabb előrejelzések szerint idén egy, 2013-ban nulla és egy százalék közötti lehet a GDP növekedése.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy újabb megszorító lépéseket nem tervez a finn kormány a márciusban bejelentett intézkedéseken felül, amelyek keretében 2,7 milliárd euróval csökkentik a költségvetési kiadásokat, és adókat is emelnek 2013 és 2016 között. Finnország GDP-arányos államháztartási hiánya 0,8 százalék volt a múlt év végén, amikor a GDP-hez viszonyított államadósság 49 százalékot tett ki.
Lefelé módosította a világ rizstermeléséről szóló korábbi előrejelzését az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), amely szerint azonban a termelés még így is meghaladja majd a keresletet, ezért nem nőtt egy esetleges élelmiszerválság kitörésének veszélye.
A nemzetközi szervezet adatai szerint az idén 724,5 millió tonna hántolatlan rizstermés várható, 7,8 millióval kevesebb, mint amire korábban számítottak, elsősorban amiatt, hogy az átlagosnál kevesebb monszuneső volt Indiában.
Júliusban 2251 céggel szemben indult felszámolási eljárás, az utolsó három hónapban így a havi felszámolási átlag 2328 volt, 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez az Opten céginformációs szolgáltató szerint a 2008-as és 2011-es után egy harmadik felszámolási hullámot jelent a magyar gazdaságban.
Tavaly, az első negyedév után hirtelen megugrott a felszámolások száma, aminek alapvetően két oka volt. A lánctartozások következményeként, a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül sokakat ért utol a fizetésképtelenség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma.
A most kibontakozó felszámolási hullámot inkább a növekvő hatósági aktivitás táplálja. Míg tavaly az első félévben 3500 felszámolás indult úgy, hogy azt hatósági kényszer-végelszámolás előzte meg, addig idén az első félévben 12355 felszámolásból 7500 indult kényszer-végelszámolás után.
Horvátországban 5,1 százalékkal csökkent a júniusi kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz mérve. A visszaesés már a negyedik egymást követő hónapban volt nagyobb annál, mint amekkorát a szakértők vártak. A szakértők szerényebb, 4,2 százalékos visszaesésre számítottak.
A kiskereskedelmi forgalom hanyatlását a folytatódó gazdasági zsugorodás, és a munkanélküliség növekedése okozza. A horvát kormány az idei évre azzal számol, hogy legjobb esetben is stagnál a gazdaság. A munkanélküliség 17,3 százalék volt júniusban.