A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 127,18 pontos, 0,73 százalékos emelkedéssel, 17 535,20 ponton zárt szerdán.
Júliusban már a második egymást követő hónapban zsugorodást jelző 50 pont alatti érték alatt állt az amerikai beszerzési menedzser intézet (ISM) feldolgozóipari beszerzési indexe (PMI). A júliusi érték 49,8 pont lett a júniusi 49,7 pont után. Elemzők arra számítottak, hogy a mutató 50,2 pontra javul. Az összetett index és az alindexek 50 pont alatti értékei zsugorodást jeleznek.
Az új megrendelések alindexe a júniusi 47,8 pontról 48 pontra emelkedett, miközben a termelési alindex 51 pontról 51,3 pontra nőtt. Az alkalmazotti létszám almutatója 56,6 pontról júliusban 52 pontra, két és fél év óta legalacsonyabb szintre süllyedt, a készletek alindexe 44 pontról 49 pontra nőtt.
A csökkenés legfőbb okai a gyenge ingatlanpiac, a magas munkanélküliség, az euróválság közvetett hatása és az általános lassú világgazdaság. Mivel ezek a problémák egyhamar nem oldódnak meg, a következő hónapra se várható az index erősödése.
Kissé javult a forint árfolyama szerdán, az euró a rövid távra előrevetített 280-285 forintos jegyzési sáv erős oldalán, 280-282 forint között mozgott. Délután négy órakor az eurót 280,42 forinton jegyezték, szemben a kedd délután hat órai 280,90 forinttal. Az eurót egy hete még 290 forintért adták.
A dollárt délután 227,75 forinton jegyezték a tegnap délutáni 227,90 forint után. A svájci frank jegyzése 233,38 forint az előző délutáni 233,70 forint helyett, a japán jent pedig 2,9115 forinton jegyzik a kedd délután hat órai 2,9180 forint után.
A nemzetközi piacok várakozó álláspontra helyezkedtek a Fed szerdai gazdasági helyzetjelentése és a holnapi EKB ülés előtt, ezért csak csekély mértékben változtak az árfolyamok. Az eurót a kedden jellemző 1,2260-1,2310 dolláros kereskedés után ma 1,2280 és 1,2320 dollár között jegyezték, négykor az árfolyam 1,2310 dollár volt. A lengyel zloty 0,35 százalékkal erősödött az euróval szemben, a cseh korona árfolyama gyakorlatilag nem változott, a román lej pedig 0,38 százalékkal gyengült.
Rendkívül alacsony volt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma júliusban, a részvénypiacon. A kétszeres árfolyamértéken számolva 252 milliárd forint értékben születtek üzletek, ez 28,4 százalékkal alacsonyabb az előző havinál, a tavaly júliusi forgalomnak pedig a felét sem éri el.
Az év első hét hónapjában 2994 milliárd forintot tett ki a részvények adásvétele, ami 32,1 százalékkal elmarad a tavalyi első félév forgalmától. A részvény szekció napi átlagforgalma jelenleg 10,7 milliárd forint körül van (egyszeres árfolyamértéken), szemben a tavalyi teljes évre vonatkozó 15,2 milliárdos adattal.
Júliusban a teljes azonnali piaci forgalom 265 milliárd forint volt, 27,4 százalékkal alacsonyabb az előző havinál. A tőzsde részvényindexe, a BUX júliusban minimális mértékben, 67 ponttal emelkedett, a hónap utolsó kereskedési napján 17 408,02 ponton állt.
A származékos piacon is visszaesett a forgalom júliusban, egyedül a gabonák kereskedelme élénkült. A devizák határidős lejárataira 169,6 milliárd forint értékben születtek üzletek a júniusi 201,2 milliárd forint után. A részvények határidős lejárataira 51,1 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket, szemben az előző havi 83,8 milliárd forinttal. A határidős BUX forgalma 11,2 milliárd forintra csökkent a júniusi 26,9 milliárd forintról. Az áruszekcióban 9,89 milliárd forint értékben kötöttek gabonaügyleteket júliusban, míg júniusban 6,25 milliárd forintos forgalmat mértek.
A kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból júliusban 72,2 milliárd forint értékben vásároltak, ebből 55,8 milliárd volt a kamatozó kincstárjegyek részesedése. Az inflációkövető prémium államkötvények állománya 6,5 milliárd forinttal nőtt, az egy- és kétéves kincstári takarékjegyekből 7,7 milliárd, míg a féléves kincstárjegyből 2,1 milliárdnyi kelt el az év hetedik hónapjában az Államadósság Kezelő Központ szerint.
Az első hét havi adatok szerint a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 717,8 milliárd forintra emelkedett. Az időszak alatt a 245 milliárdnyi lakossági állampapír-állomány növekményéből a kamatozó kincstárjegyek állományára 173,5 milliárd, míg az egy- és kétéves kincstári takarékjegyek együttes állományára 31,1 milliárd forint volt. Az inflációkövető prémium magyar államkötvény ebből 34,2 milliárdot tett ki.
Az Egyesült Államokban a szakértők által vártnál jóval nagyobb mértékben, 163 ezerrel nőtt júliusban a foglalkoztatottak száma a magánszektorban az ADP adatfeldolgozó szolgálat szerdán kiadott havi országos foglalkoztatási jelentése szerint. Ez a mezőgazdaságot leszámítva a magánszektor valamennyi területét lefedi, és az első az amerikai munkaerőpiac alakulásáról a héten megjelenő makróadatok sorában.
A szakértők szerényebb, 108 ezres növekedést vártak júliusra a júniusi 172 ezres emelkedés után. A november megtartott amerikai elnökválasztás kimenetelének eldöntésében kulcsfontosságú lesz, hogy Barack Obama elnök meg tudja-e győzni a szavazókat, hogy jól kezelte a gazdaság problémáit.
A magyar fogyasztók 26 százaléka adósságát tekinti a legnagyobb problémának a következő fél évben, ez jelentősen meghaladja a 9 százalékos európai átlagot. A Nielsen piackutató vállalat a világ 56 országában végzett online felmérése szerint a megkérdezettek átlagosan 6 százaléka említette az adósságot, mint legnagyobb gondját a közeljövőben.
Itthon az adósság után a munkahely biztonsága és a gazdaság helyzete miatt aggódik a válaszadók 14-14 százaléka. Ezután következik a háztartási energia árának növekedése 10 százalékkal, a gyerekek taníttatása és boldogulása 8 százalékkal, majd egyaránt 5 százalékkal az élelmiszerárak növekedése, egészség, valamint munka és magánélet egyensúlya. Az üzemanyag drágulását 2 százalék említette.
A liszt ára augusztus 1-től kilogrammonként 18-20 forinttal emelkedett az aratást megelőző időszak árához képest, ezért a kenyér ára is várhatóan emelkedik. Az aratást megelőzően a liszt átlag ára 72-74 forint volt kilogrammonként, szeptemberre elérheti akár a 100 forint körüli árat is.
A Magyar Pékszövetszég szerint a gyártási költségnövekedés mellett (az üzemanyag áremelkedés miatt) a szállítási költségek emelkedése is tovább sújtja az amúgy is a nehéz helyzetben lévő sütőipari vállalkozásokat. A tartalékokkal nem rendelkező sütőipari vállalkozások kénytelenek az emelkedő költségeket átadási áraikban érvényesíteni, különben ugyanis a gazdálkodásukat ellehetetlenítő veszteségeket kell elszenvedniük.
Kissé gyengült a forint szerda reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben. A gyér éjszakai forgalomban az euró 281,70 forintra erősödött a kedd esti 280,90 forintról.
A dollárt szerda reggel 229,20 forinton jegyezték az előző esti 227,90 forint után, a svájci frank 234,52 forinton forgott a keddi 233,70 forinttal szemben, a japán jen pedig 2,9180 forintról 2,9362 forintra erősödött.
A devizatőzsdéket bizonytalanságban tartja, hogy egymásnak ellentmondó értesülések keringenek a piacon az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésének kimeneteléről. Mario Draghi jegybankelnök egy múlt heti határozott hangú nyilatkozata azzal kecsegtetett, hogy az EKB elszánta magát az európai adósságválság enyhítésére, és újrakezdi a gyengélkedő országok állampapírjainak vásárlását, hogy lenyomja a hosszabb távon megfizethetetlenül magas kamatokat.
Elemzők szerint, ha az EKB kormányzótanácsa nem hoz érdemi döntést, akkor az amúgy is gyengülésre hajlamos euró esni kezdhet, magával húzva a régiós devizákat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 48,79 pontos csökkenéssel, 17 359,23 ponton nyitott szerdán. A BUX így keddi záróértékéhez képest 0,28 százalékkal gyengült. Pár perc múlva azonban már pozitív tartományban volt. A Mol, , a Richter és a Magyar Telekom csekély, fél százalék alatti erősödéssel kezdett, a vezető részvények közül csak az OTP árfolyam esett vissza, de az is csupán 0,7 százalékkal, így a bank papírjai 3500 forintot értek.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint nem várnak jelentősebb ármozgást a hazai tőzsdén a szerdai kereskedés során. A nap folyamán kijönnek ugyan olyan makro adatok, mint az európai feldolgozóipari mutató, vagy délután az amerikai munkaerőpiac alakulása, amelyek elmozdulást eredményezhetnek, de összességében a keddi árak körül várják a szerdai záró árakat is.
Miró József, az Erste vezető elemzője szerint csökkenés várható a Budapesti Értéktőzsdén nyitáskor, mert szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) ülésezik, és a piacokon van egy kis félelem amiatt, hogy nem jelentenek be élénkítő intézkedést.
A várakozásokkal ellentétben enyhe emelkedéssel nyitottak a vezető európai tőzsdék szerdán. A kereskedés első perceiben a londoni FTSE-100 index 0,15 százalék, a párizsi CAC-40 0,34 százalék, a frankfurti DAX-30 0,09 százalék erősödést jelzett.
Csökkenéssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde vezető mutatói. A harminc vezető iparvállalat DJIA indexe 64,71 ponttal, vagyis 0,49 százalékkal 13 008,30 pontra esett. Az S&P 500-as mutató 6,06 ponttal, azaz 0,44 százalékkal mérséklődött, és 1379,24 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 6,32 ponttal, vagyis 0,21 százalékkal 2939,52 pontra csökkent.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 243,46 pontos, 1,38 százalékos csökkenéssel, 17 408,02 ponton zárt kedden.
Korrigálta kissé hétfői nyereségét a forint, árfolyama az idei csúcs közelében ingadozik. Az eurót délután négy órakor 279,90 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a hétfő délutáni 277,92 forinttal szemben. Hétfőről keddre virradóra a jegyzés 278,75 forint környezetében ingadozott. A forint hétfőn 277,50 forintos eurójegyzésen új idei árfolyamcsúcsot állított fel. Utoljára tavaly szeptember elején tartózkodott az euró jegyzése 278 forint alatt.
Elemzők rövid távon a forint árfolyamát nagyobb megrázkódtatást okozó fejlemények híján a 280-285 forintos euró jegyzési tartományban várják alakulni. A piacok kivárásra rendezkedtek be az EKB csütörtöki ülése előtt. Az euró/dollár, illetve az euró/forint jegyzés lényeges változására ezt megelőzőleg nem számítanak. A dollárt kedden délután 227,90 forinton jegyezték a hétfő délutáni 228,05 forint után. A svájci frank árfolyama 233,05 forinton állt kedden délután, szemben a hétfő délutáni 232,65 forinttal. A japán jent 2,9145 forinton jegyezték kedden délután, míg az előző nap 2,9138 forint volt az árfolyama. Az eurót 1,2280 dolláron jegyzik a kedd délutáni 1,2263 dollár után. Kedden a lengyel zloty 0,10 százalékkal erősödött, a cseh korona 0,20 százalékkal, a román lej pedig 0,35 százalékkal gyengült az euróval szemben.
A bankválság miatt menekül a tőke Spanyolországból, a spanyol központi bank kedden közzétett adatai szerint csupán májusban 41,3 milliárd euró hagyta el az országot. Májusban robbant ki a Bankia, az ötödik legnagyobb spanyol bank válsága, ami tovább rombolta a befektetők bizalmát, és felgyorsította a tőke kimenekítését. Az év első öt hónapjában összesen 163 milliárd eurót vontak ki Spanyolországból, ez a belföldi össztermék (GDP) 16 százalékának felel meg. A múlt év hasonló időszakában még 14,6 milliárd euró nettó tőkebeáramlást könyveltek el.
Madridi elemzők szerint a kép sötét, egyre-másra rossz adatok látnak napvilágot. A kiskereskedelmi forgalom júniusban 5,2 százalékkal esett éves szinten, ami azt vetíti előre, hogy a GDP az idén mintegy 2 százalékkal csökken a kormány által prognosztizált 1,5 százalékkal szemben. A recesszió mélyülésével párhuzamosan zsugorodó adóbevételek miatt a központi költségvetés deficitje az első fél évben elérte a GDP 4 százalékát, míg az egész évre 3,5 százalék az előirányzat.
Az államháztartás hiánya 2011-ben a GDP 8,9 százalékát tette ki, és az Európai Unió hozzájárult, hogy az idén csak 6,3 százalékra kelljen leszorítani, míg eredetileg 5,3 százalékot akart. A júliusban beindított 65 milliárd eurós takarékossági program és az adóemelések azonban elmélyítik a recessziót. "Spanyolországnak több időt kell adni, hogy kiegyensúlyozza a gazdaságát, és elérje a deficitcélokat. A mostani módszerekkel az ország csupán egy kissé mélyebb gödörbe ássa bele magát" - vélte Guillaume Menuet, a londoni Citi közgazdásza.
Az Egyesült Államokban júniusban stagnáltak a személyi kiadások és nőttek a jövedelmek - derül ki a kereskedelmi minisztérium kedden közzétett adataiból.
A személyi jövedelmek 0,5 százalékkal gyarapodtak az év hatodik hónapjában a májusi 0,3 százalékos növekedés után, miközben a kiadások stagnáltak a májusi 0,1 százalékos csökkenést követően. Elemzők arra számítottak, hogy a személyi jövedelmek szerényebben, 0,4 százalékkal nőttek júniusban. A személyi kiadásoknál a szakértők 0,1 százalékos bővülést vártak a múlt hónapról. Elemzők nagy figyelemmel kísérik a mintegy 300 millió amerikai magánszemély jövedelmének és kiadásainak alakulását, mert a fogyasztói kiadások adják keresleti oldalon az Egyesült Államok hazai össztermékének (GDP) mintegy 70 százalékát.
Csökkent az iparosodott országok éves inflációs rátája júniusban az energiaárak növekedési ütemének lassulása miatt - közölte kedden az OECD.
A szervezet 34 tagországában a fogyasztói árak a júniussal végződő 12 hónapban 2010 vége óta a legszerényebb ütemben, 2,0 százalékkal emelkedtek, kisebb mértékben a májusi 2,1 százaléknál. Az energiaárak a júniussal végződött 12 hónapban 1,4 százalékkal - 2009 októbere óta a legszerényebben - emelkedtek a májusi 12 havi 2,0 százalék után. Az élelmiszerárak 12 havi emelkedése 2,8 százalék volt júniusban, nagyobb a májusi 2,6 százaléknál.
Az energiaárak és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció júniusban 1,8 százalékra mérséklődött a májusi 1,9 százalékról. A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal Törökországban emelkedtek a fogyasztói árak júniusban, a legkisebb ütemben, 1,1 százalékkal pedig Svájcban.
Oroszországban az idei első félévben 4,3 százalékkal kevesebb aranyat bányásztak, mint egy évvel korábban - közölte az orosz aranytermelők szövetsége kedden. A június végével zárult időszakban 77,6 tonna (2,49 millió uncia) aranyat termeltek ki Oroszországban.
A szervezet legutóbbi, márciusban ismertetett előrejelzése szerint az aranytermelés idei bővülése 3 százalékra lassul a tavalyi 3,6 százalékról, mert számos nagy lelőhelyen csökken a termelés. Oroszországban tavaly 209 tonna aranyat bányásztak. 2009-ben 11,2 százalékkal 205,2 tonnára emelkedett az ország aranytermelése, 2010-ben ugyanakkor 1,4 százalékkal csökkent. Oroszország a világ ötödik legnagyobb aranytermelője, feltárt készlete a második legnagyobb Dél-Afrika után.
A Hankook Tire Co., Dél-Korea vezető gumiabroncsgyártója a második negyedévben megkétszerezte üzemi eredményét az egy évvel korábbihoz képest, a nyereség így elérte a 215,5 milliárd vont (190,6 millió dollár) - közölte a társaság kedden.
Az árbevétel 18,5 százalékkal nőtt a múlt év második negyedéhez képest. Az első félévben az üzemi eredmény 52,1 százalékkal, az árbevétel pedig 17,7 százalékkal emelkedett. A magas minőségű abroncsok és a magyarországi (dunaújvárosi) üzem termelésének bővülése hozzájárult a globális növekedéshez - áll a Hankook jelentésében.
Alacsony kereslet mellett, a meghirdetett összeg alatt, szerény hozamemelkedéssel értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (DKJ) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti rendszerességgel, keddenként rendezett aukcióján.
Az ÁKK a május eleje óta megszokottá vált 45 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 3 hónapos diszkont kincstárjegyet. Az elsődleges forgalmazók a D121107 jelű papírt minimális mértékben jegyezték túl, 51,206 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be, kevesebbet az előző aukción tett 80,453 milliárd forintnál. A mostani aukció jegyzésénél az idén csak a május 29-i aukción nyújtottak be kevesebb ajánlatot 3 hónapos diszkont kincstárjegyre, 46,641 forintot.
Az ÁKK a meghirdetett összegnél 10 milliárd forinttal kevesebb ajánlatot fogadott el és 35 milliárd forintért érékesített diszkont kincstárjegyet a hétfői másodpiaci referenciahozammal megegyező 6,87 százalékos, az előző aukciónál egy bázisponttal magasabb átlaghozammal.
A szerb gazdaság 0,6 százalékkal zsugorodott az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest az ország statisztikai hivatalának kedden közölt nem végleges adata szerint.
Az első negyedévben 1,3 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) Szerbiában. A tavalyi utolsó három hónapban még 0,4 százalékkal nőtt a szerb gazdaság, a múlt év egészében pedig 1,6 százalékos volt az emelkedés. A statisztikai hivatal szeptember 28-án ismerteti a második negyedévi GDP-alakulással kapcsolatos részleteket, illetve a végleges adatot. A szerb kormány 0,5 százalékos idei gazdasági növekedésre számít.
Egymilliárd forint befektetésével fejleszti nyírgelsei gyárát a jánkmajtisi Tranzit Food Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Kft. A beruházás második ütemében 153 millió forint összegű munkahelyteremtő támogatással 70 dolgozóval növeli a családi vállalkozásként működő cég az üzem létszámát. A támogatási szerződést Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelenlétében kedden írták alá a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen.
Czomba Sándor, az aláírás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcsban 707 új álláshely jön létre munkahelyteremtő támogatással, valamint az önfoglalkoztatóvá válást segítő decentralizált alap segítségével 158-an alapíthatnak vállalkozást a térségben.
Sikeres félévet zárt a Hungexpo Zrt. - hangsúlyozta Ganczer Gábor vezérigazgató kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Ganczer Gábor elmondta: a Hungexpo Zrt. az első félévben 2,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ami 45 millió forinttal több a tervezettnél. A bevétel 75 százalékát a 16 témában rendezett saját szervezésű kiállítások adták, 25 százalékát pedig a vendégrendezvények teszik ki. Hangsúlyozta: a válság ellenére az látszik, hogy a világos és tudatos jövőképpel rendelkező cégek élnek a kiállítás nyújtotta üzlet lehetőséggel.
A gyengülő autópiaci konjunktúra ellenére jól sikerült az Audi első fél éve, a bevétel 16 százalékkal 25 milliárd euróra, a nettó nyereség pedig 34 százalékkal 2,3 milliárd euróra nőtt - közölte az ingolstadti központú cég kedden.
A Győrben is gyártóüzemmel rendelkező Volkswagen-leányvállalat abból profitál, hogy a drága márkák iránt változatlanul élénk a kereslet, elsősorban a tengerentúlon. Ennek ellenére az euróválság következményei gondot okoznak az Audinak is. A helyzet elbizonytalanítja a fogyasztókat, ezért sokan elhalasztják vásárlásukat - írta a mérlegbeszámolóban Rupert Stadler, az Audi vezérigazgatója.
A cég mindamellett arra számít, hogy ha a gazdasági keretfeltételek nem romlanak, akkor az új technológiák kifejlesztésével és a termelőüzemek létesítésével járó költségek ellenére sikerül tartani a tavalyi üzemi eredményt. A vállalat az első fél évben 11,5 százalékos árbevétel-arányos nyereséget mutatott fel, ami az ágazatban igen jó érték.
A kisebbségi érdekeltségek levonása után 12,9 százalékkal 453,6 millió euróra csökkent az Erste bankcsoport adózott eredménye az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. Ezt az eredményt pozitív és negatív egyszeri tételek egyaránt befolyásolták. Az üzemi eredmény 11,2 százalékkal 1,75 milliárd euróra esett, mert az egy évvel korábbihoz képest alacsonyabb volt a működési bevétel, a nettó kamatbevétel, a nettó díj- és jutalékbevétel, továbbá csökkent a nettó kereskedési eredmény. Ausztria, Csehország és Szlovákia javuló tendenciát mutatott, miközben Románia, Magyarország és Horvátország romló eredményekről számolt be. Összességében a nem teljesítő hitelek aránya az ügyfélhitelek százalékában 9,2 százalékra nőtt 2012. június 30-án (2011 végén: 8,5 százalék volt).
Magyarországon a lakossági, valamint a kis- és középvállalati üzletágban elért nettó kamatbevétel 175,9 millió euró lett, 7 százalékkal kevesebb a 2011. első félévi 189,1 millió eurónál. A lakossági devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő és a törvényhozás által lehetővé tett végtörlesztéséből adódó csökkenő kamatbevételt ellensúlyozták a kereskedési eszközökből származó kamatbevételek. A kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó eredmény a magyar leánybanknál mínusz 72,7 millió eurót tett ki, az előző év azonos időszakában elért mínusz 51,2 millió euróval szemben. A költség/bevétel arány 38,2 százalékra javult a 2011. első félévi 41,4 százalékról. Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója a mérleg közzététele után elemzőknek elmondta, hogy a közép-kelet-európai térséget a bank változatlanul növekedési centrumának tekinti.
Tűzveszély miatt 7200 távolsági buszt hív vissza a Daimler Európában. A cégnél kedden azt közölték, hogy a Mercedes-Benz és a Setra Intouro, Integro, továbbá Multiclass modelljeiről van szó. A három modellből tízezer van forgalomban, ebből 1 160 Németországban. A Daimler szóvivőjének tájékoztatása szerint erős szennyeződés esetén problémák lehetnek a kompresszor elektromos vezérlésével, és tűz keletkezhet, ezért a szervizekben kicserélik a szóban forgó alkatrészt.
Az elemzők várakozásával összhangban nem változott az infláció az euróövezetben júliusban. Az Európai Unió statisztikai hivatalának kedden ismertetett becslése szerint a fogyasztói árak növekedési üteme éves alapon 2,4 százalék volt, ugyanannyi, mint júniusban és májusban. A végleges adatot augusztus 6-án ismerteti az Eurostat.
Enyhén nőtt a munkanélküliség júliusban Németországban: a nürnbergi munkaügyi hivatal kedden délelőtt publikált adatai szerint a szezonális hatásokat figyelembe véve az év hetedik hónapjában 2,876 millióan voltak állás nélkül, 67 ezerrel többen, mint májusban.
Ugyanakkor tavaly júliushoz képest 63 ezerrel többen voltak állásban. A munkanélküliségi ráta júliusban 6,8 százalékra emelkedett a júniusi 6,6 százalékról. Tavaly júliusban 7 százalék volt a munkanélküliség. A munkaügyi hivatal elnökének az adatokhoz fűzött magyarázata szerint a foglalkoztatási helyzet alapjában véve jó Németországban, de mutatkoznak jelek a romlásra. Mindamellett a munkanélküliségnek a nyári hónapokban tapasztalt emelkedése a szabadságolással, a nyári szünetekkel is magyarázható.
Továbbra is erős a forint, az eurót kedd délelőtt is 280 forint alatt jegyezték. Az euró árfolyama délelőtt tíz órakorkor 278,91 forint volt a bankközi devizapiacon a reggeli 278,24 forint után. Az euró árfolyama előző este 277,92 forint volt.
A forint árfolyamát az elemzők szerint kedden is a nemzetközi hangulat befolyásolja. A szakértők szerint a magyar deviza árfolyama most leginkább a spekulatív hatásoktól függ. Kicsi ugyanis a likviditás a piacon - lévén a nyári szabadságok ideje az egész világon -, ezért a forint helyzetét kisebb adásvételekkel is jelentősen befolyásolni lehet.
A kereskedők arra számítanak, hogy ha a pozitív hangulat megmarad a nemzetközi pénzpiacokon, akkor a forint az euróval szemben megtarthatja a 280 forint alatti szintet. Ha viszont a hangulat változik, 280 forint fölé gyengülhet a magyar deviza az euróval szemben. A dollár kedden 227,541 forintot ért délelőtt a hétfő délutáni 228,05 forint után. A svájci frank 232,35 forint volt a hétfői 232,65 forint után. A japán jennel 2,9078 forinton kereskedtek, előző nap 2,9138 forint volt az árfolyama. Az euró 1,2262 dolláron állt 10 órakor a kedd délutáni 1,2263 dollár után.
A várakozásokkal ellentétben csökkentek a vezető európai tőzsdeindexek a keddi nyitáskor. A kereskedés első perceiben a londoni FTSE-100 index 0,18, a párizsi CAC-40 0,49 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,01 százalékkal esett. Elemzők a kereskedés kezdete előtt nagyjából egy órával 0,1-0,2 százalék közötti emelkedést vártak.
Hétfőn a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,58 százalékos napi emelkedéssel 1073,19 ponton zárt. Az FTSE-100 1,18 százalékos javulással 5693,63 ponton zárt. A DAX-30 1,27 százalékos többlettel 6774,06 ponton végzett. A CAC-40 1,24 százalékkal 3320,71 pontra erősödött.
Júniusban a belföldi- és az exportár-változás eredőjeként az ipari termelői árak 1,6 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző havinál. A tavaly júniusi szinthez képest a termelői árak 6,9 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar belföldi értékesítési árai júniusban az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül a feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai májushoz viszonyítva 1,3 százalékkal csökkentek. Tavaly júniussal összevetve az ipar belföldi árai 6,9, ezen belül a feldolgozó ipar értékesítési árai 6,5 százalékkal emelkedtek.
Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2012 júniusában az előző havihoz képest 1,9 százalékkal csökkentek, a 2011. júniusinál 7,0 százalékkal voltak magasabbak. A forint egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,1 százalékkal, az amerikai dollárhoz képest 2,2 százalékkal gyengült, a tavaly júniusban jegyzett árfolyamokhoz viszonyítva az euróhoz mérten 10,1, a dollárhoz mérten 26,5 százalékkal gyengült.