A hároméves kötvényből 5 milliárddal kevesebbet, a tízévesből viszont 4 milliárddal többet értékesített az eredetileg meghirdetett mennyiségnél csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a gyenge keresletre reagált az adósságkezelő, de a hozamok még tovább csökkentek a két héttel ezelőtti azonos lejáratú kötvények árveréséhez képest. A 3, 5 és 10 éves kötvényből végül a meghirdetett 46 helyett 45 milliárd forintnyit vihettek el a befektetők, akik összesen 78 milliárdnyi ajánlatot tettek a három lejáratra.
A meghirdetett 20 milliárd forintnyi hároméves lejáratú kötvényre mindössze 21,2 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ezért az ÁKK 15 milliárdra leszállította a kibocsátott mennyiséget. A 7,36 százalékos átlaghozam 8 bázisponttal alacsonyabb lett a két héttel ezelőtti aukcióénál és a szerdai másodpiaci hozamnál is 1 ponttal kisebb. Az ötéves kötvényre a meghirdetett 15 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat a beérkezett 36,7 milliárdnyiból az ÁKK. A kialakult 7,53 százalékos átlaghozam megegyezett a szerdai másodpiaci szinttel, de 20 bázisponttal alacsonyabb a két héttel ezelőtti aukción elértnél. A tízéves kötvényből a meghirdetett 11 milliárd helyett 15 milliárdért fogadott el jegyzést a 26 milliárdnyi ajánlatból az ÁKK. A 7,61 százalékos átlaghozam 3 bázisponttal kisebb a másodpiaci referenciahozamnál és 21 bázisponttal jobb az előző aukcióénál.
Újabb kőolajkincset tártak fel Horvátországban, az INA olajvállalat várhatóan hamarosan hivatalosan is bejelenti, hogy Ivanic Grad környékén két új kőolajcsapdát fedezett fel - írja a Vecernji list című napilap internetes kiadása. A kitermelhető mennyiség napi mintegy 1.400 hordó lehet 25 éven át.
A szóban forgó lelőhely az INA egyik legrégebbi és legnagyobb szárazföldi kőolajlelőhelyén, az Ivanic Grad környéki Zutica olajmező területén található, Velika Hrastilnica település mellett. A Zutica mezőn évtizedek óta folyik a kitermelés, és sokáig úgy gondolták, hogy a környéken már nincs feltáratlan kőolajtartalék. A kőolajat kétezer mélyen találták, a rendszeres kitermelés két év múlva kezdődhet. Az új kút évi 250 millió kuna bevételt hozhat az INA-nak.
A Volkswagen-csoport nettó eredménye 36 százalékkal nőtt az első félévben, és elérte a 8,8 milliárd eurót - közölte a társaság csütörtökön. A működési eredmény 6,7 százalékkal 6,49 milliárd euróra bővült.
Európa legnagyobb gépkocsigyártójának árbevétele 22,6 százalékkal 95 milliárd euróra emelkedett, a csoport 4,6 millió kocsit értékesített, 10,3 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. Nyugat-Európában visszaestek az eladások, de ezt ellensúlyozta Ázsia, Észak-Amerika és Kelet-Európa erős kereslete és a luxuskategóriájú kocsik, így az Audi nagyobb nyereségtartalma.
Miután a hajnali árfolyama még gyakorlatilag megegyezett a szerda estivel, a délelőtti órákban erősödni kezdett a forint: az euró árfolyama 288 forint körüli szintről 287,1 forintig is csökkent. Tizenegy óra körül egy euró 287,34, egy amerikai dollár 236,85, egy svájci frank pedig 239,23 forintot ért.
Vegyesen nyitottak kedden a fő európai tőzsdék részvényindexei. Londonban az FTSE 0,04 százalékos mínuszban járt a nyitás utáni percekben, és veszteséggel kezdett a német Dax is, 0,22 százalékot csökkent a tegnapi záráshoz képest. A francia Cac 40 ugyanakkor emelkedett, 0,12 százalékos pluszban jár.
0,72 százalékos emelkedéssel 17 210,53 ponton nyitott a budapesti tőzsde részvényindexe, a BUX. A főbb papírok közül mindegyik nyereséget mutatott a nyitás utáni percekben, az OTP 0,4, a Mol 1,1, a Richter 0,2, a Magyar Telekom pedig 0,5 százalékot erősödött a tegnapi záráshoz képest.
Spanyolország várhatóan több százmilliárd eurós pénzügyi segítségért folyamodik a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), miután piaci finanszírozásának költségei immár fenntarthatatlan szintekhez közelítenek – jósolták szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A JP Morgan havi világgazdasági prognózisa szerint az irányadó tízéves spanyol kötvényhozam előző esti, 7,52 százalékos londoni zárószintje 175 bázisponttal magasabb a május 7-ei előző csúcsszintnél, ami a görög belpolitikai válság idején alakult ki, és meghaladja a Spanyolországnak szánt, 100 milliárd eurós külső bankfeltőkésítési segélycsomag június 25-i bejelentése után elért hozamszintet is. Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint Spanyolország három évre szóló, 280 milliárd eurós készenléti hitelkeretet fog kérni az IMF-től.
Újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelszerződést akar kötni Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami 2013 és 2015 közötti időszakra lenne érvényes – jelentette ki Florin Georgescu román pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter, aki egyben miniszterelnök-helyettes a Victor Ponta vezette román kormányban, szerdán a bukaresti kabinet ülése után bejelentette: a kormány újabb két éves szerződést kötne az IMF-el, ami a jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodáshoz hasonlítana, vagyis elővigyázatossági típusú lenne. Ez azt jelenti, hogy Románia csak váratlan válsághelyzet esetében nyúlna a hitelkerethez.
Az előzetes várakozásnál jóval nagyobb mértékben, 0,7 százalékkal csökkent a brit gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben az első három hónaphoz mérve – közölte a részleges adatokon alapuló előzetes szerdai becslésében a brit statisztikai hivatal. Az adat azt is jelenti, hogy jelentősen mélyült a brit gazdaság recessziója, ugyanis a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben egyaránt 0,3 százalékkal csökkent az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság hazai össztermékének (GDP) értéke negyedéves összevetésben. Elemzők előzetesen 0,3 százalékos brit GDP-csökkenést vártak az idei második három hónapra is.
Az európai autópiac pangása miatt a francia PSA Peugeot Citroen autógyár 819 millió euró veszteséget szenvedett el az első félévben, közölte szerdán a társaság. A múlt év első felében a konszern még 805 millió euró profitot mutatott fel.
A francia piac kétharmadát uraló PSA Peugeot Citroen eladásai az év első felében 5,1 százalékkal 29,6 milliárd euróra csökkentek. A bajok fő oka, hogy a konszern fő értékesítési területe Európa, amelynek autópiaca az idén várhatóan 8 százalékkal zsugorodik. A még élénk észak-amerikai és ázsiai piacon a társaság jóformán nincs jelen.
A hónap elején a cég nagyszabású takarékossági programot jelentett be, amelynek révén 2015-ig 2,5 milliárd eurót akar lefaragni a költségekből. Ez azonban többek közt egy franciaországi gyár bezárásával és 8 ezer munkahely felszámolásával járna, amivel a konszern vezetése magára vonta a szocialista kormány haragját.
Németországban a vártnál is jobban romlott az üzleti hangulat ebben a hónapban: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti bizalmi mutatója 103,3 pontra csökkent a júniusi 105,3 pontról. Az elemzők átlagosan 104,5 pontra számítottak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 55,23 pontos csökkenéssel, 17 029,28 ponton nyitott szerdán. Ez 0,3 százalékkal marad el a keddi zárástól. A kereskedés első perceiben az index 17 004 és 17 079 pont között váltakozott, a vezető részvények többsége elenyésző forgalomban esik; az MTelekommal viszont például ma még nem kereskedtek.
A német Daimler autó- és teherautógyár szerdán 2,931 milliárd eurós adózott eredményt jelentett az első félévről, 1,6 százalékkal többet az egy évvel korábbi 2,884 milliárdnál. A bevétel 9,5 százalékkal 55,895 milliárd euróra gyarapodott 51,067 milliárdhoz képest. Ezen belül Nyugat-Európában alig egy százalékkal, Ázsiában és az Egyesült Államokban jelentősen, 26 százalékkal, illetve 20 százalékkal nőtt a bevétel.
A csoporthoz tartozó Mercedes-Benz már Kecskeméten is gyártott B-osztály modelljének köszönhetően a második negyedévben 370 400 járművet adott el. Ezzel a Mercedes-Benz - 4 százalékkal felülmúlva a tavalyi második negyedévi értékesítést - újabb rekordot ért el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 55,23 pontos csökkenéssel, 17 029,28 ponton nyitott szerdán.
A keddi záró értékéhez képest 0,32 százalékkal gyengült.
Emelte bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt.
Egy hete a Mol 6 forinttal emelte a benzin és 8-cal a gázolaj literenkénti árát. A héten a benzin átlagára 426 forintra, a gázolajé pedig 431 forintra emelkedik.
A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Csökkenéssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde vezető indexei. A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 104,14 ponttal, vagyis 0,82 százalékkal 12 617,32 pontra esett. Az S&P 500-as mutató 12,21 ponttal, azaz 0,90 százalékkal csökkent és 1338,31 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 27,16 ponttal, vagyis 0,94 százalékkal 2862,99 pontra gyengült.
A milánói értéktőzsde irányadó mutatója az euró bevezetése óta a legalacsonyabb szinten zárt kedden az euróövezeti válsággal kapcsolatban felerősödött aggodalmakra reagálva. A FTSE MIB-40 index 3,06 százalék (388,36 pont) csökkenéssel 12 318 ponton fejezte be a keddi kereskedést. Az előző történelmi mélypont 2009 márciusában volt 12 332 ponttal.
Hétfőn a tőzsdemutató előző napokban bekövetkezett jelentős gyengülésére az olasz tőzsdepiaci felügyelet egy hétre betiltotta a fedezet nélküli eladást (shortolást) a bankok és a biztosítók részvényeire. Kedden az olasz tőzsdemutató pénzügyi alindexe 3,36 százalékkal, a technológiai 3,53 százalékkal, a távközlési alindex pedig 2,50 százalékkal gyengült a hétfői záró értékhez képest.
A nyugat-európai tőzsdék kedden harmadik napja estek, de a romlás érezhetően lassult. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója előzetes adat szerint 0,35 százalékos napi süllyedéssel 1020,65 ponton zárt. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 kedden 34,64 pontos, 0,63 százalékos romlással 5499,23 ponton zárt. A frankfurti DAX-30 28,92 pontos, 0,45 százalékos mínusszal 6390,41 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 26,85 ponttal, 0,87 százalékkal 3074,68 pontra gyengült. A milánói FTSE MIB-40 2,71 százalékot, a madridi IBEX-35 3,58 százalékot vesztett, de az athéni ASE tőzsdemutató 0,10 százalékot nyert. Varsóban a WIG20 0,64 százalékkal 2114,51 pontra gyarapodott, a Mol 245,70 zloty maradt.
A vártnál nagyobb mértékben, 5 százalékkal 781 millió dollárra nőtt a Lockheed Martin hadiipari konszern nettó nyeresége a második negyedévben, közölte a társaság kedden. A konszern bevételének 80 százalékát kormánymegrendelések adják, de egy 2013-ban induló tízéves, 500 milliárdos védelmi takarékossági program keretében a katonai kiadások jövőre 52 milliárd dollárral csökkennek.
A Lockheed többek közt harci repülőgépeket, rakétákat, páncélozott járműveket és kisebb hadihajókat gyárt. A második negyedévben a társaság 11,9 milliárd dolláros árbevételt mutatott fel az egy évvel korábbi 11,5 milliárddal szemben, és az év egészében 45-46 milliárd dollár bevételre és 4 milliárd dollár fölötti működési eredményre számít.
A kereskedés kezdetén New Yorkban a DJIA-30 index 0,02 százalékkal erősödött, a S&P-500 index 0,03 százalékkal gyengült, a Nasdaq Composite index 0,15 százalékkal emelkedett.
Hétfőn a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,79 százalékkal esett, az S&P 500-as mutató 0,89 százalékkal csökkent, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 1,20 százalékkal gyengült.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a hazai össztermék (GDP) több mint 7 százalékkal zsugorodhat az idén, és ezzel együtt már 20 százalék a gazdasági visszaesés öt év alatt. A kormányfő reményei szerint azonban 18 hónapon belül már növekedésnek indul a gazdaság.
A Görögországnak hitelező hármas (a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) legutóbbi előrejelzésében 4,7 százalékos idei gazdasági visszaesésre számított.
A görög miniszterelnök azt is mondta kedden, hogy a jelenlegi 24 százalék körüli munkanélküliséget tíz százalékra akarja leszorítani négyéves megbízatásának végére.
Az aukción kialakult 6,86 százalékos átlaghozam 3 bázisponttal alacsonyabb az előző aukció 6,89 százalékos átlaghozamánál, és 11 bázisponttal marad el a hétfői másodpiaci referencia hozamtól.
Az ÁKK a május eleje óta megszokottá vált 45 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 hónapos diszkont kincstárjegyet jegyzésre és ennyit is értékesített. Az elsődleges forgalmazók 80,45 milliárd forint értékben adtak be ajánlatokat.
Az előző héten 60 milliárd forintnyi 3 hónapos kincstárjegyet értékesített az ÁKK, a jegyzések összege akkor 176,9 milliárd forintot ért el.
A társaság keddi közlése szerint 2,07 milliárd norvég korona volt az adózott eredmény a második negyedévben az egy évvel korábbi 4,49 milliárd után. A csökkenés oka, hogy tavaly a második negyedévben üzletrész eladások javították az eredményt.
A működési eredmény 3,3 milliárd koronáról 4,3 milliárdra, a bevétel 5 százalékkal 25,4 milliárd koronára nőtt.
A társaság vezetése az eredmények ismertetésekor bejelentette: a piacon lévő részvények 3 százalékát visszavásárolja 4,7 milliárd korona értékben, hogy ezzel a részvényeseket pótlólagos osztalékhoz juttassa a májusban kifizetett összegen felül.
A felvételiben érintett 18 éven felülieknek kínál testreszabott online és offline szolgáltatásokat az FHB Bank a Helló Bankszámla csomagjával.
A Helló Bankszámla havi díja elektronikus számlakivonattal 0 Ft, a számla többi fontos kondíciója (például a tranzakciós, az ATM és a bankkártya díjai) szintén a hazai kínálat legkedvezőbbjei közé tartoznak; a havi díj nélkül elérhető FHB TeleBank és FHB NetB@nk szolgáltatás is része a csomagnak, amelyeken keresztül a számla éjjel-nappal használható, áll az FHB közleményében.
14 és 18 éves kor között Hello Bankszámlát a törvényes képviselővel vagy szülővel együtt, személyesen lehet igényelni az FHB bankfiókokban.
A Markit piackutató intézet kedden ismertetett előzetes becslése szerint az összetett beszerzési menedzserindex 47,3 pontra csökkent a júniusi 48,1 pontról. Ez a legnagyobb mértékű csökkenés 2009 júliusa óta, amikor tombolt a válság Európában.
Az adat arra utal, hogy a német feldolgozóipar, illetve a szolgáltatási szektor továbbra sem bővül, mivel a mutató már hónapok óta a növekedést a csökkenéstől elválasztó 50 pont alatt van.
Elemzők rámutattak: az adatból arra is lehet következtetni, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a harmadik negyedévben is csökkenni fog a GDP azt követően, hogy valószínűleg már a második negyedévben is zsugorodott a gazdaság az euróövezeti válság terebélyesedése miatt. Németországban az első negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a GDP.
„A Ryanair tiltakozik a spanyol kormány azon döntése ellen, hogy kétszeresére emeli a repülőtéri adókat Madridban és Barcelonában” – idézi Michael O'Leary igazgatót a Telegraph.
Az ír fapados légitársaság számára a magas illetékek miatt a katalán és spanyol vonalon közlekedő repülők jegyei megdrágulnak a kormánydöntés miatt.
Válaszként a Ryanair lezárná a Dublinból, Edinburghból, Glasgowból, Liverpoolból, Leedsból, East Midlands repülőtérről és Manchasterből az Ibériai félszigetre vezető utakat. Ezzel a Ryanair fenyegetése szerint 2000 munkahely szűnik meg, 2,3 millió utast veszítenek és 492 járattal kevesebb indulna novembertől.
A londoni FTSE-100 index 0,07 százalékkal és a párizsi CAC-40 0,38 százalékkal emelkedett, a frankfurti DAX-30 0,17 százalékkal csökkent a kereskedés első perceiben.
Hétfőn a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 2,30 százalékos napi süllyedéssel 1 024,84 ponton zárt. Az FTSE-100 2,09 százalékos romlással 5 533,87 ponton végzett. A DAX-30 3,18 százalékos eséssel 6 419,33 ponton zárt. A CAC-40 2,89 százalékkal 3 101,53 pontra gyengült.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 45,95 pontos emelkedéssel, 17 002,02 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest 0,27 százalékkal erősödött.
Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre a főbb devizákhoz képest: a nemzetközi devizakereskedelemben az eurót 287,68 forinton jegyezték, árnyalatnyit erősebben a hétfő kora esti 288,06 forintnál.
Hétfőn gyengült a forint a régiós valutákkal egyetemben, miután az eruóövezeti adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak erősödésének hatására az euró kétéves mélypontra esett a dollárral szemben. Kedd reggel a svájci frank 239,52 forintot ért, hétfőn este 239,89 forintot. A japán jen 3,0302 forintba, a dollár 237,25 forintba került kedd reggel, nagyjából ugyanannyiba, mint hétfőn este. Az euró valamennyit erősödött a dollárhoz képest: kedd reggel egy euró 1,2125 dollárt ért, a hétfő esti 1,2115 dollár után.
Gyengült a forint hétfőn, az eurót délután négy órakor 288,05 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a péntek délutáni 286,21 forint után.
A kereskedők szerint a forint a régiós devizákkal együtt gyengül. A befektetők kivárnak azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e konkrétumok az IMF-fel való megállapodásban a következő egy-két napban. A dollár árfolyama 238,43 forint volt délután négy órakor a péntek délutáni 235,25 forint után. A svájci frankot 239,89 forinton jegyezték a péntek délutáni 238,32 forinttal szemben. A japán jennel 3,0464 forinton kereskedtek hétfőn délután a péntek délutáni 2,9974 forint után.