Az Európai Bizottság késlekedése miatt, nem indulhatnak meg időben a hazai megújuló energiahasznosítási programok, hívja fel a figyelmet a Megújuló Energia Platform (MEP).
A magyar kormány közel egy éve azzal a kéréssel fordult az EU Bizottsághoz, hogy más EU források terhére 120 illetve 40 milliárd forintot csoportosíthasson át épületenergia hatékonyság és megújuló energia programok támogatására, az engedélyezés azonban nem érkezett meg.
A MEP szerint a bizottság magatartása ellentétes azokkal az elvekkel, amelyeket a Bizottság a klímaváltozás elleni küzdelemmel és a megújuló energiákkal kapcsolatban hangoztat, illetve a Tanács és az Európai Parlament valamennyi e tárgyban elfogadott dokumentumával.
Megtiltotta a pénzintézeti részvények shortolását a milánói tőzsdefelügyelet, a Consob. A hétfőn fél kettőtől hatályban levő intézkedés egyelőre a július 27-i, pénteki tőzsdezárásig van érvényben. A tilalom mindenféle esésre játszásra vonatkozik - idézte a Consob közleményét az AGI olasz hírügynökség.
A milánói tőzsdeindex délelőtt több mint 5 százalékkal is esett a Spanyolország felől érkező rémisztő piaci hírek nyomán, de félidőre visszakapaszkodott 2,8 százalékos mínuszig. Jelenleg 3,6 százalékos veszteségben jár a mutató.
Az elszabaduló kötvényhozamok azért aggasztják az olaszországi befektetőket, mert az ottani pénzintézetek tele vannak belföldi állampapírokkal. Ma hat nagy bank, köztük a Magyarországon a CIB tulajdonosaként jelen levő Intesa Sanpaolo, illetve az UniCredit papírjainak kereskedését is fel kellett függeszteni egy időre a meredek zuhanás miatt, de erre a sorsra jutott a Generali biztosító is.
Egy évvel ezelőtt az építőipari társaságok még arra számítottak, hogy 2012-ben újra növekedési pályára állhat az iparág, most azonban már 7,8 százalékos csökkenést jósolnak - áll a magyar építőiparról szóló kiadványban, melyet a CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve készített.
A KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint a Közép- és Kelet-Európa építőipara lehetőségeinek kutatására szakosodott CEEC Research 100 építőipari vállalat megkérdezésével állította össze a tanulmányt.
A magyar építőipar immár 2006 óta folyamatosan hanyatlik. Tavaly 7,7 százalékos volt a visszaesés (a 2010-es adatokhoz képest), miközben a tavalyi tanulmányban megszólalók az iparág 5 százalékos szűkülésére számítottak. A jövő évre vonatkozó előrejelzéseikben a cégek nagyon óvatosak: 10 százalékuk nem tudja előre jelezni a szektor teljesítményének alakulását, közel felük szerint pedig további hanyatlás várható. Összességében a válaszadók az iparág 2,2 százalékos csökkenésére számítanak.
A válaszadók úgy érzik, növekedési lehetőségeiket több, tőlük független tényező korlátozza. Egyrészt a bürokráciát említik, de gondot okoz az is, hogy nehezen jutnak hitelhez, és a megrendelések száma is csökkent mind a magán-, mind az állami szektor részéről. A megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott arról, hogy kevesebb megrendelése van, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok kapacitáskihasználtsága a 2011-es 65 százalékról 59 százalékra csökkent az idén. A múlt évihez képest csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nyereség nélkül, vagy kisebb veszteség mellett is elvállalnak megbízásokat. A megkérdezettek mindössze 31 százaléka nyilatkozott erről, miközben tavaly még 41 százalék volt az arányuk.
Tovább zsugorodott a spanyol gazdaság a második negyedévben elsősorban a belföldi fogyasztás csökkenése miatt: a nemzeti bank hétfőn ismertetett adatai szerint 0,4 százalékkal esett a GDP az első negyedévhez képest.
Az első negyedévben 0,3 százalék volt a visszaesés, ugyanakkora, mint tavaly az utolsó negyedévben. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságának teljesítménye az idén várhatóan 1,5 százalékkal csökken a minden eddiginél keményebb megszorító intézkedések miatt. Ugyanakkor az államkötvények hozama újabb csúcsra emelkedett hétfőn, és átlépte a lélektanilag fontos 7 százalékos határt annak ellenére, hogy az euróövezeti országok pénzügyminiszterei pénteken jóváhagyták azt a hitelprogramot, amelynek alapján Spanyolország 100 milliárd euróig terjedő nemzetközi támogatást kap bankágazatának konszolidálására.
A hozamok emelkedésének oka, hogy legalább hat spanyol tartomány jelezte, Valencia példáját követve támogatást fog kérni a központi kormánytól. Ebből, valamint a gazdaság teljesítőképességének romlásából elemzők arra következtetnek, hogy a spanyol kormány - a többszöri cáfolat ellenére - aligha ússza meg, hogy nemcsak bankjai, hanem az egész gazdaság számára nemzetközi mentőcsomagért folyamodjon.
Tovább gyengült a forint hétfő délelőtt a bankközi devizapiacon, az eurót fél tíz után 287,99 forinton jegyezték a kora reggeli 286,24 és a péntek délutáni 284,50 forint után. Kereskedők szerint a pénteken elindult rossz nemzetközi hangulat miatt gyengül a forint, amely a régióban a legérzékenyebben reagált a pesszimista hangulatra.
Az euróval 286,50 és 288,50 forint között kereskedtek hétfőn reggel. A dollár árfolyama 238,35 forint volt hétfő délelőtt a reggeli 236,16 és a péntek délutáni 235,25 forinttal szemben. A svájci frankot 239,90 forinton jegyezték a reggeli 238,21 és a péntek délutáni 238,32 forint után. A japán jennel 3,0550 forinton kereskedtek, reggel 3,0234 forint, pénteken délután 2,9974 forint volt.
Több mint egy dollárral csökkent a nyersolaj piaci jegyzése hétfőn, kora reggel a pénteki záró értékekhez képest. Hétfő reggel, hét órakor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,37 dollár csökkenéssel 105,46 dolláron állt. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 1,46 dollár gyengüléssel 90,37 dolláron állt.
A nyersolaj árcsökkenését az a felerősödött félelem váltotta ki, hogy Spanyolország, az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága rákényszerülhet a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagra, amiért olyan megszorításokat kell vállalnia, ami visszafogja az olajkeresletet. Gyengítette a nyersolaj kurzusát az a bejelentés is, hogy júniusban csökkent az amerikai nyersolaj- és benzinkereslet éves szinten
Mérsékelten gyengült a forint hétfőn kora reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti szinthez képest. A bankközi devizakereskedelemben az eurót hétfőn reggel hét órakor 286,24 forinton jegyezték a pénteki esti 285,96 forint után, a dollár 234,86 forintról 236,16 forintra erősödött.
A svájci frank árfolyama 238,21 forint volt a péntek esti 238,14 forint után, a japán jent pedig 3,0234 forinton jegyezték hétfőn reggel a péntek esti 2,9943 forintos árfolyam után. Az euró árfolyama hétfőn reggel 1,2113 dollárra esett a péntek esti 1,2256 dollárral szemben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 44,48 pontos, 0,26 százalékos emelkedéssel, 17 353,93 ponton zárt pénteken.
Jóváhagyták pénteken az euróövezeti országok pénzügyminiszterei azt a hitelprogramot, amelynek alapján Spanyolország 100 milliárd euróig terjedő nemzetközi támogatást kap bankágazatának konszolidálására.
Telefonos tanácskozásuk után Brüsszelben kiadott közleményükben a miniszterek azt is megerősítették, hogy az euróövezeti stabilitási mechanizmus keretéből már ebben a hónapban elkülönítenek 30 milliárd eurót, amelyet váratlan és sürgős forrásszükséglet esetén azonnal fel is lehet használni. A hitelek átlagos lejárata 12,5 év, maximális lejárata 15 év. A program pontos összegét csak később véglegesítik a spanyol bankszektor teljes átvilágításának befejeztével.
A közlemény szerint a Spanyolországnak nyújtott támogatás révén az ország bankágazata ismét stabil lesz, ez pedig szükséges ahhoz, hogy garantálják az euróövezet egészének stabilitását.
Pénteken lemondott a görög privatizációs ügynökség vezetője. Kosztasz Mitropulosz azzal indokolta döntését, hogy nem kap támogatást az új kormánytól. Arra figyelmeztetett továbbá, hogy nem sikerül teljesíteni a privatizációs programot, mert a kormány késlekedik a tervek végrehajtásával. A privatizációban az idén behozhatatlan a lemaradás Kosztasz Mitropulosz szerint. Közölte, a magánosításból származó bevétel nem haladja majd meg a 300 millió eurót, holott 3 milliárd euró volt a cél. A nemzetközi mentőcsomagért cserébe Görögország jelentős privatizációs bevételekre tett ígéretet.
Nem fogadnak el a görög kormány által kiadott, vagy garantált adósságpapírokat fedezetként az euróövezeti központi bankok és az Európai Központi Bank (EKB) - közölte az EKB pénteken. A döntés felülvizsgálatára az után kerülhet sor, hogy a Görögországnak támogatást nyújtó trojka (az IMF, az EKB és az Európai Bizottság) befejezte a június 24-én kezdődő tárgyalásokat Görögországgal a hitelnyújtás folytatásának feltételeiről.
Gyengült a forint pénteken, az eurót délután négykor 286,21 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg délelőtt 284,50 forinton állt, ami megegyezett a csütörtökön délutáni szinttel. A dollár árfolyama 235,25 forint volt délután négykor, a csütörtök délutáni 232,42 forint után.
A svájci frankot 238,32 forinton jegyezték pénteken délután, a csütörtök délutáni 236,90 forinttal szemben. A japán jennel 2,9974 forinton kereskedtek az előző délutáni 2,9550 forint után. Az euró árfolyama pénteken délután 1,2165 dollár volt, csütörtök délután 1,2240 dolláron jegyezték. Kereskedők szerint különösebben fontos hír nem érkezett, a gyengülés inkább a forint heti erősödésének korrekciója.
Pénteken a nemzetközi piacokon az euró gyengült a dollárral szemben, ennek is hatása lehetett a forint árfolyamára. Emellett valószínűsítik a kereskedők, hogy a piac szereplői a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő heti kamatdöntő ülésére várnak.
Minimális mértékben emeli a nem lakossági távhőszolgáltatás hődíjait a Főtáv augusztus 1-jével.
A szolgáltató pénteki közleménye szerint az energiabeszerzési költségek 2012. második negyedévi változása következtében a nem lakossági (nem háztartási) célú hődíjak 2012. augusztus 1-jétől 0,5-0,7 százalék közötti mértékben nőnek a 2012. május 1-jétől érvényes díjakhoz képest. Az érvényben lévő alapdíjak nem változnak - áll a közleményben.
A bankszektor konszolidálására Spanyolországnak nyújtandó pénzügyi támogatási csomag részleteiről és feltételeiről kezdtek tárgyalást az euróövezeti országok pénzügyminiszterei péntek délután. A megbeszélésre a szigorellenes spanyolországi óriástüntetések másnapján kerül sor.
A telefonos egyeztetésen egyebek között a támogatás első 30 milliárd eurós részletének napokon belüli elindítása szerepel, valamint a teljes hitelcsomag nagysága, amelynek korábbi döntés szerint 100 milliárd euró lehet a felső határa. Ez mindazonáltal véglegesen csak szeptemberben, a bankszektor teljes átvilágításának befejeztével válik ismeretessé. A futamidőről és a kamatokról szintén tárgyalnak.
Brüsszeli várakozások szerint a támogatás feltételei között a segítségben részesülő bankok szigorú ellenőrzése, valamint a spanyol államháztartási deficit leszorítását célzó további intézkedések tervének ismertetése is szerepel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 6,57 pontos csökkenéssel, 17.302,88 ponton nyitott pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest 0,04 százalékkal gyengült. Az OTP 3441 forinton forog, a Mol 16 895 forintba kerül.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 22,88 pontos, 0,13 százalékos csökkenéssel, 17 309,45 ponton zárt csütörtökön.
A Mol 16 920 forinton, az OTP 3451 forinton zárt, ez előbbinél 0,71 százalékos emelkedés, utóbbinál 0,54 százalékos visszaesést jelent. A Richter kereken 37 000 forinton fejezte be a napot, ezzel gyakorlatilag stagnált, az Egis 2260 forinton zárt, ami 0,47 százalékos erősödés. Az MTelekom tovább esett 432 forintra, ami 1,81 százalékkal alacsonyabb az előző napi értékénél.
Petr Necas kormányfő csütörtökön idézte a pénzügyminisztériumnak azt a legújabb előrejelzését, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékkal zsugorodik az áprilisban várt 0,2 százalékos emelkedés helyett. Tavaly 1,7 százalékkal nőtt a cseh gazdaság.
A minisztérium a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését is rontotta, 1,3 százalékról 1 százalékra.A cseh gazdaság recesszióba került az első negyedévben elsősorban a fogyasztás visszaesése miatt a kormány megszorító intézkedéseinek a hatására.
Az idei GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó becslését a minisztérium 3 százalékról 3,2 százalékra változtatta, a jövő évi deficittel kapcsolatos előrejelzésén ugyanakkor nem módosított, továbbra is 2,9 százalékos hiányra számít.
Az AVE Dubnik-völgyi hulladéklerakójának közelében megvalósuló beruházás a Tatabánya térségében keletkező mezőgazdasági, piaci és lakossági zöldhulladékból, valamint kommunális szennyvíziszapból állít majd elő magas metántartalmú biogázt, amelynek elégetésével villamos energia és hő keletkezik. A hárommilliárdos beruházás 20-30 embernek adhat majd munkát.
A hőt a település Gyémánt fürdőjének fűtésére használják fel, míg a villamosenergiát az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vásárolja meg. A technológiai folyamat végtermékeként keletkező szagtalan maradékanyag kiváló, istállótrágya minőségű tápanyagpótló.
A jövő júniusra felépülő üzem a legmodernebb technológiát alkalmazza, zárt rendszerben, oxigénmentes környezetben égeti el a fermentálható hulladékot, teljesen szagtalan, nem terheli a környezetet, és olyan hatékony, hogy ugyanennyi energia előállításához egyébként évi háromezer tonna fát kellene felhasználni.
Spanyolország csak magasabb hozamok mellett tudott értékesíteni három különböző lejáratú kötvényt csütörtökön, összesen 2,96 milliárd euró értékben. A spanyol kincstár 2-3 milliárd euróért tervezett eladni csütörtökön állampapírokat. Az ötéves lejáratú adósságpapírból 1,074 milliárd eurónyit értékesítettek, az átlagos hozam 6,46 százalékra ugrott az egy hónappal korábban tartott aukción elért 5,54 százalékról. A hétéves körvény hozama 6,7 százalékra emelkedett az utoljára februárban tartott árverésen kialakul 4,8 százalékról. Ebből az adósságpapírból 548 millió eurónyi kelt el. Az 1,359 milliárd euróért eladott kétéves kötvény hozama 5,204 százalékra változott az egy hónappal korábbi aukción elért 4,335 százalékról.
Emelkedő indexekkel nyugtázták csütörtökön az amerikai értékpapírpiacok a várakozásoknál kedvezőbb kilátásokat felvázoló negyedéves vállalati eredmény beszámolókat. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,12 százalék, a S&P-500 index 0,17 százalék, a Nasdaq Composite pedig 0,59 százalék nyereséget mutatott.
A várakozásokat felülmúló negyedéves vállalati eredmények láttán és a Fed egy újabb gazdaságösztönző programjának reményében szerdán jelentős erősödéssel zártak az indexek, teljes mértékben eltörölve a hónap eleje óta elszenvedett veszteségeiket. A DJIA-30 index 0,81 százalékkal 12 908,70 pontra, az S&P-500 index 0,67 százalékkal 1372,70 pontra, a Nasdaq Composite index pedig 1,12 százalékkal 2942,60 pontra emelkedett szerdán.
A kereskedés kezdetén a frankfurti Xetra DAX index 0,31 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,36 százalék, a londoni FTSE-100 0,07 százalék erősödést jelzett.
Szerdán a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,06 százalékos napi emelkedéssel 1052,61 ponton zárt. Az FTSE-100 1,01 százalékos javulással 5685,77 ponton végzett. A DAX-30 1,62 százalékkal 6684,42 pontra, a CAC-40 1,84 százalékkal 3235,40 pontra gyarapodott.
0,33 százalékos erősödéssel 17 332,33 ponton zárt a budapesti tőzsde részvényindexe, a BUX. A főbb papírok közül az OTP 0,5, a Mol 0,6, a Magyar Telekom pedig 0,2 százalékos pluszban zárt, a Richter részvényei 5 forintot veszítettek az értékükből.
Stagnáló euró/dollár jegyzés mellett, a térségbeli devizák gyengülése ellenére erősödött a forint szerdán és elhagyta az elmúlt hét eleje óta kialakult árfolyammozgási sávot. Az eurót délelőtt 285,80 forinton, majd délután négy óra után már 284,95 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. Szerdára virradóra 286,25 forint környékén mozgott a jegyzés a kedd esti 286,20 forint után.
A forint árfolyama az elmúlt hét eleje óta a 287-289 forintos euró jegyzési tartományban ingadozott, 285 forintos eurójegyzésre utoljára július elején volt példa. A svájci frank jegyzése szerda délután 237,33 forint a kedd esti 238,24 forint után. A dollár árfolyama 232,60 forintra csökkent a kedd esti 233,22 forintról, a japán jent pedig 2,9470 forinton jegyzik 2,9509 forint után.
Júniusban több mint 524 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon; ez az előző hónaphoz képest 1,9, tavaly júniushoz viszonyítva pedig 5,2 százalékos csökkenés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból kiderül: a foglalkoztatók 33.500 új álláshelyet jelentettek be júniusban a munkaügyi kirendeltségeken. Az elmúlt hónaphoz képest 3,7 százalékos (1200 darabos) növekedés, míg az előző év júniusához képest csaknem 30 százalékos - 14 200 darabos - csökkenés volt júniusban.
Az év hatodik hónapjában bejelentett állások 40,9 százalékához nem igényeltek a foglalkoztatók állami támogatást, míg az új állások 59,1 százalékát valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretein belül hirdették meg. A támogatott állások jelentős része továbbra is közfoglalkoztatási rendszer valamelyik eszközére vonatkozik - olvasható a statisztikában. Júniusban 70 ezer állás állt rendelkezésre, és csaknem 35 ezer maradt betöltetlen a zárónapon.
Indexcsökkenéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon. A kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,33 százalék, az S&P-500 index 0,25 százalék, a Nasdaq Composite pedig 0,13 százalék veszteséget mutatott.
Kedden az indexek erősödtek annak ellenére is, hogy Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer, a Fed elnöke kongresszusi meghallgatásán a piaci várakozásokkal ellentétben nem adott egyértelmű jelzést egy újabb gazdaságösztönző célú monetáris lazítási program megindításáról.
Jelentősen lassult a lengyel ipari termelés növekedése júniusban éves és havi összevetésben egyaránt. A múlt hónapban 1,2 százalék volt az éves szintű emelkedés a májusi 4,6 százalék után. A szakértők jóval nagyobb, 4,3 százalékos bővüléssel számoltak júniusra.
Havi szinten az ipari termelés 2,0 százalékkal csökkent májushoz képest, amikor 4,5 százalékkal nőtt áprilishoz viszonyítva. A lengyel statisztikai hivatal szerdai közlése szerint egyebek között az építőipari termelés 5,1 százalékkal csökkent a májusi 6,2 százalékos bővülést követően, a feldolgozóipari növekedés 1,8 százalékra lassult a májusi 5,2 százalékról ugyancsak éves szinten.
Oroszországban 4 százalékkal 2,6 millióra nőhet éves szinten az autóeladás idén - a PricewaterhouseCoopers szerdán ismertetett előrejelzése szerint. Az idei első hat hónapban az eladott autók száma 15 százalékkal 1,33 millióra emelkedett a cég adatai szerint. Az értékesítési bevétel 26 százalékkal 34,2 milliárd dollárra nőtt.
Stanley Root, a PWC oroszországi autóipari szakértője szerint a második félévben lassulhat az autóértékesítés üteme az euróövezeti adósságválság miatt. Oroszországban tavaly 2,5 millió autót értékesítettek, ami negyven százalékkal volt több a megelőző évinél.
Portugália két különböző lejáratú kincstárjegyet értékesített szerdán az egy hónappal korábban tartott árverésen kialakultnál alacsonyabb hozamokkal. A 6 és 12 hónapos kincstárjegyekből összesen 1,75-2 milliárd euróért kínáltak megvételre szerdán, végül 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Az 750 millió euróért értékesített 6 hónapos papírra 2,292 százalékos átlagos hozam alakult ki, alacsonyabb az egy hónappal korábban tartott aukción elért 2,653 százaléknál. Az 1,25 milliárd euróért eladott 12 hónapos kincstárjegy átlagos hozama 3,834 százalékról 3,505 százalékra mérséklődött.
Portugália tavaly áprilisban 78 milliárd eurós segélycsomagot kapott. Abban az évben GDP-arányos államháztartási hiánya 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 9,8 százalékról, és jóval kisebb lett az EU/IMF-mentőcsomagban előírt 5,9 százaléknál. A vártnál kedvezőbb hiány annak az egyszeri intézkedésnek az eredménye, hogy a magánnyugdíj-pénztári alapokat átterelték állami alapokba. E nélkül a tavalyi államháztartási hiány 7,5 százalék lett volna. Tavaly a GDP-arányos államadósság 107,8 százalék volt, ami a portugál statisztikai hivatal szerint az idén 112,5 százalékra emelkedhet.
Újabb személyi változást jelentettek be szerdán az Opel vezetésében a pénzügyi igazgatói, valamint a kutatási és fejlesztési vezető posztján: szeptember 1-től Michael Lohscheller lesz a pénzügyekért felelős igazgatósági tag Mark N. James helyett. Lohscheller jelenleg a Volkswagen Group of America pénzügyekért felelős igazgatósági tagja.
A kutatás-fejlesztéssel megbízott új igazgató Michael Ableson lesz, aki Rita Forstot váltja. A cég felügyelőbizottsága kedden arról döntött, hogy az Opel/Vauxhall autógyártó társaságot új vezérigazgató kinevezéséig Thomas Sedran, a cég eddigi stratégiai igazgatója irányítja. Az előző vezérigazgató, Karl-Friedrich Stracke a múlt héten távozott, lemondását nem indokolta. Thomas Sedran április óta dolgozik a társaságnál, de jól ismeri az Opelt, mert az AlixPartners vállalati tanácsadó cég szakértőjeként részt vett az előző szanálási program kidolgozásában.
Májusban 1994 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett a spanyol bankok rossz hiteleinek állománya a teljes hitelállományon belül. A spanyol központi bank szerdai közlése szerint áprilishoz képest 3,1 milliárd euróval 155,84 milliárdra nőtt a késedelmesen törlesztett hitelek állománya. Ez a teljes hitelállomány 8,95 százaléka, szemben az áprilisi 8,72 százalékkal. (Az előző hónapban 4,7 milliárd euróval nőtt a nemfizető hitelállomány.)
A késedelmes hitelek állománya most tízszer akkora, mint 2007-ben volt, mielőtt az ingatlanpiaci buborék kipukkadása miatt Spanyolországban 2008-ban beütött a válság.