Index Vakbarát Hírportál

Ha a társadalomban két, születésekor ugyanolyan képességekkel rendelkező gyerek közül a középosztálybeli fehér családban felnövő orvos lesz, a mélyszegénységben élő roma társa viszont nem jut el a középiskoláig, az nem csak ez utóbbi családnak veszteség. A magasabb iskolai végzettségű emberek nem csak többet keresnek, de átlagban többel is járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, és többet fizetnek be az államkasszába.

Vagyis a magyar társadalom jóléte, szociális juttatásai, jövőbeli nyugdíja nagy részben függ attól, hogy a felnövő generációk, attól függetlenül, hogy hová születnek, meg tudják-e találni a képességeiknek legmegfelelőbb karriert.

De vajon mérhető-e ez a hatás? Mennyivel növekedik lassabban az a gazdaság, ahol bizonyos társadalmi csoportok ki vannak zárva a legjobban fizetett és legmagasabb képzettséget igénylő foglalkozások jelentős részéből? Hsieh, Hurst, Jones és Klenov, a University of Chicago és a Stanford kutatói ezt a kérdést járják körül legújabb cikkükben.

A kereskedelmi és pénzügyi szankciók a külpolitika eszközei, céljuk a szankcionáló ország geopolitikai érdekeinek érvényesítése. A szankciók természetéből adódik, hogy gazdasági károkat okoznak, nem csupán a szankcionált országban, de a szankciót kivető ország egyes gazdasági szereplőinél is.

A Krím félsziget orosz megszállására és Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszul, 37 ország – köztük Magyarország – 2014 márciusától szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A kezdeti, célzottabb intézkedéseket 2014. júliustól átfogóbb gazdasági szankciók követték, melyre válaszul Oroszország importtilalmat vetett ki egyes mezőgazdasági és élelmiszertermékekre. Mekkora exportveszteséget okoztak Magyarországnak ezek a szankciók?

Sok szülő izgul mostanában, hogy bejut-e a gyereke a lehető legjobb, vagy legjobbnak vélt középiskolába. De vajon tényleg annyira fontos kérdés ez? Mi történik, ha a gyerek kicsivel rosszabbnak gondolt középiskolába jár? Tényleg rosszabbul teljesít majd később?

A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin. A középiskolai felvételi előtt állók számára viszont nem az kérdés, hogy a magasabban rangsorolt gimikben milyenek a gyerekek, hanem az, hogy ők maguk jobban teljesítenének-e, ha oda járnának. A két kérdés márpedig nem ugyanaz, ugyanis a magasabb helyre rangsorolt középiskolába járók szinte biztosan jobb eredményeket érnének el, akárhova járnának.

A légszennyezés jelentős részét gépjárművek okozzák a nagyvárosokban és a forgalmas utak környékén. Igaz ez Budapesten is, és a hazai autópályák mellett is.

Azt, hogy a közlekedés okozta légszennyezés milyen szint felett és mennyire káros, nehéz pontosan megmérni. Számos elemzés kimutatja, hogy sokkal kevésbé egészségesek azok, akik olyan helyen élnek, ahol szennyezettebb a levegő. A rosszabb levegőjű helyen lakók azonban általában egyszersmind kevésbé jómódúak is. A légszennyezés hatását ezért nehéz elkülöníteni rengeteg egyéb tényező hatásától, amelyek miatt a szegényebbek általában kevésbé egészségesek.

Az Iszlám Állam erőszakos propagandát terjeszt. Az orosz sajtó az európai egységet bomlasztó hamis híreket közöl. Magyarország kormánya félrevezetően kampányol a menekültekről. Bár nagyon különböző a mód és mérték, közös vonás az egyes csoportok elleni propaganda.

Vajon mi a propaganda hatása az erőszakot elkövetők számára?

A magyar gazdaság nagymértékben függ az exporttól. 2015-ben 30 800 milliárd forintot, a GDP több mint 90 százalékát exportáltuk. E szerint a mutató szerint az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Legnagyobb exportpartnerünk Németország, ide értékesítjük az export 27 százalékát.

A közgazdászok egyik leginkább használt bűvös mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A GDP egy adott országban előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások értékét méri. Mivel ez megegyezik a megtermelt jövedelemmel, tekinthetjük a jólét egyik mérőszámának is. Ugyanakkor nincs töretlen egyetértés abban, hogy a GDP jól tükrözi-e tényleges „ jóllétünket”.

2009-ben a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz által vezetett bizottság amellett foglalt állást, hogy a jólét méréséhez más tényezőket is figyelembe kellene venni, például a jövedelem egyenlőtlenségét, az életminőséget, a szabadidő mennyiségét vagy az infrastrukturát. David Cameron pedig 2010-ben azt a példát hozta, hogy egy földrengés utáni helyreállítás ugyan növeli a GDP-t, de ez nem tükrözi a jólét növekedését.

2006 folyamán a korábban háromkulcsos áfarendszer kétkulcsossá vált. 2006 januárjában a 25 százalékos normál áfakulcs 20 százalékra csökkent, majd 2006 szeptemberében a kedvezményes 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra nőtt (az 5%-os áfakulcs változatlan maradt).

Régóta foglalkoztatja az embereket, hogy időnként miért és hogyan harapózik el az idegenellenesség vagy éppen az etnikai erőszak egyes társadalmakban. Cseh és szlovák kutatók a kísérleti közgazdaságtan eszköztárát segítségül hívva vizsgálták ezt a kérdést szlovákiai roma és nem roma diákok kapcsolatának példáján. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok önmaguktól diszkriminálnak-e, és hogy változik-e a viselkedésük iskolatársaik döntéseinek láttán.

Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy „hol rontottuk el a rendszerváltást”, miért nincs annyi jó állás, mint a kapitalizmustól vártuk. Pedig nem biztos, hogy a rendszerváltást rontottuk el. Tőlünk nyugatabbra sem jártak jól az elmúlt 25 évben a közepes keresetet nyújtó állásokban dolgozók. Ennek egyik oka, hogy Kínában olcsóbban termelik meg azt, amit ezek az emberek állítottak elő.

Vajon tényleg Kína miatt nincs annyi jó állás, mint reméltük?

Hogyan hat az iskola a felnőttkori életminőségre? Azt már korábban bemutattuk, hogy a gyermekkori képzés növeli a felnőttkori jövedelmet. De vajon az anyagiakon túl hosszabbá és egészségesebbé is teszi az életet?

Felcsút 2010 óta gyorsan fejlődik, részben talán azért, mert Orbán Viktor szorosan kötődik a községhez.

Vajon mennyire csak Magyarországra jellemző ez a jelenség? Milyen más országokban fordul elő hasonló? És mit mondanak a nemzetközi tapasztalatok Felcsút jövőjéről?

Hazánkban sokan gondolják, hogy baloldali és jobboldali kormányaink ugyanannyira voltak korruptak. Vizsgáljuk meg, hogy az állami hirdetési piacon ez a vélemény mennyire helytálló!

Mely kormányok osztották inkább kötődő médiának a hirdetési pénzeket, és miért?

Előző írásunkban elmagyaráztuk, hogy egy befektetési alapnak rendkívül nehéz – és legtöbbször nem is sikerül – hosszú távon magasabb hozamot elérnie, mint ha egyszerűen a tőzsdeindexbe fektetne. Ezért némi csodálkozással vettük észre, hogy mennyire jól teljesítenek nálunk a kelet-európai részvényekbe fektető alapok.

Pénzügyi körökben általánosan elfogadott tény, hogy a részvénybe való befektetésnek hosszú távon igen magas a hozama. Vajon így van ez a magyar kisbefektető számára is? Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ha 20 éve 1 000 forintot befektettünk volna különböző módokon Magyarországon, most nagyjából mennyi pénzünk lenne.

Az első két oszlop azt mutatja, hogy mennyi pénzünk lenne, ha költségmentesen tudtunk volna befektetni. Ha a BUX tőzsdeindexet alkotó magyar részvényeket választottuk volna, akkor 10 200 forintunk lenne, ha pedig az S&P 500 tőzsdeindexet alkotó amerikai részvényeket, akkor 8 290 forintunk. Mindkét esetben sokkal jobban jártunk volna, mint ha rövid távon lekötött banki betétekben tartottuk volna a pénzünket, mert akkor csak 5930 forintunk lenne.

Mekkora a korai oktatás hatása a diákok felnőttkori boldogulására, és mitől jó az alapszintű oktatás? Ezek minden szülő és gyerek számára fontos kérdések, amiket a közelmúltig nehéz volt adatokkal megbízhatóan vizsgálni.

Chetty, Friedman, Hilger, Saez, Schanzenbach és Yagan, a Harvard, a Berkeley és a Northwestern egyetemek kutatói tanulmányukkal fontos áttörést értek el. Ők egy 1980-as évekbeli Tennessee állambeli oktatási kísérlethez nyúltak vissza. A kísérletben részt vevő közel 12 ezer diákot az iskolájukon belül sorsolással osztották alsó tagozatos osztályokba és tanárokhoz.

A véletlenszerű elosztás miatt a különböző osztályokba kerülő diákok az iskola megkezdésekor átlagosan ugyanolyanok voltak (például családi hátterükben, óvodai oktatásukban). Így a későbbi eredményeikben mérhető átlagos különbségek csak az alsós osztályok különbségéből adódnak. A kutatók nyomon követték a diákok évtizedekkel későbbi karrierét, így vizsgálni tudták az alsós osztály felnőttkori hatását.

Mi a halasztott iskolakezdés hatása az évvesztes nyári gyerekekre, és hogyan függ a válasz a gyerek családi hátterétől? A válaszok fontosak az érintett gyerekek és szüleik számára, és segíthetnek megérteni az iskolarendszer hatását a társadalmi különbségekre.

2013 előtt az évvesztes kor határa június 1. volt, azóta viszont szeptember 1. Mivel az új korhatár hatásáról még nincs elég adat, hasonlítsuk össze a régi rendszerben a nyolcadikos gyermekek közül a májusi és a júniusi születésűek eredményeit.

E gyermekek választása nem véletlenszerű: a május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába.

Mennyire családbarát Magyarország? Kormányunk szerint, és a Defacto szerint is, családbarátabb egy ország, ha az anyák jobban össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéletet. Azt is tudjuk, hogy azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak több házimunkát végeznek. Hogy a magyar családbarátságról képet kapjunk, nézzük meg tehát azt, hogy mennyit dolgoznak a nők a férfiakhoz képest hazánkban, illetve más európai országokban.

Az összehasonlításhoz időmérleg-felvételeket használunk, amelyek a nap minden percére összegyűjtik, hogy ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Magyarországon A KSH tíz évente végez reprezentatív időmérleg-felvételeket.

A menekültválság kapcsán Orbán Viktor nemzetközi nyilvánosság előtt fejtegette, hogy mi, magyarok “sohasem voltunk multikulturális társadalom”, és a kulturális és gondolkodásmódbeli homogenitásunk érték. Mint bemutatjuk, a tények mást bizonyítanak: a történelmi Magyarország rendkívül sokszínű társadalom volt, és ebből a sokszínűségből kézzelfogható értéket, gazdasági hasznot húzott.

Nagy vihart kavart nyilatkozatok szerint a nők legfontosabb hivatása a szülés és a család, és akkor születhet több gyermek Magyarországon, ha a nők elsősorban ennek a hivatásuknak élnek. A Defacto személyes véleménye szerint nem a férfiak dolga megmondani, hogy hol a nők helye. Ettől függetlenül azonban érdemes megvizsgálni, hogy igazuk van-e a gyermekvállalást ily módon sürgető közéleti személyiségeknek: ott születik-e több gyerek, ahol a nemi szerepek a hagyományos mintákat követik?

A válaszhoz egy egyszerű, a világ fejlett országait összehasonlító elemzésről számolunk be James Feyrer, Bruce Sacerdote és Ariel Dora Stern cikke alapján. A szerzők azt vizsgálták, hogy mitől függ egy ország teljes termékenységi arányszáma – a jelenlegi mintázatok alapján várható, egy nőre eső gyermekek száma.

Magyarországon közéleti vita zajlik a nők társadalmi szerepéről. Ebben a bejegyzésben a Defacto adatok segítségével próbál objektív képet adni arról, hogy milyen a nők helyzete a mai magyar gazdaságban. Mekkora a magyar nők bérhátránya? Melyik területeken különösen magas, és miért?

Egy fogyasztóbarát piacszabályozás megkönnyíti, hogy megtaláljuk a piacon a legjobb termékeket. Ez nemcsak segít nekünk jobban választani, de ösztönözi is a vállalatokat az egészséges versenyre. Ebben a cikkben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) példáján megmutatjuk, hogy kisebb szabályváltoztatások is milyen komolyan gátolhatják a tudatos fogyasztói viselkedést és ezáltal a piaci verseny működését. 2010 előtt a kgfb-szerződések fordulója mindig január elsején volt, és mindenki 30-60 nappal korábban, tehát novemberben válthatott biztosítót.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint „amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni.” Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”.

Vajon tényleg felesleges a szakiskolások közismereti oktatása?

Egyre többen látogató érkezik hozzánk. 2014-ben már több, mint 12 millió vendégéjszakát töltöttek külföldi turisták magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a legmagasabb érték, amióta összehasonlítható adatok a rendelkezésre állnak. A turizmus fontos ágazata a gazdaságnak, a szállásadókon kívül a vendéglátókat és kiskereskedelmet is közvetlenül érinti. Iparági szereplők szerint a közvetett hatásokat is beleszámítva Magyarország GDP-jének közel egytizede köthető a turizmushoz. A Defacto megnézte a növekedés mögötti tendenciákat és lehetséges okait.

Korábbi írásunkban megmutattuk, hogy a minimálbér emelése jelentősen növeli az alacsony keresetűek jövedelmét. De vajon ki fizeti meg ezt a béremelkedést? A profitjukat csökkentik vagy az áraikat emelik a minimálbéreseket alkalmazó vállalatok?

Hogy erre választ kapjunk, megvizsgáltuk, mi történt a 2001-es és 2002-es radikális minimálbér-emelések után. Emlékeztetőül, 2000 és 2002 között a minimálbér 25 500 forintról (mai árakon 49 000 forint) 50 000 forintra (mai árakon 84 000 forint) emelkedett.

A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését. De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? És milyen hatásai vannak a gazdaság más szereplőire?

Ebben a bejegyzésben az első kérdésre adunk választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015) tanulmánya alapján; következő bejegyzésünkben a második kérdésre térünk majd vissza.

Mennyit ér egy jó általános iskolai tanár? Egyesek szerint a jó tanár a diák egész életpályájának meghatározó eleme, ezért értéke felbecsülhetetlen. Másfelől viszont 2014-ben a magyar általános iskolai pedagógusok átlagbére a magánszektor diplomás átlagbérének alig 60 százalékát tette ki, sugallva, hogy társadalmunkat kevéssé érdekli tanáraink minősége. Gyerekeket alapfokon számolni és olvasni tanítani csak nem olyan nagy kihívás, gondolhatjuk.

A magyar gazdaságdiplomácia elmúlt éveinek fontos témája volt a „keleti nyitás” – vagyis a keleti országokba irányuló magyar export növelése, amit külön államtitkárság és új kereskedelmi képviseletek is segítenek. Sajtónyilatkozatok alapján a keleti nyitás főbb célországai Kína, Törökország, Oroszország és a többi volt szovjet tagállam, valamint a Közel-Kelet országai, így a továbbiakban ezekre az országokra koncentrálunk.