Magyarország gazdasága 2013 óta nő. Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.
Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.
Mi történt az európai pénzügyi válság idején? Ezt beleégették az idegrendszerembe. Az történt, hogy azok a bankok, amelyek pénzügyi válság okán nehéz helyzetbe kerültek, a forrásaikat elkezdték hazavinni
– fogalmazott Orbán Viktor 2014 végén. Ebből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy a hazai tulajdonú bankok arányának növelése lehet pénzügyi biztonságunk záloga.
De vajon behozták vagy kivitték a pénzt a bankok a válság alatt?
1980 óta a fejlődő és közepesen fejlett országokban az életkörülmények drámai módon javultak. Ma átlagban sokkal gazdagabbak, mint 1980-ban, és a szegények aránya is jelentősen csökkent. Bár ez a változás az élet számos területére kiterjedt, első ábránk két reáljövedelemre vonatkozó mutatót, az egy főre jutó GDP-t és a mélyszegénységben (napi két dollárnál kevesebből) élők arányát ragadja ki a jelenség illusztrálására. ( Ábráink adatai elérhetőek itt. ) Az ábrán hat régió adatait mutatjuk 1980-tól 2013-ig, minden régióból kihagyva a fejlett országokat (például Európából Nyugat-Európát).
Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?
Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár?
Az elmúlt két évtizedben a roma fiatalok általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz. A középiskolát azonban kevesebb mint a felük végzi el, és lemaradásuk az érettségizettek között megnőtt. Mivel az érettségizettek jövedelme magasabb, és gyorsabban nő, mint a nem érettségizetteké, a romák és nem romák munkajövedelme közötti különbség az iskolai felzárkózás ellenére nem csökkent.
Egy piaci tranzakció sokszor okoz kárt a kívülállóknak. Például egy termék előállítása és piacra vezetése együtt járhat munkások embertelen körülmények közötti dolgoztatásával, gyermekmunkával vagy környezetszennyezéssel. Vajon igaz az a sokak által állított feltételezés, hogy a piac ráveszi az embereket immorális – a saját értékrendjüknek ellentmondó következményekkel járó – döntésekre?
A kormányzati politika fontos részévé vált a hipermarketek és különösen a külföldi üzletláncok „megrendszabályozása.” Ezt számos olyan intézkedés szimbolizálja, amely rosszabbul érinti a nagyobb és külföldi tulajdonú üzleteket, mint a magyar boltokat és láncokat: ilyenek a méretfüggő különadók és élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, az állami dohánykereskedelem vagy a vasárnapi zárva tartás. Milyen lenne a kiskereskedelem, ha – ezen intézkedések eredményeként – kevesebb nemzetközi hipermarket, és több magyar bolt szolgálná ki a vásárlókat?
Gyakori, hogy az EU állampolgárai külföldön tartják pénzük egy részét. Ez lehet természetes folyamat, az európai integráció része. Ugyanakkor annak is lehet a jele, hogy a lakosság bizalma megrendült hazájának pénzügyi rendszerében. Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon a közelmúlt különböző időszakaiban melyik magyarázat lehetett a valószínűbb.
Politikusaink rendszeresen sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez az ország, pedig sokkal könnyebb jó állást kapni mérnökként. Orbán Viktor például romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, és a himihumi képzések kigyomlálását igéri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár még direktebben fogalmaz, mikor a viccet idézi, mely szerint
Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?
De vajon tényleg nehezebb bölcsészdiplomával jó munkát találni?
A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy “a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.” Vajon hány embert érint ez a program, és mennyire sikeres abban, hogy az elsődleges munkapiacra vezesse őket?
Orbán Viktor követendő példaként tekint a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságokra. A régió egyik legsikeresebb országa Dél-Korea, ami a hatvanas évek elején még szegény mezőgazdasági ország volt, mára azonban fejlett ipari országgá vált. Dél-Korea hatalmas növekedését valószínűleg a magas beruházásnak, az iparosodásnak és az egyre több és jobban képzett munkásnak köszönheti. Vajon milyen oktatáspolitika kapcsolódott ezekhez a sikerekhez? Hasonlít-e a dél-koreai oktatás átalakulása Orbán Viktor elképzeléseihez a gimnáziumi és egyetemi férőhelyek csökkentéséről?
Gyakran kerül elő arra utaló jel, hogy egy választáson az éppen hatalmon lévő párt csalt. Oroszországban például a 2011-es parlamenti választások után sokan számos rendellenességre hívták fel a figyelmet . Bár az ilyen megfigyelések sugallhatják vagy alátámaszthatják a csalás tényét, nem tudhatjuk, hogy az mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét. Vajon lehetséges-e nemcsak a csalás tényét, hanem annak a választásra való számszerű hatását is tudományos módszerekkel vizsgálni?
A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Elég, ha---hirdetmény közzététele nélkül---meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az Átlátszó több kíváló írásban is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések. Vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata?
Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? A kérdés fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák. Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy van-e különbség a belföldi és külföldi vállalatok bérezése között, és ha van, mi lehet ennek az oka.
Jelentősen többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető. A tartósan olcsó gázhoz a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükségünk, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az orosszal versenyző nyugat-európai gáz.
A magyar állami szolgáltatások színvonala csak kicsit rosszabb, mint a balti vagy a visegrádi országoké. Viszont egy lakosra vetítve a magyar kormányzat 10 százalékkal drágább, mint az átlagos visegrádi, és 23 százalékkal drágább, mint az átlagos balti kormányzat. Lehetséges és érdemes lenne javítani a magyar állam hatékonyságán.
Megdöbbentő, hogy egy újszülött egészségi állapota mennyire szoros összefüggésben áll felnőttkori egészségével és sikerességével. Kutatások szerint a rossz születéskori egészségi állapot egyik fő jele az alacsony (2500 grammnál kisebb) születési súly. Az így induló gyermekek 20 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki a középiskolából, 18 százalékkal kevesebbet keresnek felnőttkorukban, és több mint kétszer akkora eséllyel lesznek asztmásak vagy kapnak szívrohamot, mint normál testsúllyal született testvéreik.
Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?
Orbán Viktor szerint az új magyar gazdasági modell egyik fontos eleme az újraiparosítás, vagyis az ipari termékek arányának növelése a GDP-ben. Cél, hogy 2018-ra mi legyünk Európa legiparosodottabb országa. De vajon tényleg a fejlődés jele, ha az ipar aránya nő, a szolgáltatásoké pedig csökken?
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
A felsőoktatással kapcsolatos viták visszatérő állítása, hogy túlságosan megnőtt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és sokak diplomája semmit nem ér . Megvizsgáltuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a számok mit mutatnak: valóban vannak mennyiségi vagy minőségi gondok diplomásainkkal?
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Sokszor halljuk manapság, hogy a „nyugati világ” válságban van, és ezért Magyarországnak az EU további követése helyett érdemes részben a „keleti világ” sikeres országainak – például Oroszországnak vagy Kínának – a modelljét átvenni. Hogy segítsünk választani, utánajártunk: keleten vagy nyugaton boldogabbak az emberek?
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövőnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentősen befolyásolja a keresetük.
Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei?
Az európai parlamenti választások előtt a pártok éles üzeneteket fogalmaztak meg a hazai árakról, bérekről és termelékenységről. Ízelítőül: „ Európai munkáért – európai béreket! ” „ Ne csak áraink, a fizetésünk is legyen európai! ” És „ A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott. ” Ezek a szlogenek azt sugallják, hogy a magyar dolgozót méltatlanul alulfizetik az európaihoz képest, miközben áraink és munkánk európai.
2014 első három hónapjában rekordmagas volt a foglalkoztatottság: a 15 és 64 év közötti magyar emberek 61 százaléka, több mint 4 millió ember dolgozott. A foglalkoztatottság az egyik legfontosabb gazdasági mutatónk: ha a foglalkoztatottak száma nő, akkor többen jutnak jöveledemhez és többen kerülnek kapcsolatba a piacgazdaság rendszerével. Hogyan alakult a foglalkoztatottság Magyarországon, és milyen tényezők befolyásolták az elmúlt négy évben?
Első ábránkon a foglalkoztatottak arányát mutatjuk a 15-64 éves emberek között. Mindenki foglalkoztatottnak számít, aki legalább heti egy órát dolgozik.
Forrás: KSH és MTA KRTK Munkaerőpiaci Tükör. 2014-re első negyedévi adat.
A lakás számos magyar háztartás legjelentősebb vagyontárgya, a lakásvétel vagy -eladás pedig sokunk életének egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Mi határozza meg a lakásárakat, és mikorra várható, hogy Magyarországon újra emelkedni kezdenek?
A válaszhoz először vizsgáljuk azt meg, hogy az ezredforduló óta hogyan alakultak a lakásárak a világban. Első ábránkon több ország lakásárait mutatjuk, az infláció hatásának kiszűrése után, a 2000 év első negyedévi árak arányában. A 120 százalék például azt jelenti, hogy az adott országban 2000 eleje óta 20 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
A forint-euró árfolyam elvben sok mindentől függhet. Hathat rá többek között a gazdasági növekedés, az MNB-alapkamat, az infláció, a politikai és gazdasági bizonytalanság itthon és az eurózónában, a külkereskedelem intenzitása, a külföldi befektetések, és az, hogy a befektetők mindezen tényezőkről mit gondolnak. Lehetséges-e valami átláthatóbbat mondani arról, hogy mi határozza meg a forint erejét?
A magyar feldolgozóipari cégek bevételének több, mint kétharmada külföldi eladásokból, vagyis exportból származik. Az export teljesítménye megmutatja, hogy mennyire versenyképesek külföldön a nálunk gyártott termékek. Hogy alakult a magyar és a régiós országok exportja az elmúlt két évtizedben? Mi magyarázhatja a régión belüli különbségeket?
Első ábránkon régiós országok exportját mutatjuk a világ összes exportjának arányában. Az országok közötti összehasonlítás érdekében minden ország exportrészesedését a saját 2000-es szintjéhez viszonyítjuk. Ha például a vonal vízszintes, akkor az adott ország részesedése a világ exportjában nem változik, ha pedig a vonal felfelé ível, az ország részesedése nő.
Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka érettségit nem adó szakiskolákban (régebbi nevén szakmunkásképző iskolákban) végzett. A szakképzés közelmúltbeli átalakításával Orbán Viktor szerint a kormány a helyes utat választotta . Vajon mennyit keres a jelentős magyar szakmunkás réteg? És mennyire készíti fel őket hosszú távra a szakiskolák által nyújtott tudás?
A szakmunkás munkavállalók tipikusan 3 iskolai osztállyal tanultak többet, mint a 8 általánost végzettek, és 1-2 iskolai osztállyal kevesebbet, mint a felsőfokú diplomával nem rendelkező érettségizettek. Ezért az első ábrán a szakmunkások jövedelmét ezekhez a társadalmi csoportokhoz hasonlítom. Az ábra 1992 és 2012 között mutatja a 25–54 éves férfi munkavállalók bruttó havi reálkeresetét (nők esetében a helyzet nagyon hasonló).