Mélyponton vannak a magyar–horvát kétoldalú politikai kapcsolatok – mondta Szijjártó Péter. Mint arról az MTI beszámolt: a külgazdasági és külügyminiszter a horvát ellenzékkel folytatott tárgyalásokat, egészen pontosan Tomislav Karamarkóval, aki az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke.
Szijjártó szerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számíthasson.
Magyarország a harmadik legjelentősebb befektető Horvátországban, és a Magyarországról külföldre irányuló befektetések esetében a második legfontosabb célpont Horvátország. A külügy adatai szerint a kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az 1,6 milliárd eurót, abból a magyar export az 1,17 milliárd eurót, és idén az első négy hónapban újabb 34 százalékkal nőtt a horvátokhoz menő exportunk.
„Szomszédok vagyunk, mindketten európai uniós tagállamok, de mivel a politikai kapcsolataink mélyponton vannak, mindez kihat az egész kapcsolatrendszerre” – mondta.
Szijjártó elmondta: azért találkozott az ellenzéki vezetővel, hogy amennyiben a HDZ nyerné a jövő évi választásokat, ne a nulláról kelljen kezdeni a tárgyalásokat.
A miniszter szerint a magyar–horvát kapcsolatoknak három fő területük van. Az első az energia. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit. És például az, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát–magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, hazánknak is rossz.
„Rendkívül barátságtalan lépésnek tekintjük a horvát kormány részéről, hogy az Európai Bizottságtól újabb felmentést kért, holott az unió szabályai szerint 2013. december 31-ig minden interkonnektort meg kellett volna valósítani az EU területén” – közölte.
Aztán arról beszélt, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni.
De igazából az Mol–INA-ügy jelenti afő feszültségforrást a két ország viszonyában. „Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében” – mondta. Szerinte ugyanakkor a tárgyalások jelenleg nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldást lehetne találni a vitás kérdésekre.
Volt még szó a határátkelők számának bővítéséről, a 355 kilométernyi határszakaszon csak hét átkelő van, ami nagyon kevés. Szijjártó még a határ menti szénhidrogén-kutatásokról is beszélt, hogy azokat fel kell gyorsítani, és közös vasútfejlesztés is lehetséges lenne majd szerinte .