Imréék története egy nagyon veszélyes lehetőségre hívja fel a figyelmet, ami akkor is durva, ha nem átverni akarja őket a gázszolgáltató néhány alkalmazottja a szerelővel összejátszva. Gáz nélkül fejre is állhatnak, akkor se fognak tudni rendesen fűteni vagy főzni a lakásban egész télen, pedig mindig mindent előírásszerűen csináltak.
Azt hiszi, hogy ha soha nem késett semmilyen gázszámlával, nem követett el más szabálytalanságot se, a beszerelése óta évekig végig minden rendben volt a kazánjával, és nem is tapasztal semmilyen hibát, akkor nem kapcsolhatják ki karácsony előtt a fűtést?
Imréék pontosan így maradnak egész télre fűtés és meleg víz nélkül, és lehet, hogy csak a megyében tucatnyi sorstársuk fagyoskodhat hónapokig a saját lakásában, pedig semmi rosszat vagy különöset nem csináltak. A történetükben a gyanús húzások ellenére szinte minden teljesen jogszerű, és lényegében csak úgy lehet ellene védekezni, ha az ember télen akkor akkor se enged be a lakásba gázszerelőt, ha az csak egy pohár vizet kér.
Imréék egy ránézésre 30-35 éve épített, jó állapotú, nyolclakásos társasházban laknak Kiskunfélegyházán, immár 21 éve. Az elmondásuk alapján a házban minden lakás pont ugyanolyanra lett tervezve, ugyanott vannak a gázkazánok is fürdőszobákban, még a lakások nyílászárói is hasonlóan prímán szigetelőknek tűntek.
Imrééknek soha nem is volt gondjuk a gázzal, miután lecserélték pár éve a kazánjukat. Csak arra kérte őket az azt beüzemelő és hitelesítő szerelő, hogy nagyjából kétévente egy öt-tíz perces kipucoltatást kérjenek egy gázszerelőtől, mert a környéken sok a por. A kéményseprők egyébként pont nyáron ellenőrizték alaposabban a kazánt, rendben találtak mindent, mint előtte évekig mindig. Imréék tehát kétévente pucoltattak pár ezer forintért, nem volt semmi átépítés vagy hasonló. Igaz, évekkel korábban néhány ablakot kicseréltek jobban szigetelőre, illetve betettek egy-egy kis fürdőszobai és konyhai páraelszívót is, utóbbit nem használták.
Most is esedékes volt egy újabb kazánpucolás, kerestek is az újságból egy szakembert. A korábbiaknál nehezebb volt szerezni, mert mindenki csak egy-két hétre vállalta volna, akadt viszont végül egy bizonyos D. Gy. Csongrádról, aki azonnal oda tudott menni. Ő azonban megérkezve azonnal elszörnyedt, hogy a fürdőszobában van a kazán, rögtön megállapította, hogy rossz a légáramlás, és hogy azonnal le kell venni gázórát, életveszélyben van itt mindenki.
Egyben leszúrta Imrééket, hogy ne hazudjanak, biztosan nem takaríttatták két éve, mutassanak erről papírt. A háziak nem őrizték meg a kétéves tisztíttatási papírt. Megmutatták helyette a pár hónapos kéményseprői hitelesítést, de az nem számított. D. Gy. felrótta még a páraelszívókat, amikre Imréék hiába mondták, hogy ha azok veszélyesek, akkor simán kikapcsolják vagy kiszedik őket.
Úgyhogy minden tiltakozásuk ellenére a szerelő bejelentette, hogy addig el kell zárni a gázt, amíg újra nem terveztetik egy új kazánnal az egész egész fürdőszobát. Imréék nem akarták aláírni ezt, úgyhogy a szerelő gyorsan el is ment az aláírt papír nélkül.
Előtte azért még megjegyezte, hogy épp megmenti az életüket a szén-monoxid-mérgezéstől, és már vagy 10-15 családot hasonlóképp megmentett mostanában. Szén-monoxid–riasztót egyébként használt a család öt éve, abból is épp erre a hétre rendeltek modernebbet. Miután szerelő lelépett,
a katasztrófavédők és a Dégáz (pontosabban: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.) emberei, hogy már itt is vannak leszerelni gázórát.
Imrééket némileg meglepte, hogy a két hivatal összehangolva nagyjából kétszer olyan gyors, mint a mentők. De az még jobban, hogy semmiféleképp nem tiltakozhatnak az ellen, hogy most azonnal elzárják náluk a gázt, holott soha semmi probléma nem volt, soha fel sem merült ilyesmi, nem történt átépítés, mindig mindent teljesen rendben találtak, legutóbb épp csak pár hónapja.
Amikor megkérdezték, hogy társasház többi lakásában is életveszélyben vannak-e a lakók, ahol pontosan ugyanott van a jellemzően hasonló, régebbi típusú kazán, elmondták, hogy igen, ismerik házat, mindenhol ugyanez a helyzet a légáramlással, csak
úgyhogy a szomszédok maradhatnak életveszélyben, velük nem fognak foglalkozni.
Miután elvitték a gázórát a szolgáltató és a katasztrófavédelem emberei, azért még visszatelefonált az ominózus szerelő, hogy neki egyébként pont van egy ismerőse, aki gyorsan és olcsón átalakítja kazáncserével a fürdőszobájukat. Imréék egyáltalán nem kértek belőle. Azt viszont még észrevették, hogy a dégázosok valamiért a december 19-i vizsgálatot visszadátumozták november 26-ra, három héttel korábbra. De nem tudni, ennek mi értelme volt, azonnal is elzárhatják a gázt, ha életveszélyes helyzetet ítélnek meg.
Felhívták még a Dégázt külön, ahol az ügyeletes szakember eleve teljesen tisztában volt már a problémájukkal, a ház és a lakás alaprajzával, az egész helyzettel. Ő mindenben megerősítette a szerelőt, és azt is, hogy jó eséllyel az egész telet meleg víz és fűtés nélkül kell majd tölteniük. És azt is, hogy a többi, pont ugyanilyen lakásnál nem fognak csinálni semmit. Arról nem tudott mit mondani, hogy korábban miért volt mindig minden rendben, de nekik kötelességük elzárni a gázt, ha ilyen veszélyes helyzetre lesznek figyelmesek.
Imrééknél így hétfő óta reggelente 8 fok van, az unokák, akikre hétvégente kell vigyázniuk, úgy néz ki, kabátban kell hogy aludjanak. Egy kis hordozható villanyradiátorral küzdenek napközben a kibírható hőmérsékletért egy-egy szobában, de főzni például már nem tudnak.
Finoman szólva is eléggé nullára ment nekik a karácsony, de igazából az egész télre igen szorult helyzetbe kerültek, mivel ha most lenne azonnal fél-egymillió forintjuk mindent újraterveztetni, kiviteleztetni és kazánt cseréltetni, az is simán eltarthatna tél végéig is. Ráadásul átverve is érzik magukat, hiszen önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe. „Változhat valami szabályozás is, de az élet nem tud egyik pillanatról a másikra megváltozni” – panaszkodott Imre arról, hogy esélyük se volt megtudni, hogy valami baj lehet a 21 éve változatlanul problémamentes fürdőszobai légáramlással.
Ők azt a lehetőséget tartják valószínűbbnek, hogy páran összejátszva nagyobb pénzzel akarták lerántani őket, hátha télen nem fognak vacakolni, ha fáznak, mindenképp gyorsan belemennek az első felkínált megoldási lehetőségbe. Egyébként inkább a megoldásra törekedtek volna a szereplők egy tökéletesen működő kazánnál, nem a kazáncserében.
Az elosztótársaságnak egyébként tényleg kötelessége kikapcsolni a gázt, ha balesetveszélyes helyzet áll fenn. Az is igaz, hogy a kazánrendszerek karbantartása és rendszeres felülvizsgáltatása az adott ingatlan tulajdonosának kötelessége. Nyár óta átvette a kéményseprést a katasztrófavédelem, ők pedig hatóságként tényleg azonnal szétkaphatják a lakást.
Külön kellemetlen, ha Imrééknél mindent tökéletesen csinált a szerelő, a szolgáltató és a katasztrófavédelem, mert akkor viszont
Másfelől az sem okos dolog, ha így intézik a veszélyes légáramlás miatti kazáncseréket, mert akkor iszonyúan kockázatos lesz gázszerelőt hívni télen olyannak, akinek régi típusú kazánja van. De igazából szinte bárkinek, a legtöbben valószínűleg vállalnák az évek óta kifogástalanul működő kazánjuk és légáramlásuk okozta kockázatot legalább tavaszig.
Megkérdeztük a Dégázt is, hogy ők hogyan látják ezt az esetet, mennyire lehet az ilyesmi gyakori. Ők azt válaszolták, hogy a jól szigetelő ablakok és a páraelszívók miatt volt életveszélyes a helyzet. Azaz „az elszívók és a gázkazán együttesen is üzemeltethető volt a lakásban, amely gázkazán működése az égéstermék visszaáramlása miatt életveszélyessé vált”. Azt nem írták, hogy miért nem lehet ilyenkor pár perc alatt működésképtelenné tenni vagy akár ki is szedni mindkét elszívót.
Arról, hogy szóban elmondták volna, hogy tudják, mindenhol máshol is pontosan ugyanez a helyzet a társasházban, írásban azt válaszolták, hogy nem tudnak hasonló esetről a házban. Azt nem árulták el, hogy a hasonló esetek milyen gyakoriak náluk. Ahogy arra se mondtak a semmit, nem tartanak-e attól, hogy az ilyen eljárás miatt hülye lesz bárki is gázszerelőt hívni télen, ha nem fulladozik éppen.
Cikkünk megjelenése után reagált a katasztrófavédelem is. Ők azt írják, hogy "a katasztrófavédelmet a gázszolgáltató szakembere arról tájékoztatta, hogy Kiskunfélegyházán, a Batthyány utcában lévő társasház egyik lakásában szabálytalanságot tártak fel és emiatt a gázórát leszerelték. A kiskunfélegyházi hivatásos tűzoltó-parancsnokság katasztrófavédelmi megbízottja azonnal felvette a kapcsolatot az érintett társasház közös képviselőjével, hogy szükség van-e a lakásban élőknek segítségre, esetleg elhelyezésre. A közös képviselő arról tájékoztatta a megbízottat, hogy a tulajdonos más módon (légkondicionáló berendezés segítségével) meg tudja oldani a fűtést, valamint hogy felnőtt gyermekei vannak, így van kihez fordulni segítségért. A katasztrófavédelmi megbízott ezek után meghagyta az elérhetőségét, hogy amennyiben mégis segítségre lenne szükség, hívják a nap bármely időszakában. A katasztrófavédelem szerepe ennyi volt az adott ügyben, szakemberei nem voltak jelen sem a gázóra leszerelésénél, sem az elszállításánál."