Az Egyesült Államokban működő credit unionok (hitelszövetkezetek) sok szempontból hasonlítanak a (korábbi) magyar takarékszövetkezetekre. Ezek általában kisebb pénzintézetek, amelyek regionális vagy helyi szinten működnek, és méretük a legtöbbször elmarad a hagyományos bankoktól. Mindkét intézmény pénzügyi szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek (megtakarítási számlákat vezetnek, hitelt folyósítanak, és egyéb szolgáltatásokat kínálnak), tagjaik (ügyfeleik) pedig tulajdoni részesedéssel rendelkeznek az intézményekben.
A magyar takarékszövetkezetek több évtizedes múltra tekintenek vissza, az elmúlt évtizedben azonban merőben megváltozott a működésük. 2013-ban indult el a takarékszövetkezeti fúzió. Ennek során az országban működő 126 takarékszövetkezet (és egyéb pénzintézet) 2019-re lépésekben, egy közös ernyő, a Takarékbank Zrt. alá szerveződött. A Takarékbank végül az MKB Bankkal együtt 2023. április végén az MBH Bankba fuzionált, ami több, mint 1 millió takarékbankos ügyfelet érintett.
Ha visszatekintünk az elmúlt 250 évre, láthatjuk, hogy az innováció hogyan változtatta meg a világot, amelyben élünk. Az ipari forradalomtól a fenntartható technológiák megjelenéséig hat innovációs hullám volt, amelyek átalakították a gazdaságot, a társadalmat és a mindennapi életünket is.
Az innovációs ciklusok elméletét Joseph Schumpeter közgazdász dolgozta ki, aki az innováció szerepét az üzleti ciklusokkal kapcsolatban vizsgálva azt tapasztalta, hogy az innováció a „kreatív rombolás” folyamatához vezet, amelyben új technológiák és üzleti modellek váltják fel a régieket, ami hosszú távú gazdasági növekedést és fejlődést eredményez.
Kezdjük az elején: mit is értünk az alatt, hogy „kriptovaluta-bányászat”? Ahhoz, hogy ezt megértsük, tisztában kell lennünk a blockchain, azaz a blokklánc fogalmával. A blockchain voltaképp egy hálózat, ahol az adatokat egymással „összefűzve” tároljuk egy adatbázisban. Az adatok blokkokban tárolódnak, amik egymást követik sorrendben, és egy „láncba” rendeződnek (innen a blokklánc kifejezés). Minden blokkban a korábbi blokk kódja található, így a láncolatot nem lehet megszakítani. A rendszert egyenrangú felek (számítógépek), úgynevezett node-ok működtetik. Minden szereplő rendelkezik a blockchain másolatával, és egy konszenzusmechanizmus alapján hitelesítik a tranzakciókat, majd „építik tovább” a láncot.
Többféle konszenzus létezik, amellyel validálni lehet a hálózaton végbement tranzakciókat, azonban a bitcoinbányászat szempontjából a Proof of Work mechanizmus az érdekes, mivel ezt használja a bitcoinblokklánc is. Ebben az esetben a hálózatban lévő számítógépek komplex matematikai műveleteket végeznek el a tranzakciók validálása során, amiért cserébe az adott hálózat kriptovalutáját kapják jutalmul.
Bill Gates 2020-ban azzal került a címlapokra, hogy csendben a legnagyobb termőföld-magántulajdonossá avanzsált az Egyesült Államokban. Körülbelül 270 ezer hold földet birtokol, nagyrészt termőföldet – ez több mint két budapestnyi terület! Többen is felkapták a fejüket a hírre: a világ egyik leggazdagabb embere, egy technológiai vezéralak miért éppen a mezőgazdaságban próbál szerencsét?
Nos, a kérdésre több választ is lehet adni. Előtte azonban érdemes kiemelni, hogy nem csak Gates és tanácsadó csapata lát nagy potenciált a termőföldekben. Jeff Bezos, aki egykor ugyancsak a világ leggazdagabb embere volt, maga is bizalmat szavazott a mezőgazdasági területeknek. A magyar–amerikai Péterffy Tamás, az Interactive Brokers alapítója is sok pénzt fektetett földvásárlásba. Továbbá Csányi Sándor, az egyik leggazdagabb magyar is agrárbirodalmat épít.
Az elmúlt években az Apple a fintechszektor egyik prominens szereplőjévé vált. Innovatív termékeivel, a kiváló felhasználói élménnyel és stratégiai partnerkapcsolataival olyan robusztus pénzügyi ökoszisztémát épített ki, amely képes felforgatni a hagyományos banki modelleket.
Az Apple betörése a pénzügyek világába az Apple Pay 2014-es bevezetésével kezdődött. Ez a mobil fizetési rendszer lehetővé tette a felhasználók számára, hogy biztonságos tranzakciókat hajtsanak végre iPhone-jukkal és más Apple eszközökkel. A beépített biztonsági funkcióknak és a széles körű elfogadottságnak köszönhetően az Apple Pay gyorsan teret nyert a fogyasztóknál és a kereskedőknél is.
Az Apple Pay népszerűségének növekedésével párhuzamosan az Apple 2019-ben az Apple Card bevezetésével bővítette pénzügyi ökoszisztémáját. Ez a Goldman Sachsszal együttműködésben létrehozott hitelkártya zökkenőmentesen integrálódik az Apple Walletbe, és számos előnyt biztosít a felhasználók számára; egyszerűen nyomon követhetők például a kiadások, a készpénz-visszatérítési jutalmak, amikhez ráadásul továbbfejlesztett adatvédelmi és biztonsági funkciók is kapcsolódnak.
A hagyományos bankok, mint például itthon az OTP Bank, az elmúlt évtizedek alatt sikeresen bebiztosították helyüket a piacon mint megbízható banki szolgáltatók. A digitalizáció hatására azonban új üzleti modellek jelentek meg, amelyek veszélyeztetik a nagybankok pozícióját. A neobankok az ügyfélközpontúságra építenek, dinamikus működésüknek köszönhetően gyorsan reagálnak a folyamatosan változó igényekre.
A neobankok a hagyományos bankok gyengeségeit kihasználva próbálják a piaci részesedésüket növelni. Ezen gyengeségek közé tartozik a hagyományos bankok technológiai elmaradottsága.
A hagyományos bankok gyakran régebbi, évtizedekkel ezelőtt kiépített informatikai rendszerekkel működnek. A modern alkalmazások integrálása ezekbe a rendszerekbe időigényes és költséges.
A digitalizáció hatására új biztonsági kihívásokkal is szembe kell nézniük a vállalatoknak. A 15-20 évvel ezelőtt fejlesztett informatikai rendszerek erősebben kitettek a modern kibertámadásoknak.
EZÁLTAL KOMOLY FEJLESZTÉSEKRE VAN SZÜKSÉG A BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK KEZELÉSÉHEZ.
A neobankok ezzel szemben jellemzően eleve modern technológiai elemekre épülnek. Ennek hatására nagyobb rugalmassággal működnek: dinamikusabban tudnak megoldást találni például a változó ügyféligényekre.
A digitális visszamaradottság másik tényezője az, hogy a hagyományos bankok gyakran szélesebb szolgáltatási palettával rendelkeznek. Ennek hatására szélesebb körű szabályozási előírásokat kell figyelembe venniük.
A neobankok általában a pénzügyek egy szűk szegmensére fókuszálnak, így a tevékenységüket érintő szabályozási környezet kihívásait is egyszerűbb kezelniük.
Június végére az amerikai csődbejelentések száma elérte a 340-et, ami csupán egy kőhajításnyira van az egész előző évben tapasztalt 374-es számtól. Január és április között a vállalati csődökkel kapcsolatos esetek száma 236-ra szökött fel, ami 2010 óta a legmagasabb érték ebben az időszakban, és több mint kétszerese a 2022-es adatnak az S&P Global Market Intelligence jelentése szerint.
A márciusi bankválság olaj volt a tűzre. Ebben a hónapban a felügyeleti intézmények 70 csődbejelentést regisztráltak. Nagyobb régiós bankok, mint például a Silicon Valley Bank és a Signature Bank is fizetésképtelenné vált. Egy hónappal később a First Republic Bank is hasonló kihívásokkal találta szembe magát. Ez a csődhullám komoly aggodalomra adott okot a bankszektorban mind belföldön, mind világszerte. Érdekes módon, bár a bankszektorra is csapást mértek, a fizetésképtelenségek jelentős része a nem pénzügyi szektorokból származott.
A legnagyobb nemteljesítő cég például az amerikai sportközvetítő vállalat, a Diamond Sports Group volt.
Se áprilisban, se májusban nem javult a helyzet. A csődbejelentések száma magasan maradt, csak májusban 54 beadvány érkezett. Ebből az időszakból is kiemelkedett a május 15-én véget ért 48 órás periódus. Ekkor két nap alatt hét nagyvállalat kért csődvédelmet. Ilyen rövid időn belül ennyi bejelentésre 2008 óta nem volt példa.
Még júniusban értesítette Nigel Farage-t a Coutts a politikus bankszámlájának felmondásáról. Eleinte „üzleti okokról” volt szó, ami alapvetően hihető is, hiszen a Coutts elsősorban vagyonos embereknek kínál privát banki és vagyonkezelési szolgáltatásokat, Farage-nak pedig éppen akkoriban járt le egy jelzáloghitele. Ebből eredően csökkent a bank bevétele az ügyfélkapcsolaton, a politikusokra vonatkozó fokozott ellenőrzések miatt viszont költségei magas szinten maradtak.
Később olyan hírek röppentek fel a sajtóban, amelyek szerint Farage-nak egyszerűen nincs elég pénze ahhoz, hogy a nagy presztízsű banknál vezessék a számláját. Mivel egy megosztó személyről van szó, számos hírportál kapta fel az értesülést és a politikus gyorsan nevetség tárgyává vált.
Időközben Farage bekérte azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a bank meghozta a döntést. Ezekből fény derült arra, hogy nem elégtelen egyenlegről volt szó. A dokumentumokban két fő indok szerepelt: a politikai megnyilvánulásokból fakadó reputációs, valamint Farage orosz kapcsolataiból adódó pénzügyi bűncselekményi kockázatok.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért? Az egyik legfőbb ok, amiért az emberek pénzt veszíthettek a kereskedés során az az, hogy nem voltak képesek kizárni az érzelmeiket, ami nagyban befolyásolta a döntéseiket. A pszichológiának, a megfelelő mentális felkészültségnek alapvető szerepe van a sikeres kereskedésben. A kapzsiság és a félelem például két olyan érzelem, ami gyakran vezeti a kereskedőket impulzív döntésekhez, amelyek eredménye általában veszteség lesz.
A befektetők egy másik gyakori hibája, hogy mielőtt belevágnának a kereskedésbe, nem végeznek alapos kutatómunkát az adott cégről vagy projektről, aminek részvényeivel, illetve tokenjeivel kereskedni szeretnék. Csak a hype-ot és a pletykákat követik, és ezek alapján hozzák meg a döntéseiket. A pletykák gyakran váltják ki a FOMO (Fear Of Missing Out, vagyis a kimaradástól való félelem) érzést, amely az esetek 99 százalékában elhamarkodott, rossz döntésekhez, ezáltal pedig pénzvesztéshez vezet. Nagyon fontos, hogy mindig legyen egy jól definiált stratégiánk, amihez tartjuk magunkat, és megalapozatlan, nem ellenőrzött híresztelések kapcsán ne változtassunk ezen.
A bankok elsődleges feladata a hitelnyújtás, akár értékpapírok vásárlásával, akár hitelek folyósításával. A gazdaság éltető eleme a pénz, az, hogy rendelkezésre állnak a fejlesztésekre fordítható források. Ezért a banki hitelek szűkülése rendkívüli zavarokat okozhat – az elmúlt szűk másfél évtizedben ez ritka jelenségként volt csupán megfigyelhető mind az Egyesült Államokban, mind a világ más fejlett gazdaságaiban.
A Silicon Valley Bank összeomlását követően azonban a hitelezés meredeken csökkent. A bankok a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben – amelyet inverz hozamgörbe és a növekvő recessziós nyomás jellemez - visszafogták hitelezési aktivitásukat. (Inverz hozamgörbéről akkor beszélünk, amikor a rövid távú hozamok meghaladják a hosszabb távra lekötött forrásoknál elérhető szinteket.)
A kriptovalutákat gyakran szokták a szerencsejátékoz hasonlítani, és nem ok nélkül– a kriptovaluták piaca volatilisebb, mint bármely más eszközosztályé, így extrém magas kockázatot vállal az, aki itt fekteti be a pénzét, vagy kereskedik ezeken a piacokon. A kaszinókhoz hasonlóan a kriptovaluták is mesés vagyonnal kecsegtetnek, ugyanakkor óriási veszteségekbe is bele lehet futni.
Az idei év eddigi legnagyobb nyertese egyértelműen a pepecoin (PEPE) nevű token volt, és mindazok, akik még idejében bevásároltak a kriptopénzből. Az internetes meme által ihletett token idén májusban több mint 5 millió százalékkal emelkedett (azaz értéke az ötvenezerszeresére nőtt) – csak hogy a csúcs után a földbe álljon az árfolyam.
De kezdjük az elején: mit jelent az, hogy likviditás, mi az a faktoring és hogyan segíthetik ezek a lehetőségek a kkv-kat? Likviditás alatt voltaképp azt érjük, hogy egy adott vállalat milyen időtávon belül képes teljesíteni fizetési kötelezettségeit, rendelkezik-e ehhez elegendő pénzzel vagy könnyen pénzzé tehető eszközzel. A faktoring pedig egy olyan pénzügyi tranzakció, amely során egy vállalkozás a még le nem járt számláit eladja egy harmadik félnek – az úgynevezett faktorcégnek –, így előbb jut hozzá a bevételhez, mintha megvárja azt, amíg a vevő a szerződés szerint fizet.
Egy fuvarozóvállalat esetében például előfordulhat, hogy a vevők 30 napnál hosszabb határidővel fizetnek, így megeshet, hogy egy hónapban a teljes bevételnek csak egy kis része érkezik meg. A cégnek azonban fizetnie kell az üzemanyagköltségeket, valamint a raktár bérleti díját. A cég tehát likviditási problémákkal küzd, mert nincs pénze a folyó kiadások finanszírozására annak ellenére, hogy a bevétel ehhez meglenne, csak a számlákat még nem fizették ki.
A WhatsApp a világ egyik legnépszerűbb alkalmazása. Emberek milliárdjai használják kapcsolattartásra – üzeneteket küldenek, hívásokat indítanak és különböző tartalmakat osztanak meg. Bár hiteles adatot nehéz találni, a Statista konzervatív becslése szerint tavaly több mint 2 milliárd aktív havi felhasználója volt az applikációnak. Nem véletlenül vásárolta fel a mögötte álló vállalatot a Meta 19,3 milliárd dollárért még 2014-ben.
Érdekes, hogy ilyen népszerűség mellett a WhatsApp még mindig ingyenesen használható. Korábban voltak ugyan próbálkozások havi díjak bevezetésére, de ezek végül nem váltak be; elvégre mindig fennáll annak a veszélye, hogy az emberek egy másik ingyenes üzenetküldőre váltanak.
Kár lenne azonban nem építeni egy ekkora ügyfélbázisra. A Meta is tisztában van ezzel, és úgy döntött, ahelyett, hogy pénzt kér az emberektől, lehetővé teszi, hogy arra költsenek pénzt, amire akarnak az alkalmazásban – így kezdődhet meg a WhatsApp e-kereskedelmi nyomulása.
Az MNB nemrég kiadott, 2022-es Fizetési Rendszer Jelentésében kirajzolódik, hogy jó úton haladunk a fizetési rendszer digitalizálása felé. A bankkártyás vásárlások értéke tavaly már meghaladta a készpénzfelvételek összértékét. A készpénzfelvételek száma évek óta stagnál (tavaly is csak 1 százalékkal emelkedett a 2021-es adatokhoz képest), miközben az elektronikus tranzakciók száma és értéke is évről évre nő – átlagosan 20 százalékos az éves bővülés.
Mérföldkőnek számít, hogy tavaly először az üzletekben az elektronikus fizetések összértéke meghaladta a készpénzes fizetésekét: a bolti eladások 51 százalékát elektronikusan (például bankkártyával) fizették ki a vevők. A lebonyolított tranzakciók száma alapján az elektronikus fizetések az összes ügylet 34 százalékát adták, ami arra utal, hogy a kisebb összegeknél inkább készpénzt, a nagyobbaknál lehetőség szerint valamilyen elektronikus fizetési módot választ a többség.
A jelenlegi globális szinten szűkülő likviditás környezetében iparági szakértők már régóta várták a meghatározó akvizíciók számának emelkedését. Eddig azonban a nagyobb piaci játékosok óvatosak voltak, és a legmegfelelőbb lehetőségeket keresték versenytársaik felvásárlására. Az utóbbi pár hónapban viszont már szemtanúi lehetünk olyan tranzakcióknak, amelyeknek érdemi hatása lehet az iparág jövőjére.
A fintechszektor az M&A-tevékenység visszaesése és a tőkebevonási piac általános pangása mellett is ellenálló képességről tett tanúbizonyságot az elmúlt hónapokban. Bár az összeolvadási és felvásárlási tevékenység lassult, a közelmúltbeli felvásárlások átformálják az ágazat pályáját.
A magánvállalatok részvényeit nem tudja megvásárolni akárki. Jellemzően magánszemélyek vagy vállalatok szűk körének tulajdonában állnak. Ilyen tulajdonosok lehetnek az alapítók, az alkalmazottak és a korai befektetők. Utóbbiaknak sokszor csak egy hosszú, körülményes folyamat után, potenciálisan jelentős összegekért adatik meg a részvényvásárlás – például egy magántőkeügyletnél.
Eközben a tőzsdén jegyzett vállalatok papírjait szinte bárki bármikor megveheti. A befektetők rengeteg információhoz férnek hozzá a cégek nyilvános jelentései alapján, piaci áron vásárolhatnak akár egy részvényt, de akár már egy részvény töredékét is, egyszerűbb továbbá számukra az adásvételi folyamat is. Az elmúlt években a pénzügyi technológia ezeket az előnyöket a magántőkepiacra is elvitte.
Sokan azt gondolják, hogy a kriptovaluta-tranzakciókat nem lehet lekövetni, ez azonban nem igaz. A kriptovaluták alapját nyújtó blokklánc-technológia valójában egy részletes és átlátható nyilvántartást ad a tranzakciókról, ami nem épp a legjobb módszer pénzügyi tevékenységünk elrejtésére. Ezek a tranzakciók pszeudoanonimek – bár anonimnak tűnnek, a megfelelő eszközök vagy információ segítségével azonosíthatók a résztvevők.
Bár a kriptopiacon a tranzakciókhoz kapcsolódó egyedi azonosítók nem tartalmaznak közvetlenül az érintett személyekre vonatkozó információkat – például nevet vagy lakcímet –, mégis nyomot hagynak. Az ügyletek elemzésével és az egyéni azonosítók egyéb adatokkal történő összekapcsolásával lehetőség nyílik a felhasználók személyazonosságának feltárására.
A szuperapplikációk lényegében egyablakos digitális megoldások az ügyfelek kiszolgálására. Az általuk nyújtott kényelem egyedülálló: képzeljük el, hogy egyetlen mobilalkalmazáson keresztül intézhetjük pénzügyeinket, rendelhetünk ételt, vásárolhatunk online, foglalhatunk utazást, és akár kormányzati szolgáltatásokat is igénybe vehetünk!
A szuperapp-modell hihetetlenül sikeresnek bizonyult az utóbbi időben. A Gartner konzultációs és kutatócég kimutatása alapján 2023-ra 15 népszerű szuperappot több mint 4,6 milliárd alkalommal töltöttek le világszerte. Aktív felhasználóik száma havi 2,68 milliárd.
A zsebpénzkártya-szolgáltatások célja, hogy a szülők bevonják gyermekeiket a pénzügyi döntésekbe. A fiatalok egy egyszerűsített, sajátos funkciókkal kiegészített alkalmazáson keresztül ismerkedhetnek a pénzzel. A gyors átutalások mellett a gyermekek pénzügyeinek felügyeletére is módot biztosítanak ezek a megoldások. Mindezeken túl tanító jellegű tartalmakkal, játékos kihívásokkal pénzügyi tudatosságra nevelik a fiatalkorú felhasználókat.
Egy zsebpénzkártya használata segít a gyermekeknek megérteni a pénz értékét, és már korán fejlesztheti a pénzügyi felelősségtudatot. A gyakorlatban ismerkedhetnek a gyermekek a takarékoskodás, a költségvetés-tervezés és a pénzkezelés kérdéseivel. Az edukációs tartalmak pedig már gyerekkorban támogatják a pénzzel kapcsolatos fogalmak jobb megértését.
A Gránit Bank 2022-ben debütált Gránit Family mobilapplikációjában a gyerekek megtakarítási célokat tűzhetnek ki, például egy játék megvásárlására. A célok elérését a szülők is közvetlenül támogathatják, akár feladatok elvégzéséért adott jutalmakkal.
Biztonságos alternatívát is kínálnak ezek a megoldások a készpénzre vagy a hagyományos bankszámlákra. A szülők képesek nyomon követni a gyermekeik kiadásait, és korlátozásokat is bevezethetnek. Emellett a kártyák kezelése is sokkal biztonságosabb a biometrikus és jelszavas védelemnek köszönhetően.
Vonatállomásokon elhelyezett fülkékben tette elérhetővé egyik új szolgáltatását a napokban egy japán bank, az MUFG. Az online vagyonkezelést alapvetően arra találták ki, hogy az emberek otthonról is tudjanak egyeztetni befektetési tanácsadójukkal, ne csak személyesen. Az MUFG a fülkékkel arra is lehetőséget teremtett, hogy egyes tokiói vonatállomásokon is legyen mód erre. Felmerül azonban a kérdés: van ennek értelme?
Az MUFG feltehetően az otthonuk és munkahelyük között ingázóknak próbál kedvezni a „bankfülkékkel”. Néhányuknak kézenfekvő lehet utazás közben megejteni egy-egy vagyonkezelői egyeztetést. Bár maga a helyzet nem elképzelhetetlen, legtöbbször mégis kényelmesebbnek tűnik otthonról felhívni a befektetési tanácsadót, mint útközben betérni a bank fülkéjébe.
Még a legelején érdemes tisztázni a beyond banking fogalmát, mivel ez adja a neobankok „esszenciáját”. A kifejezés a pénzügyi szektoron belül először a fintech vállalatoknál jelent meg – arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatások sokkal összetettebbek annál, amit a hagyományos bankok kínálnak például a betétkezelés, a hitelezés vagy épp a fizetések lebonyolítása során. A neobankok ezeken túlmutatóan is képesek értéket teremteni az ügyfeleik számára. Olyan digitális platformokra gondolva itt, ahol a pénzügyi és a nem pénzügyi szolgáltatásokat összekapcsolják – legyen szó akár utazásról, egészségügyről vagy kiskereskedelemről.
Ez a megközelítés számos előnnyel járhat minden érintett számára. Az ügyfeleknek egyszerűbbé és kényelmesebbé válhatnak a mindennapi tranzakciók, mivel egyetlen platformon keresztül intézhetik azokat. A személyre szabott ajánlatok és szolgáltatások ráadásul igazodhatnak a felhasználók igényeihez, ami növeli az elégedettségüket és ezzel együtt a platform iránti lojalitást. A pénzügyi szolgáltatók számára pedig a beyond banking révén új üzleti lehetőségek nyílhatnak meg, miközben erősíthetik az ügyfélkapcsolatokat, és ezáltal javíthatják a jövedelmezőséget.
Az elmúlt évtizedben a fintechvállalatok több, mint 500 milliárd dollárnyi finanszírozást vontak be, 2019 óta pedig a globális kockázati tőkének a 20 százaléka a fintechcégek zsebében landolt. 2021-re a fintechek a pénzügyi szolgáltatások globális értékének nagyjából 9 százalékát képviselték, az összesített tőzsdei cégérték pedig elérte az 1,3 ezermilliárd dolláros értékhatárt. A magas értékeltség főleg a hagyományos befektetők és a fedezeti alapok érdeklődésének volt köszönhető: nagy mennyiségű tőkét öntöttek a szektorba. A bőséges befektetésekből a mellékszegmenseknek is jutott. A kripto és kriptóhoz kapcsolódó technológiai vállalatok több mint 50 milliárd dollárnyi, gyakran spekulatív tőkéhez jutottak 2021-ben és 2022-ben.
A befektetők bizalma és a masszív tőkeinjekciók több startupot repítettek az unikornisok közé. Unikornisoknak azokat a magánkézben lévő vállalatokat nevezzük, amelyek cégertéke legalább 1 milliárd dollár.
Ez a fajta, csupán néhány cégre kiterjedő erőteljes növekedés általában egy bikapiac alkonyát jelzi, és korántsem biztos, hogy szilárd alapot nyújt egy jövőbeli ralihoz. Ezt a tendenciát vetíti előre az amerikai munkaerőpiac is, bár a főbb adatok alakulása továbbra is a robusztus erősödés látszatát keltik.
A munkaerőpiac idén az amerikai gazdaság legerősebb tartópillére: havonta átlagosan 314 ezer új munkahely jött létre, miközben minden más területen lassulás volt tapasztalható. Az elmúlt 14 hónapban a nem mezőgazdasági szektorokra vonatkozó minden munkahely-létesítési adat felülmúlta a várakozásokat. Ez több mint két évtizede a leghosszabb pozitív meglepetéssorozat.
Az Ethereum koncepcióját egy Vitalik Buterin nevű programozó fogalmazta meg 2013 végén egy dokumentumban, amely a decentralizált alkalmazások fejlesztésének módját írta le. Az Ethereum 2015-ös indulása óta mára a második legnagyobb blokklánchálózattá nőtte ki magát – csak a Bitcoinnak van nagyobb piaci részesedése.
Míg a Bitcoin fejlesztésekor elsősorban egy digitális pénz elindítása volt a cél, addig az Ethereumot a decentralizált alkalmazások (dAppok) platformjaként tervezték meg. A legfőbb különbség a Bitcoin és az Ethereum között a programozhatóság: míg a Bitcoin csak kifizetésekre alkalmazható, addig az Ethereum különböző folyamatok teljesítésére is használható a programozhatóságnak köszönhetően.
Kevesen tekintenek úgy a banki ügyintézésre, mint egy kellemes vagy izgalmas időtöltésre. A pénzügyek kezelése mindennapjaink szerves része, gyakran nehéz azonban felismerni a közvetlen értékét, annak ellenére is, hogy elengedhetetlen része a szükségletek kielégítésének és a célok elérésének. Az utóbbi években elindultak ugyanakkor olyan folyamatok, amelyek felboríthatják ezt a rendet: nem az emberek mennek majd a bankokhoz, hanem a bankok tűnnek fel a mindennapok legkülönbözőbb területein.
Évek óta óriási figyelem kíséri a „Banking-as-a-Service” (BaaS), azaz „Bankolás-mint-Szolgáltatás” területének fejlődését a pénzügyi szektorban. Az elnevezésből is kikövetkeztethető, hogy a megoldás szolgáltatássá alakítja a bankolás folyamatát: a bank lehetővé teszi egyes partnerei számára, hogy a szolgáltatásait közvetítve maguk a partnerek is bankká váljanak bizonyos szempontból.
Elméletben tehát bármilyen cégből lehet bank: áruházláncból, étteremből, ruhaboltból vagy akár egy tömegközlekedési vállalatból is.
Az együttműködés során három főszereplőt lehet azonosítani:
A kvantumfizika elveire épülő számítógépek olyan számítási feladatokat is képesek megoldani, amelyekhez a hagyományos eszközöknek több évtized is kevés lenne. Bár a technológia még gyermekcipőben jár, már most látható, hogy a kvantumszámítógépek használata óriási előnyökkel járhat a pénzügyi szektorban.
Érdemes már az elején tisztázni, hogy mi az, amitől ennyire különleges egy kvantumszámítógép. Ehhez muszáj egy kicsit jobban megvizsgálni a működésük elméleti hátterét.
A kvantumszámítógépek alapvetően más módon dolgozzák fel az információt, mint a klasszikus elődök. A hagyományos számítógépekben a bit (az adat legkisebb egysége) csak 0 vagy 1 értéket vehet fel. A kvantumszámítógépeknél a kvantumbitek (más néven qubitek) egyszerre lehetnek 0-k és 1-esek is. Ezt a furcsa állapotot hívják „szuperpozíciónak”.
A bitcoin 2008-2009-es felbukkanása nemcsak a kriptovaluták elterjedését alapozta meg; létrehozta a jelenleg ismert blockchain-technológiát is. A blockchaint ma már számos területen használják: az egészségügyben, a kereskedelemben, az energiaiparban – és persze a pénzügyi szektorban is. A kriptovaluták és tokenek természetesen továbbra is szorosan kapcsolódnak a technológiához, de blockchain egyes felhasználási területein nem azokon van a fókusz.
A blockchain egy adathalmazokat, más néven blokkokat időrendi sorrendben, lánccá összekapcsoló adatbázis. Innen ered a blockchain, azaz blokklánc megnevezés is. A rögzített adatok hitelesítése decentralizált, nem egy központi szervezet, hanem a hálózat tagjai végzik el. Az adatok visszakövethetők és megmásíthatatlanok. A hálózatok kialakításából adódóan senkinek sem éri meg megkárosítani a többi tagot – a blockchain így egy bizalommentes, de bizalmat nem is igénylő rendszer.
Fizetési forradalom
Ma már konszenzus van arról, hogy a bitcoin és a rengeteg egyéb kriptovaluta sok szempontból nem tekinthető pénznek. Számos olyan tulajdonságuk van azonban, amelyek új szintre emelhetnék a hagyományos fizetőeszközök használatát. A régi és az új világ metszetében alakultak ki például olyan virtuális eszközök, a stablecoinok, amelyek értékét és árfolyamát a hagyományos pénzek valamelyikéhez kötik.
De kezdjük is az elején: mi az, hogy tokenizáció, és miért jó egyáltalán? A tokenizáció során különböző eszközöket – legyen szó akár fizikai, akár immateriális javakról – digitális érmékként (tokenenként) tudunk megjeleníteni a blokkláncon. Ez lehetővé teszi, hogy az adott eszközök eladhatók, megvásárolhatók és kereskedhetők legyenek. A tokenek úgy működnek, mint a tulajdonjogot igazoló digitális tanúsítványok, amelyek szinte bármilyen értéktárgyat képviselhetnek.
A token fogalmat a legtöbb ember gyakran a kriptovalutákkal hozza összefüggésbe, ennél sokkal többet jelent azonban. A tokenizálás során egy érzékeny adatot (például egy bankszámlaszámot) helyettesítenek egy nem érzékeny elemmel, a tokennel. A token egy véletlenszerű adatsor, amelynek nincs számottevő értéke vagy jelentése: egyedi azonosító, amely a biztonság kompromittálása nélkül őrzi meg az összes lényeges információt.
A blokklánc-technológia megjelenése új lehetőséget kínál a szórakoztatóipar számára a fejlődésre és a szórakoztatás újradefiniálására. Jelenleg a legizgalmasabb terület a nem felcserélhető tokenek, vagy röviden NFT-k világa.
Az NFT-k olyan digitális eszközök, amelyek egyedi tulajdonjogot képviselnek egy adott digitális tárgyra vagy tartalomra vonatkozóan. NFT bármilyen digitális műalkotás lehet, mint például egy kép vagy zeneszám. Létrehozásuk, tárolásuk, adásvételük a blokkláncon történik, amely révén a tulajdonjogukat és annak változását egy biztonságos, decentralizált rendszerben lehet nyomon követni és igazolni.
A hackertámadásoknak rendkívül sok formája alakult ki az évek során. Van amelyekkel a felhasználók adatait célozzák meg, míg más esetekben az áldozat pénzére mennek rá a támadók. Az egyik legrégebbi és legjobban bevett módszer a phishing, vagy más néven adathalászat. Ennek során a támadók e-mailben vagy más kommunikációs csatornákon keresztül hamis üzeneteket küldenek az áldozatoknak, amelyek valamilyen hivatalos intézménytől, például egy banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól származónak látszanak. A cél az áldozatok bizalmas adatainak (például a jelszavaknak vagy a hitelkártyaadatoknak) a megszerzése.
Szintén bevett módszer a ransomware, azaz zsarolóvírusok alkalmazása. A támadók egy zsarolóvírus segítségével megfertőzik a célpont eszközét, amely zárolja az adatokat vagy az egész rendszert. Ezután a támadók váltságdíjat követelnek az adatok visszaállításáért vagy a rendszer feloldásáért.