Kevesen tekintenek úgy a banki ügyintézésre, mint egy kellemes vagy izgalmas időtöltésre. A pénzügyek kezelése mindennapjaink szerves része, gyakran nehéz azonban felismerni a közvetlen értékét, annak ellenére is, hogy elengedhetetlen része a szükségletek kielégítésének és a célok elérésének. Az utóbbi években elindultak ugyanakkor olyan folyamatok, amelyek felboríthatják ezt a rendet: nem az emberek mennek majd a bankokhoz, hanem a bankok tűnnek fel a mindennapok legkülönbözőbb területein.

Évek óta óriási figyelem kíséri a „Banking-as-a-Service” (BaaS), azaz „Bankolás-mint-Szolgáltatás” területének fejlődését a pénzügyi szektorban. Az elnevezésből is kikövetkeztethető, hogy a megoldás szolgáltatássá alakítja a bankolás folyamatát: a bank lehetővé teszi egyes partnerei számára, hogy a szolgáltatásait közvetítve maguk a partnerek is bankká váljanak bizonyos szempontból.

Elméletben tehát bármilyen cégből lehet bank: áruházláncból, étteremből, ruhaboltból vagy akár egy tömegközlekedési vállalatból is.

Az együttműködés során három főszereplőt lehet azonosítani:

• egy bankot, amely saját termékeit és szolgáltatásait elérhetővé teszi a külső partnerei számára;
• egy vállalatot – akár pénzügyi, akár nem pénzügyi céget –, amely beemelheti a szóban forgó banki termékeket és szolgáltatásokat a saját kínálatába; valamint
• az ügyfélkört, akiket közvetlenül a vállalat, de közvetve a bank szolgál ki akár bankszámlavezetéssel, akár bankkártyával, akár hitellel.

A kezdetek…

A BaaS megszületésében óriási szerepe volt az új vonalas pénzügyi technológiai startupoknak. A neobankok (bankokra jellemző szolgáltatásokat kínáló fintechcégek) első generációja még 2009-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Több üzletemberben is megfogalmazódott a gondolat, hogy a digitális bankolásé lehet a jövő. Az előrelátó ötlet birtokában azonban egy jelentős akadályba ütköztek: óriási kihívás bankot alapítani.

Persze a legmerészebb vállalkozókat ez nem tántoríthatta el szándékuktól. Hiányosságaikat a hagyományos bankokkal kialakított kapcsolatok révén próbálták pótolni – gondolva itt a banki engedélyre, a pénzbefogadási képességre, valamint a számlavezetési ismeretekre.

A PerkStreet és a Simple két név azon startupok közül, amelyek rengeteg bankkal próbáltak együttműködést kialakítani, míg végül rátaláltak az Bancorpra. A Bancorp kész volt biztosítani a szükséges jogi, technológia és pénzügyi hátteret, amire az első generációs neobankok fejlett felületeket építettek.

Érdekes látni, hogy a kihívó bankokként aposztrofált startupok valójában a hagyományos szereplőktől függnek. Még érdekesebb viszont az, hogy az elmúlt években már a pénzügyi szektoron kívülről is több vállalat foglalkozik azzal, hogy tevékenységét banki szolgáltatásokkal bővítse.

Japán, ahol az áruház és a légitársaság is bank

Japán példája tökéletesen szemlélteti, hogy milyen változásokat hozhat pénzügyeink lebonyolításában a változás. Az ország kedvező szabályozásának köszönhetően a vállalatok széles köre kínálhatja banki termékeit és szolgáltatásait saját arculattal, saját felületről. Csak az utóbbi néhány évben több prominens nagyvállalat is nyitott bankot – van köztük légitársaság, áruházlánc, ingatlanfejlesztő, vasúttársaság, valamint távközlési szolgáltató is.

Az egyik legaktívabb banki partner, az SBI Sumishin Net Bank a tervek szerint 2025 márciusára már 20 nem pénzügyi vállalatot támogat majd abban, hogy bankot üzemeltessen. Ha sikerül elérni ezt a célt, akkor a BaaS-tevékenységből befolyó bevétel a bank adózás előtti eredményének a felét teheti ki.

A japán példát látva már nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy távoli jövőben Magyarországon olyan cégeknél is lehessen bankolni, amelyekre napjainkban senki nem gondolna. A BKK és a MÁV alkalmazásai már most sokak mindennapjaiba beágyazódtak – lehet, hogy a felhasználók pénzügyi szolgáltatásokra is nyitottak lennének az applikáción belül. 

A magyar piacon jelen lévő benzinkutak és élelmiszerláncok pedig erős fizikai jelenlétüknek köszönhetően akár be is tömhetik a bankfiókok lezárásával kialakuló űrt országszerte. Szemléletes példája lehetne ennek, ha olyan hazai cégeknél lehetne helyük a BaaS-megoldásoknak, mint a Mol vagy a CBA, de a külföldi kereskedővállalatok is nyithatnának a bankolás felé, például az Aldi, a Lidl vagy a Spar.

Érdekek találkozása

Az SBI Sumishin Net Bank példája is mutatja, hogy egyértelműen attraktív üzleti lehetőségről lehet szó. A nagyvállalatok komoly bevételeket tudnak termelni abból, hogy alapvető termékeik és szolgáltatásaik mellett banki megoldásokat is kínálnak népes ügyfélbázisuknak, és a szükséges hátteret biztosító bankok is részesülnek ezekből a pénzekből.

Nem feltétlenül ez a legfőbb szempont azonban sok esetben egy-egy BaaS-projekt megvalósításának vizsgálata során. Számos vállalat inkább mélyíteni szeretné kapcsolatát ügyfeleivel. Egy ingatlanfejlesztő cég például jellemzően csak a lakás- vagy házvásárlás idejére kerül kapcsolatba ügyfeleivel. Mivel az ingatlanvásárlás egy kivételes, ritka esemény, könnyen lehet, hogy a vállalat és az ingatlan vásárlója többé nem is találkozik.

Ha viszont az ingatlanfejlesztő neobankja adja a jelzáloghitelt, akkor a törlesztés idejére a kötődés megmarad a cégcsoport és az ügyfél között. Ez idő alatt jó kapcsolat alakulhat ki a felek között, és eltarthat akár addig is, amíg az ügyfél új ingatlant vásárol például a bővülő családjának.

Az emberek általában csak a szükségleteik kielégítése, céljaik elérése érdekében bankolnak. Így óriási pozitív változást hozhat az, ha a pénzügyi teendőket a nem pénzügyi vállalatok beépítik saját kínálatukba. Az ingatlanvásárlásnál ez lehet egy előzetes jelzáloghitel-ajánlat, amely birtokában már céltudatosabban lehet böngészni a kínálatot. De az ingatlanokon kívül is szinte csak a képzelet szab határt annak, hogy mi érhető el a BaaS-megoldások révén.

Fényes jövő előtt áll a szektor

A BaaS-szektor sokat fejlődött az elmúlt években, és a közeljövő is óriási lehetőségeket tartogat. A McKinsey becslései szerint csak az európai és egyesült királyságbeli piacok értéke 90 és 105 milliárd euró között mozoghat 2030-ra.

Míg korábban csak a Bancorp volt nyitott banki termékek és szolgáltatások biztosítására e szegmens számára, mostanra sorban állnak a nagyobbnál nagyobb pénzintézetek azért, hogy háttérszolgáltatók lehessenek. Ilyen a NatWest, a SEB Bank, a Societe Generale, a Goldman Sachs és a Standard Chartered is.

Részben ennek is köszönhető, hogy világszerte számos óriásvállalat kötött már BaaS-együttműködéseket: telekommunikációs vállalatok, e-kereskedelmi platformok, utazási cégek, autógyártók, technológiai vállalatok és kiskereskedők is vannak már a piaci szereplők között. Egyebek mellett az Amazont, a BMW-t, az Ubert, az eBay-t és a Carrefourt is érdemes lehet követni mindazoknak, akiket érdekelnek a BaaS-projektek.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.

Források: Banking-as-a-Service — the €100 billion opportunity in Europe, Banks and Fintech on Platform Economies, The State of Banking-as-a-Service in the UK & Europe, Thriving in the next era of BaaS