Térképre tettük: íme Magyarország hadiipari beruházásai
További GeoCompass cikkek
- Megéri-e hőszivattyút beszerelni? – Utánajártunk
- Pedig már épp virágzott – így mosta el a háború az ukrán turizmust
- Bár elfogadták, valószínűtlennek tűnik a milliárdosok globális megadóztatása
- Érezni vagy nem érezni – van helye az érzelmi intelligenciának a munkában?
- Jelentős a visszaesés a magyar tőkekihelyezéseknél
Annak érdekében, hogy a hazai hadiipar-fejlesztéshez szükséges szakértelem és tapasztalat rendelkezésre álljon, a kormány 2020-ban vegyesvállalatot hozott létre az egyik vezető európai hadi vállalattal, a német Rheinmetall-lal. A Rheinmetall Hungary Zrt.-ben a német cég tulajdonrésze 51 százalék, a magyar államé 49 százalék. A magyar védelmi ipar fejlesztése kettős célt szolgál: a Magyar Honvédség igényeinek kielégítését a következő évtized elejére, továbbá a külföldi piacokra való belépést versenyképes termékekkel.
A hat épülő vagy már elkészült hadiüzem közül a következő négy építésében és üzemeltetésében vesz részt a Rheinmetall:
- Zalaegerszeg: az itteni üzem a magyar hadiipar-fejlesztés legjelentősebb projektje, ahol várhatóan idén kezdődik meg a magyarul Hiúz, németül Lynx elnevezésű lánctalpas gyalogsági harcjárművek gyártása. A gyár mintegy 60 milliárd forintból épült, a beszállítókkal együtt pedig közel ötszáz képzett szakembert foglalkoztat majd. Szintén a Rheinmetall Hungary Zrt. építette 45 milliárd forint költséggel a harcjárműgyár szomszédságában az egyik legkomplexebb európai tesztkörnyezetet, a ZalaZone járműipari tesztpályát, amely tesztelési lehetőséget biztosít a hadiipar és a drónkutatás számára is.
- Kaposvár: jelenleg itt szerelik fel a török fejlesztésű, a Magyar Honvédségben 2021-ben rendszeresített, egy régi magyar huszárló után Gidránnak nevezett harcjárművek fegyver-, kamera- és radarrendszereit, a közeljövőben pedig itt fogják gyártani a Gidránokat is. A beruházás értéke 50 milliárd forint.
- Nyírtelek: itt radar- és rakétatechnika-gyártó üzem épül, továbbá a magyar légvédelem modernizációjához szükséges modern rádiólokátorok is a gyárban készülnek majd.
- Várpalota: itt Európa egyik legnagyobb lőszer- és robbanóanyaggyára épül, ahol a tervek szerint 2024 második felében kezdődik majd a termelés. Az üzem szinte valamennyi hazai harcjárműhöz fog lőszert gyártani, továbbá az itt előállított RDX robbanóanyag látja majd el a Rheinmetall európai gyárhálózatát, ezáltal pedig jelentős mértékben csökkenteni fogja Európa külső beszállítóktól való függését.
A további hazai hadiüzemek:
- Kiskunfélegyháza: itt üzemel a magyar állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyára, ahol évek óta cseh licenc alapján készülnek a Magyar Honvédség pisztolyai, géppisztolyai és gépkarabélyai. Az üzemben német fegyvereket is gyártanak, a közeljövőben pedig belga modelleket is készítenek majd. Mindemellett egy hazai kézilőfegyver-család fejlesztése is elindult.
- Gyula: a 2022 júliusában üzembe állított gyárban az Airbus helikoptereihez készülnek precíziós alkatrészek, valamint az ajtópanelek egy része. A gyulai gyár látja el a teljes Airbus-családot ezekkel az alkatrészekkel. Az üzem tulajdonosa az Airbus Helicopters Hungary Kft., amelyben 51 százalékos részesedéssel bír a páneurópai Airbus Helicopters, a fennmaradó 49 százalék tulajdonrész pedig a magyar államé. Az üzem mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre.
A fentiek mellett megemlítendő további két magyar vonatkozású külföldi vállalat. A magyar állam által felvásárolt, aknavetőket és aknavetőgránátokat gyártó Hirtenberger Defense Systems jelenleg Ausztriában működik, de várható, hogy idővel áttelepül Várpalotára. Ezenfelül magyar állami többségi tulajdonú az eredetileg cseh és továbbra is Csehországban üzemelő, kis méretű repülőgépeket gyártó Aero Vodochody nevű vállalat.