EQ vagy IQ?

Többféle intelligenciát lehet megkülönböztetni: létezik nyelvi, zenei, matematikai-logikai, testi intelligencia, és természetesen, melyről a cikkben is bővebben írunk, az érzelmi intelligencia (Tarkovács, 2020). A leginkább ismert az IQ, azaz az intelligenciahányados (angolul intelligence quotient), amely az ember intellektuális, értelmi képességeinek és potenciáljának mértéke (vagyis mennyire vagyunk okosak). Az értelmi intelligencia mellett kissé megkésve kapott helyet az érzelmi intelligencia, Daniel Goleman 1995-ös Emotional intelligence című könyvével nyitott új fejezetet a pszichológiában és a menedzsmentben egyaránt.

Az érzelmi intelligencia (angolul emotional intelligence, EI) alatt ezzel szemben azt a képességet értjük, hogy az egyén milyen jól tudja felismerni (azonosítani), megélni, megérteni és kezelni az érzelmeket, elsősorban a sajátjait, majd ezek ismeretében másokét is. Azok a képességek, melyekkel egy érzelmileg intelligens ember rendelkezik (Mayer és Salovey, 1997):

• azonosítani, megélni, kifejezni és
• integrálni az érzelmeket (gondolatok érzelemalapú újrarendezése, vagyis gondolkodik és érez egyszerre),
• valamint értelmezni az érzelmeket és
• a viselkedés során kontrollálni azokat (nem elfojtani, letagadni).

Aki jelentőséget tulajdonít saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is. Képes elválasztani magát a viselkedést a viselkedést generáló érzelmektől (Tarkovács, 2020). Az emberi érzések jönnek-mennek, nem irányíthatóak, önmagukban se nem jók, se nem rosszak – az általuk kiváltott viselkedés azonban már nem feltétlenül semleges. Az érzelmi intelligencia azt is mutatja, mennyire vagyunk tudatosak saját érzelmeinkkel, illetve az általuk kiváltott (zsigeri) reakciókkal, viselkedéssel – vagyis hogyan kezeljük az érzelmeket: amit diktál az érzés, „felindulásból”, vagy tudatosan kezeljük és „helyére rakjuk”.

Magasabb érzelmi intelligenciaszinten például már nem vesz magára olyat az adott személy, ami valójában nem is ellene szól. Nem véletlenül nevezik ezt a képességet „emberekhez való intelligenciának” is. Akinek magasabb ez az értéke, az szociálisan sokkal aktívabb. Érzékenyebb mások belső lelkivilágára, jobban olvassa őket, és jobb eszközöket képes használni a kezelésükre (Tarkovács, 2020).

A viselkedésünk, alkalmazkodóképességünk, tanulási hajlandóságunk, emberismeretünk, problémamegoldó és döntéshozatali készségünk valahol mind ezt a szintet tükrözi. Következésképp ide sorolható a kapcsolatkezelés, kommunikáció (nonverbális értelemben is), a rezíliencia, együttműködési és szociális készségeink is (Lengyel, 2023). De nem elhanyagolható tulajdonság az optimizmus, a kitartás, a türelem vagy a stresszkezelő képesség sem, melyek szintén az EI-hez kapcsolhatóak (Bajor, 2024).

Fogalmak:

• A motiváció alatt jelen esetben nem a külső jutalmakat értjük (pl. a pénzt), hanem belső tényezőket, amelyek kiváltják a flow-érzést.
• A rezíliencia, azaz a lelki ellenálló-képesség azt mutatja meg, hogyan tud az illető alkalmazkodni a változó (elsősorban külső) körülményekhez (erről a témáról részletesen egy következő cikkünkben írunk).
• A szociális készség olyan sikeres eligazodás a társas és társadalmi kapcsolati mintázatokban és hálóban, amely segíti a magas szintű együttműködést, megszilárdítja a családi, munkahelyi és egyéb szociális kapcsolatokat.
• Az empátia a másokkal való együttérzést jelenti, beleérző képességnek is hívják. Az a képességünk, melynek segítségével érzékeljük és megértjük mások érzéseit.

Miben különbözik az IQ és az EQ?

Az érzelmi intelligencia különbözik az intellektustól, az IQ és az EQ között nincs ismert kapcsolat. Nem lehet megjósolni az érzelmi intelligenciát az alapján, hogy valaki mennyire okos. Az intelligencia a tanulási képesség, mely 15 évesen ugyanolyan, mint 50 évesen.

Bár egyes emberek természetüknél fogva érzelmileg intelligensebbek, mint mások, akkor is lehet magas érzelmi intelligenciát fejleszteni, ha nem születünk vele (Bradberry, 2014).

Miért fontos az érzelmi intelligencia a mindennapi életben?

Nem feltétlenül a szakmai elismerés és a karrier határozza meg (és adja meg) az egyén boldogságát, bár sokáig hitték ezt. Főleg a kelet-európai társadalmakban „bevett” gyakorlat a szülők részéről, hogy gyermekük tanuljon, szerezzen felsőfokú végzettséget (dolgozni ráér később is), mert ez ad neki elismerést a munkaerőpiacon, így nem lesznek anyagi gondjai, és a „jó” munka által gyermekük boldog lesz.

Azonban az ember nemcsak társas, hanem érző lény is. Az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink határozzák meg az életminőségünket (mivel társas lények vagyunk), de a kapcsolatok alapját az érzelmek táplálják (mivel érző lények is vagyunk), nem a lexikális tudás és a logika (Tarkovács, 2020).

érzelmi intelligenciaszintünk függvénye pedig a társas érintkezéseink minősége. Így az emberi boldogságunk egyik fő meghatározója is (Tarkovács, 2020).

Miért szükséges az érzelmi intelligencia és az empátia a munkahelyen?

...kérem, ez egy munkahely. Az érzéseket, a magánéletet tessék otthon hagyni, a számokat meg hozni!

Ahol emberek vannak, ott vannak érzések is – ezt a tényt pedig nem lehet (és nem is érdemes) kikerülni a munkahelyen sem, akár munkatársakról, főnökökről, beosztottakról vagy épp ügyfelekről van szó. A jó csapatmunka, a csapatkohézió alapja az empátia, az odafigyelés és a tisztelet – ez nem jelenti, hogy feltétlen egyet kell érteni a másikkal, a viselkedésével, de meghallgatni és megértést tanúsítani az irányába – az érzelmi intelligencia része. Nem érezzük magunkat jól a munkahelyen, ha nem tudunk kapcsolódni azokhoz, akikkel együtt dolgozunk, egy irodában/épületben ülünk – miközben a 8 órás munkaidő napunk egyharmadát teszi ki (ami nem elhanyagolható mennyiség).

A munkáltató szempontjából sem semleges, hogyan érzik magukat a munkahelyen, a munka közben a dolgozók, mivel az kihat teljesítményükre is. Egyrészt, amikről már többször írtunk, a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása, a rugalmas munkavégzés lehetősége, a home office, a szabadságok mind hozzájárulnak a munkavállalók jólétéhez, így egyéni teljesítményükhöz. De hasonlóan fontos a „jó hangulat” a munkahelyen, a megértés és az együttérzés – vagyis az érzelmi intelligencia kifejeződése a munkahelyi jólét szempontjából.

Goleman (1995) elmélete szerint az EI öt alappillére az öntudatosság, önszabályozás, a motiváció, az empátia és a társadalmi kapcsolatteremtő képesség – mindezek pedig erősítik a dolgozók közti kapcsolatokat/kapcsolódásokat, segítenek eligazodni a társas közegben, illetve kezelni a helyzeteket, konfliktusokat. Így

jobban össze tudnak dolgozni a csapattagok, hatékonyabbak az interakciók, a meetingek és a döntéshozatali mechanizmus. A szervezet fejlődésénél fontos, hogy mennyire sikeres a kapcsolatok kialakításában, melyhez alapvetően jó kommunikációs és konfliktuskezelési képességekkel rendelkező, empatikus dolgozókra van szükség. A magas EQ-jú munkavállalók nyitottabbak egymás ötleteire, problémáira, meghallgatják a másikat, jobban látják a saját és a többiek szerepét is a csapatban, konstruktív visszajelzéseket adnak. Az összetartó közösség pedig csökkenti a munkahelyi fluktuációt, megkönnyíti a hosszú távú tervezést (Nagy, 2022).

Mindezeken felül az érzelmi intelligencia befolyásolja az egyén stresszkezelő képességét is: a magas érzelmi intelligenciával rendelkező alkalmazottak jobban képesek kezelni a munkahelyi stresszhatásokat. Egy 2019-es kutatás pedig kimutatta, miszerint a munkavállalók EI-jének javítása segít a pszichológiai tőkéjük javításában, és a magas pszichológiai tőke pozitív munkateljesítményhez és kevesebb munkahelyi kiégéshez vezet.

Egyéni karrierutunk szempontjából sem elhanyagolható az érzelmi intelligencia és annak fejlesztése. Goleman 1995-ös könyve hívta fel a figyelmet, hogy

Ezek a személyek magas önbecsüléssel, optimizmussal és belső motivációval rendelkeznek, így ismerik magukat, motiváltságukat, következésképp el tudják hinni, hogy képesek jó döntéseket hozni a pályaválasztásukat, karrierjüket illetően. Továbbá aki képes jó kapcsolatokat ápolni másokkal, az is elősegítheti a karrierdöntéseket – könnyebb ilyenkor bátrabbnak lenni, mert van védőháló (Tóth, 2018). Egy 2013-as kutatás eredményei szerint a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek átlagosan 29 ezer dollárral többet kereshetnek évente, mint az alacsony EQ-val rendelkezők. Az érzelmi intelligencia minden egyes pontnyi növekedése átlagosan 1300 dollárral növeli az éves fizetést (TalentSmartEQ és az Emotional Intelligence Appraisal kutatása 42 ezer ember bevonásával).

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!