A forintosítás és a végelszámolás sokak helyzetét enyhítette, de végső megoldást a hitelesek többségének nem jelentett, ideiglenes kihagyás után újra tízezrek képtelenek fizetni a hiteleiket. A kormány lépett, de a magáncsőd és az állami lakásfelvásárlás sem segít mindenkinek. A kilakoltatási moratórium lejárt, és bár úgy néz ki, hogy idén még nem rakják utcára az embereket, hosszabb távon tízezrek kerülhetnek bajba.
Akár tízezreket is kilakoltatás fenyegethet, szeptember közepén ugyanis lejárt a tavasszal meghosszabbított kilakoltatási moratórium, a kormány legújabb bedobott mentőövei pedig a nem fizető adósok töredékének segítenek.
A bajba jutott hitelesek egyelőre abban bízhatnak, hogy sikerül valahogy megegyezni a bankjukkal, illetve abban, hogy már nagyon közel van a december, amikor a márciusig tartó szokásos téli kilakoltatási moratórium életbe lép. A következő néhány őszi hónap pedig – amikor már nem védi őket moratórium – túl rövid ahhoz, hogy ügyük kilakoltatásig jusson. De hogy tavasszal mi lesz, azt még senki nem tudja.
Az első mentőcsomag, a 2011-es végtörlesztés, a magasabb jövedelműeknek jelentett igazán segítséget: összesen 169 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ezt követően pedig 172 ezer 875-en léptek be az árfolyamgátba 2011-től és 2013 közepéig. Az idei nyár közepére pedig a forintosítást és a banki elszámoltatást is lezavarták, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag eltűntek a devizahitelek. A probléma viszont bár kevesebb embert érint, azért megmaradt.
Hiába dobták az utóbbi években egymás után a különböző mentőöveket a devizahiteleseknek, hiába csökkent töredékére a devizás szerződések száma, valójában sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát, sem a banki elszámoltatás nem húzta ki a gödörből azokat, akik a legmélyebben vannak. Miközben a nem fizető hitelállomány jelentősen csökkent, a devizahiteles állomány pedig a forintosítással gyakorlatilag eltűnt, újra növekedni kezdett a 90 napnál régebben lejárt hitelállomány.
A devizahitelek problémája tehát megszűnt, a devizahitelesek problémája azonban nem teljesen. 2011 elején 730 786 devizás szerződés volt az országban, idén nyárra, a forintosítás után mindössze 9621 maradt.
Pedig ekkora már csak 454 934 devizás szerződés maradt összesen a mentőcsomagok után. Az év véginél frissebb adatok ugyan első ránézésre biztatóbbak, az MNB szerint sajnos nem festenek igazán valós képet a helyzetről, az év végi szám ad jobb közelítést.
Ennek oka, hogy év közben az elszámolás hatására technikailag csökkent az állomány: a bankok ugyanis a késedelmes tartozással szemben számolták el a visszatérítést először, így törlesztés nélkül váltak teljesítővé az ügyfelek. A jegybank azonban úgy számol, hogy ennek csak egy kisebb része maradhatott fizetőképes.
Hogy még mindig nem mentettek meg mindenkit, azt a kormány is elismerte, tavasszal azt ígérték, hogy ki fognak dolgozni egy adósmentő megoldást azoknak, akiket még így is a lakásuk elvesztése fenyeget.
A nyáron ezért két intézkedés is megszületett:
Csakhogy ezzel a két intézkedéssel sem zárható le teljesen a történet, az MNB szerint ezek legfeljebb 35 ezer embernek jelenthetnek megoldást:
Mivel sok múlik a bankokon is, nehéz megmondani, hogy pontosan hány ember ügye jut el konkrétan a kilakoltatásig, de az már most látszik, hogy az új mentőövek nem csak nem érintenek mindenkit, még a hatásuk is kisebb lehet a vártnál.
Múlt hét csütörtökig, tehát az első néhány hétben például mégegyetlen adós sem kezdeményezett magáncsőd-eljárást, ami elég meglepő lehet annak a tükrében, hogy szeptember közepétől az adósokat elvileg már a kilakoltatási moratórium sem védi.
A magáncsőd népszerűtlenségének oka az lehet, hogy a szabályozás elég szigorúra sikerült: az sem biztos például, hogy az eljárást végigcsináló hitelesek lakása megmarad-e egyáltalán, ráadásul olyan szigorú spórolást írnak elő, ami egy háromfős háztartásban - két szülő és egy gyerek esetén - fejenként havi 42 750 forintnyi kiadást tesz lehetővé.
A lakhatási ügyekkel foglalkozó civil szervezet, a Habitat for Humanity - amellett, hogy pozitív fejleménynek értékelte a magáncsőd bevezetését, azt kifogásolta, hogy a túl szűk feltételek miatt csak kevés érintett tud a programban részt venni.
Elképzelhető, hogy annyira kevesen fogják igénybe venni a magáncsődöt, hogy a kormány előbb-utóbb a magáncsőd megváltoztatására kényszerül majd
- mondta Átol Dóra, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa. Mások viszont nem voltak ennyire kritikusak a magáncsőddel kapcsolatban: az OTP szerint például a magáncsőd egyértelműen jó konstrukció, legfeljebb az adminisztrációs terhek csökkentését tartanák szükségesnek.
Az Eszközkezelő népszerűbb lehet a magáncsődnél, csakhogy ez még kevesebb embert érint, az összes bajba jutottnak kevesebb mint a tizedét. A rendelet alapján az Eszközkezelő alapvető feladata továbbra is az lesz, hogy a fizetésképtelenné váló adósoktól megvegye a lakást, majd pedig bérbe adja nekik. A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy az adósok hat éven belül visszavásárolják a lakást. A korábbi szabályhoz képest viszont van egy pár változás:
Az a több mint százezer ember, akinek sem az Eszközkezelő, sem a magáncsőd nem segít, legfeljebb az önkormányzat, vagy a bankok jóindulatában bízhat. Illetve abban, hogy kilakoltatni egyelőre még nem fogják őket: hiába járt le a korábbi moratórium, decemberben kezdődik a szokásos téli kilakoltatási tilalom, többen bízhatnak abban, hogy a következő néhány hónap nem lesz elég arra, hogy mindenkit utcára rakjanak.
Arról nem is beszélve, hogy a bankok állítják, a kilakoltatáshoz ők is csak a legvégső esetben nyúlnak, nekik is jobb, ha valahogyan meg tudnak egyezni az ügyféllel. Több bankot is megkerestünk, cikkünk megjelenéséig a Raiffeisen, az OTP, az Erste, az Unicredit és az MKB válaszolt a kérdéseinkre. A Raiffeisennek 10 ezer 90 napnál régebb óta nem fizető ügyfele van, szerintük konkrét kilakoltatásokig idén valószínűleg már nem jutnak el a problémás ügyek.
Az OTP szerint ritka, hogy az iparágban végrehajtási eljárásokat kezdeményeznek: „10-ből csak 1-2 esetben áll banki hiteltartozás a végrehajtás mögött, az ilyen ügyek többsége közüzemi tartozásból, parkolási bírságból adódik. Az elárverezett ingatlanok töredékéből kell kilakoltatni a korábbi lakókat, az OTP 2008 és 2014 között például összesen 12 esetben kezdeményezett kilakoltatást” – írták.
Úgy tűnik tehát, hogy mindenkinek tiszta, hogy hosszú távon nincs megoldva a probléma. Amikor a jegybanknál érdeklődtünk, azt írták, az MNB-ben jelenleg is elemzik a nemteljesítő jelzáloghitelekről szóló adatokat, amiket a nyár során gyűjtöttek be, és vizsgálják a nemzetközi példákat, hogy miként lehetne megoldani a helyzetet.
A készülő megoldásról az MNB-nél annyit árultak el, hogy oda kell majd arra figyelni, hogy a beavatkozás miatt ne számíthassanak arra, akik egyébként rendesen fizetik a hiteleiket, hogy a kormány amúgy is megmenti őket, ha nem fizetnek.
Ezt banki forrásaink is fontosnak tartják. A különböző kormányzati intézkedések szerintük nagy tanulsága, hogy
hiszen az automatikusan járó kedvezmények a fizetési morált jelentős mértékben rontják. „A következő időszak egyik fontos feladata a pénzügyi tudatosság további erősítése” – mondta a Raiffeisen.
Többen azonban állítják, hogy ennek a rétegnek a problémája már túlmutat az adósmentés kérdésén. A Habitat például szociálisan célzott, központi adósságrendezési szolgáltatást és érdemi mértékű lakhatási támogatást, valamint bérlakásrendszert sürget.