A Nemzetgazdasági Minisztériumban a bérlakáspiac újraszabályozásán dolgoznak. A lényeges változás az lenne, hogy a hosszú- és rövidtávú lakáskiadásra ugyanolyan szabályok vonatkoznának, és elvileg kevesebbet is kellene majd adózni. Megkérdeztünk pár elemzőt, amiből az derült ki, hogy nem egyértelmű, hogy ez így mennyit fehérítene a piacon, az viszont biztosnak látszik, hogy az Airbnb-t nem tenné tönkre az új szabályozás.
A Magyar Idők szerint az NGM-ben dolgoznak egy olyan törvényen, ami egyszerűsítené a lakáskiadási piac szabályozását. A terv szerint a hosszú- és rövidtávú lakáskiadást ezentúl egységesen szabályoznák.
Az indoklás szerint azért van szükség az adózás egyszerűsítésre, mert - Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos elmondása alapján - jelenleg legalább a piaci szereplők fele nem fizeti be az adót a bérbeadás után.
Több ingatlanpiaci elemző között körbekérdezve az derült ki, hogy jelenleg nagyjából senki nem tudja pontosan, hogy akár például Budapesten hány lakást adnak ki. Az az elemzők szerint is biztos,
Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzőjétől annyit tudtunk még meg, hogy az utóbbi időszakban nőtt a kiadott lakások száma: főleg Budapesten több ezer olyan adásvétel volt, aminek az volt a célja, hogy a tulajok hosszú, vagy rövid távra kiadják a lakásokat. Az Airbnb-ről annyit lehet tudni, hogy egy év alatt nagyjából 70 százalékkal nőtt a rendszerben szereplő szállások száma, és januárban már nagyjából 8100 lakás volt elérhető ezen az online piacon.
A tervezet kapcsán két dologra voltunk kíváncsiak:
Kérdésünkre Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője foglalta össze, hogy jelenleg hogyan kell adózni lakáskiadás után. Jelenleg egy lakást ki lehet adni szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlan-bérbeadás címen is. Az egyik a rövidtávú, a másik pedig a hosszútávú bérbeadásra van kitalálva.
Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője szerint nem lehet tudni, hogy a törvény véglegesen formájában elkülönülnek-e a magánszemélyek és a cégek, mert amennyiben nem, akkor az nem korlátozná igazán az Airbnb-s vállalkozásokat. Ráadásul még magánszemélyként is viszonylag könnyen meg lehet csinálni, hogy a családtagunk nevére íratjuk a negyedik lakást, aminek nincs is pluszköltsége.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezetője úgy tudja, hogy az új adó az önkormányzatok felé fizetendő adókat váltaná ki, pl. idegenforgalmi adót, vagy üzletszerű bérbeadásnál az építményadót, a lakások általában mentesek a helyi adó alól. Így ha nem minden eddigi adó tűnik el, annak az lehet a hatása, hogy megdrágul a piac.
Soóki-Tóth szerint ha viszont a tervezet egyszerűen, átláthatóan és kis adminisztrációval ad lehetőséget a bérbeadónak a közteherviselésben való arányos részvételre, akkor üdvözlendő, de igazán az átfogó, a bérlakáspiacot mind a bérbeadó, mind a bérlő számára átlátható, megfelelő garanciákat biztosító intézményes és adózási környezet kialakítása lenne jó, mivel a szektor fontos versenyképességi tényező is.
Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e fehéredés, az elemzők elmondták, hogy a négyzetméterenként változó átalánydíj alapvetően a drágább lakások kiadóinak kedvez. A tervezet jelenlegi formája alapján ugyanis egy 60 négyzetméteres lakás után Ózdon és Budapesten is ugyanannyi átalányt kellene fizetni. Ennek az is lehet a következménye, hogy az olcsóbb albérletek tulajainak még mindig nem fogja megérni legálisan kiadni a lakásukat.
Ditróy Gergely azt mondta, hogy szerinte még a kisebb adóterhelés mellett is csak akkor lenne értelme az intézkedésnek, ha a törvény életbe lépése után a NAV komolyabban rászállna az adókerülő lakáskiadókra.