Változik a családi otthonteremtési kedvezmény rendszere: a kétgyerekeseknek 10 millió, a háromgyerekeseknek pedig 15 millió forint áll majd rendelkezésére 3 százalékos kamatozású hitel formájában, amit az állami támogatás mellé fel lehet venni – derült ki a csütörtöki kormányinfón.
A kétgyerekeseknek eddig nem járt kamattámogatás, a háromgyerekeseknek pedig 10 millió forintig járt 3 százalékos kamatozású, államilag támogatott hitel, amennyiben új lakást vásároltak. Valójában viszont úgy tűnik, hogy a megnövelt hitelkeret jelentette állami támogatás egy része elveszhet, ugyanis
azt a pénzt, amit a családok a kamattámogatáson nyernek, elviheti a 2019-ben bejelentett házak esetén az idei 5-ről újra 27 százalékra emelkedő lakásáfa, valamint a tovább növekvő munkaerő- és anyagköltségek.
Azt persze nehéz megbecsülni, hogy konkrétan mennyivel csökkentik majd ezek a tételek a támogatás mértékét, azt viszont könnyebb, hogy a kamattámogatás összesen mennyi pénzt jelent. A Portfolio kiszámolta, hogy egy piacon elérhető átlagos 20 éves futamidejű, végig fix kamatozású 10 milliós lakáshitel és egy államilag támogatott hitel költsége között mekkora a különbség.
A piaci hitel már 4,9 százalékos kamattal elérhető, havi törlesztője nagyjából 65 ezer forint, miközben egy államilag támogatott fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel törlesztője 55 ezer forint havonta.
Így a kétgyerekesek évi 120 ezer forintot nyerhetnek a támogatás kiterjesztésével.
Az, hogy a munkaerőhiány miatt dráguló munkaerő és a dráguló anyagköltségek mekkora pluszterhet jelentenek, nehezen becsülhető, hiszen sok függ attól is, hogy hol és mekkora lakás épül, ugyanakkor az semmiképp sem megnyugtató a most csokot felvenni szándékozóknak, hogy a KSH adatai alapján az új lakások ára 12,4 százalékkal nőtt éves szinten 2018 első negyedévében. Ez alapján úgy tűnik, hogy ezért a plusz 120 ezer forintért nem igazán éri majd meg új gyereket vállalni vagy kifejezetten csak ezért új lakást venni, ha valakinek már van két gyereke.
Ráadásul a plusz 120 ezer forint kevesebb is, mint az a maximális évi 144 ezer forintnyi állami támogatás, amihez egy kétgyerekes család két felnőtt tagja két darab lakástakarék segítségével tudott hozzájutni az előző rendszerben.
A rendszert a lakáskassza-támogatási rendszer felszámolásával felszabaduló forrásokkal bővítik ki, viszont Gulyás azt is elmondta, hogy "nem változik a felhasználás köre", amiből arra lehet következtetni, hogy mégsem ment át a felújítással kapcsolatos ötlet a kormányon. Ha ez így van, az rossz hír azoknak a gyerekes családoknak, akik ltp híján esetleg csokból szerettek volna felújítani.
A bővítést tehát sokra nem lesz elég, ettől függetlenül nem várható a családi otthonteremtési kedvezmény népszerűségének csökkenése.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára augusztusban arról beszélt, a csok 2015-ös kiterjesztése óta több mint 81 ezer család vette igénybe a támogatást, amiből 26 ezer volt olyan, ahol új gyereket is vállaltak. A programban 2015 óta 232 milliárd forint támogatást fizettek ki, és a jövő évi költségvetésben 242 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, ami az ltp beszántásával felszabaduló összeggel még nő is. (A kormány 70 milliárd forintnyi pluszforrásról beszélt, de a jelenleg futó szerződésállomány támogatása nem szűnt meg, így nem egyértelmű, hogy ezt hogyan tudták megbecsülni úgy, hogy még azt sem tudták, hogy a megszűnés előtt még mennyi plusz lakástakarékot kötnek.)
Az új feltételek már idén életbe léphetnek, de mivel banki konstrukciókat is át kell alakítani, nem valószínű, hogy január 1. előtt a gyakorlatban is felvehetővé válnak az emelt összegű támogatott hitelek. A törvényi hatályba léptetést viszont mindenképpen még az idei évre szeretnék.
(Borítókép: Egy debreceni háromgyermekes család CSOK támogatással épülő háza a városszéli Huszti Lakóparkban 2016-ban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)