"Az Aquifexet a Meinl Bank hozta az együttműködésbe azzal, hogy ők majd előkészítik a projekteket. Minden banknak sok offshore cége van, különösen a balkáni ügyletekhez" - nyilatkozta Kocsis István az MVM-ügyben érintett egyik offshore cégről az Indexnek. Kocsis nem, volt tanácsadója viszont tudja, de nem mondhatja, kié az offshore cég, melynek azért átadtak 6,35 millió eurót. A Meinl Bank illetékese pedig csak azt mondta, hogy a bank nem tulajdonosa a titokzatos ciprusi Aquifexnek, amely Magyarországon befektetett egy energianád-projektbe. A nádprojekt alvállalkozóival titokban tárgyalt a Paksi Atomerőmű, a Meinl Bankról is volt szó köztük.
"Erdélyi úr elmondta, hogy a NÁD projektet valóban az MVM finanszírozta. A finanszírozással kapcsolatban elmondta azt is, hogy osztrák bankon keresztül történt, aminek a neve emlékezetünk szerint Meinl Bank volt. Továbbá elmondta azt is, hogy a Kiss Gáborral való összeférhetetlenség miatt állították le a finanszírozást. [...] Ezután Kiss Gábor urat mi sem fényeztük, sőt különböző jelzőkkel illettük."
Többek között ez áll abban a nyilatkozatban, amit ügyvéd jelenlétében tett a Kiss Gábor által vezetett Nád MPS-H Kft. (NÁD) két alvállalkozója arról, hogy mi köze volt a kft. befulladt energianád-projektjének a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez. Az alvállalkozók az Aquifex Limited nevű ciprusi offshore cégen keresztül érkező pénzek elapadását követően keresték meg Kovács Józsefet, a Paksi Atomerőmű nemrégiben leváltott vezérigazgatóját , aki állításuk szerint először Erdélyi Zoltánt, az atomerőmű biztonsági főnökét küldte tárgyalni egy szekszárdi benzinkútra, majd személyesen is fogadta a reklamálókat.
A nevük elhallgatását kérő alvállalkozók úgy tudták, hogy az Aquifextől kapott pénzek valójában az MVM-től érkeznek, és ezt szerintük némi köntörfalazás után Erdélyi és Kovács is elismerték. Az atomerőmű vezetői szerint a NÁD-at vezető Kiss Gábor "összeférhetetlensége" miatt szakadt meg az együttműködésük. Erdélyi azt javasolta az alvállalkozóknak, próbáljanak végrehajtás, felszámoltatás útján érvényt szerezni a NÁD-dal szemben fennálló követeléseiknek, Kovács pedig azt mondta, hogy ha az MVM vezérkara számára elfogadhatatlan ügyvezető nem lenne benne, a projekt finanszírozásával sem lenne gond, és ők is régen a pénzükhöz juthattak volna - állítják a hoppon maradt alvállalkozók.
A NÁD most szerződésszegés jogcímén több mint 23 milliárd forint kártérítést követel az MVM-től. Kiss Gábor korábbi nyilatkozata szerint a Kovács Józseffel kötött megállapodásuk eredménye volt az, hogy 2007. nyarán a Paksi Atomerőművel szerződéses kapcsolatban áló Vúje a.s. szlovák energetikai cég 33 százalékos tulajdonrészt vásárolt a NÁD-ban, majd továbbadta azt a ciprusi bejegyzésű, Aquifex Limited nevű offshore cégnek, amely 3 millió eurós kölcsönt nyújtott a vállalkozás beindításához, ám később kihátrált belőle.
Az Index értesülése szerint több milliárd forint „aggályos” pénzmozgást tárt fel 2006-2008-ban a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Több mint egymilliárd forintot költöttek egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre , másfél milliárd forint befektetési kölcsönt kapott egy ciprusi , és közel tízmilliárd forintot egy Kajmán-szigeteki hátterű offshore társaság. Az offshore cégeket Szász András képviseli, akit Kocsis István volt vezérigazgató tanácsadóként foglalkoztatott. Mártha Imre, az MVM új vezérigazgatója szerint májusra tisztázódhat a veszteség mértéke. Az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű Zrt. a múlt héten büntetőfeljelentést tett a tavalyi évben Kapolyi László „bíztatására” kötött áramvásárlási szerződések miatt, amiből az államnak jelentős kára származhatott. Kocsis István, az MVM volt vezérigazgatója szerint offshore cégekre azért volt szükség , mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre.
Az Index úgy tudja, hogy 2007. februárja és júniusa között az MVM összesen 6,35 millió eurót utalt át két, az osztrák Meinl Banknál vezetett, az Aquifex Limited nevében megnyitott számlára. A könyvvizsgálói szakvélemény szerint az Aquifex-szel kötött szerződések sértik az MVM igazgatóságának a nagy értékű befektetésekről, illetve vagyonértékesítésekről való döntésre vonatkozó hatáskörét, vagyis az ügyletekre feltehetően igazgatótanácsi jóváhagyás nélkül került sor.
Kiss nyilatkozatai szerint a NÁD az Aquifextől kapott kölcsöne az MVM-től érkezett, ám ezt az MVM volt és jelenlegi vezetése, valamint az Aquifex Limitedet képviselő Szász András is tagadja. A hivatalos MVM-álláspont szerint az energianád-projektet vizsgálta ugyan a Paksi Atomerőmű, ám nem találta megfelelőnek, ezért nem is szerződtek. Szász András szerint az Aquifex valóban kapott pénzt az MVM-től, ám ebből nem finanszírozták a NÁD-at. Ugyanezt mondta Kocsis István, az MVM tavaly leváltott vezérigazgatója is, szerinte az MVM egy forintot sem adott a NÁD-nak, ezért jogtalan a követelés.
Kocsis szerint terjeszkedni akartak
Kocsis István szerint az Aquifex Limited és az MVM együttműködése egészen másról, nemzetközi projektek felkutatásáról szólt. Az osztrák Meinl Bank hozta az offshore céget azzal, hogy rajta keresztül biztosít pozíciókat az MVM-nek Szerbiában. "Az Aquifexet a Meinl Bank hozta az együttműködésbe azzal, hogy ők majd előkészítik a projekteket. Minden banknak sok offshore cége van, különösen a balkáni ügyletekhez" - nyilatkozta Kocsis az Indexnek.
Az Index megkeresésére a Meinl Bank sajtószóvivője, Herbert Langsner azt mondta, hogy "a Meinl Banknak nincs, és nem is volt tulajdonrésze az Aquifex Limited nevű cégben". Az MVM és az osztrák bank, illletve az offshore cég együttműködésére vonatkozó további kérdéseinkre azonban az üzleti titokra való hivatkozással nem válaszolt a Meinl Bank illetékese, csak annyit mondott még, hogy Szász András nem áll, és nem állt munkaviszonyban a Meinl Banknál.
Kocsis István regnálása idején az Aquifexet képviselő Szász András megbízási szerződéssel, a vezérigazgató tanácsadójaként működött közre az MVM munkájában, feladata "a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése" volt. A luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy Kajmán-szigeteki postafiókcímen Szász András jegyzi azt a Power Investments International II. nevű luxemburgi, de Kajmán-szigeteki tulajdonosú céget is, amely 2008-ban 32,5 millió eurót kapott az MVM-től a Kapolyi-féle Kárpát Energón keresztül, szintén befektetési kölcsönként.
Szász András az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy az Aquifex nem a Meinl Bank cége, de a Meinl Bank mutatta be az MVM-nek és adott róla referenciát. "Megjegyezni kívánom, hogy az Aquifex nem kizárólag MVM-re szakosodott cég, egyéb jelentős üzletei is voltak és vannak. A tulajdonosokkal kapcsolatban nincs meghatalmazásom semmilyen nyilatkozat tételre, de annyit elmondhatok, hogy a cégnek nincsenek magyar, illetve közép-kelet-európai tulajdonosai".
Az egyre homályosabb hátterű ciprusi cégnek május 31-ig kell visszafizetnie az eurómilliókat az MVM-nek.
Újabb csavar az ügyben, hogy szerda éjjel az osztrák rendőrség csalás vádjával őrizetbe vette a Kelet-Európában több területen is érdekelt Meinl Bank tulajdonosát, a felügyelő bizottság elnökét. Julius Meinlt egyebek mellett a befektetők félrevezetésével, hűtlen kezeléssel vádolják - többek között az ingatlanügyletekkel foglalkozó Meinl European Land - ma Atrium Real Estate - részvény visszavásárlásával kapcsolatban. Az 1923-ban alapított bankhoz tartozik az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégen kívül a kelet-közép-európai repülőtér-fejlesztésekre szakosodott Meinl Airports International (MAI) és az energetikában érdekelt Meinl Power International.
A bank csütörtöki közleménye szerint az őrizetbe vétel "semmilyen hatással nincs a napi üzletmenetre, a pénzintézet helyzete stabil, a betétek biztonságban vannak".
A cikket itt lehet kommentálni