Több tízmilliós bírságot kellene kiszabni a most júniusban bezárt csörögi lerakót másfél évig illegálisan üzemeltető Remondis Duna Kft.-re, de valamiért az illetékes hatóságok ez mégsem teszik meg. Egyéb hulladékgazdálkodási szabályokat is megsértett a cég, de az első fokon kiszabott bírságokat és bezárásról szóló határozatokat másodfokon mindig megsemmisítették. Az illegális működésért most akkora bírságot akarnak kiszabni a cégre, amit egynapos bevételéből kifizet.
Egy csörögi szintű lerakó éves bevétele 200 és 300 millió forint között van, mondta el lapunk megfkeresésére Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi Tanszékének vezetője, aki Vácrátótot képviselte egy, a Remondis Duna Kft. által a település önkormányzata ellen benyújtott 2007-es perben. Vagyis a hulladékkezelő cég napi bevétele legalább 550 ezer forint. Ehhez képest az illegális működésért most 800 ezer forintos bírságggal néz szembe a cég: legalábbis ekkora az az összeg, amelyet első és másodfokon már kiszabtak, bár a cég másodfokú döntés ellen is felebbezett.
Pedig az illegális működés minden egyes napjáért jelentős – napi 50 és 100 ezer forint közötti – bírságot lehetne, sőt, kellett volna, vagy kellene kiszabni, mondta a tanszékvezető. Ha a másfél éves illegális működésért járó bírságot 574 nappal és csak napi 50 ezer forintos díjtétellel számoljuk, akkor is legalább 28 700 000 forintot kellene kiszabni a cégre, nem beszélve a hulladékgazdálkodási szabályok megsértéséért kiszabható bírságról, de valamiért ezt a hatóságok mégsem teszik meg.
A Remondis 2007. október 31-e óta egységes környezethasználati engedély, 2008. december 31-e óta az idén júniusi bezárásig pedig működési engedély nélkül kezelt hulladékot a váci önkormányzat tulajdonában lévő csörögi hulladéklerakón, amiért évi ötven millió forintos szemétlerakási díjat fizetett az önkormányzatnak.
A 800 ezer forintos bírságot, a nem először történő hulladékkezelési tevékenység megtiltása mellett, egy most januári ellenőrzés során szabta ki a Remondisra a területileg illetékes hatóság, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF), amiért a cég adecember 31-e óta már nem rendelkezett működési engedéllyel.
Felhívtuk Káldi Györgyöt, a Remondis egyik ügyvezetőjét, hogy megkérdezzük tőle, szerinte miért nem szabtak ki a cégére több tízmilliós bírságot az illegális működésért, de nem válaszolt. Arra a kérdésünkre, hogy miért nincs a Remondis ellen folyamatban egy több tízmilliós bírságról szóló eljárás a másféléves illegális működés miatt, a Felügyelőség (KDV KTVF) azt válaszolta, hogy jelenleg még az olyan információk begyűjtése folyik a céggel kapcsolatban, mint például, hogy júniusban mikor is zártak be pontosan, vagyis egyelőre bírság kiszabása még nincs folyamatban, mert nincs elég információ, de állítólag lesz. Az ötven és százezer forint közötti napi bírságról szóló információt a felügyelőség is megerősítette.
Az első igazán jelentős bírságot, 85 622 330 forintot, még 2007 júliusában szabta ki a Remondisra a KDV KTVF, mert a cég a megengedett 3000 tonna hulladéknál jóval nagyobb mennyiséget kezelt a lerakóban. A bírság ellen természetesen fellebbezett a hulladékkezelő cég, a másodfokú eljárást lefolytató felettes hatóság, a környezetvédelmi tárcához tartozó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) viszont megsemmisítette a határozatot, mert az eljárás közben 2007-ben érvénybe lépett egy új kormányrendelet, amely szerint a bírságolásnál nem kell figyelembe venni a hulladék mennyiségét. A kormányrendelet ráadásul azt is kimondta, hogy ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes, így a Remondisnak nem kellett 2007-ben megfizetnie a 85 milliós bírságot, mondta el lapunknak a Főfelügyelőség sajtóosztálya.
A Remondis azonban nem csak a bírságot úszta meg, hanem más, ellene indított eljárásokat is. Ez általában úgy zajlik, hogy a Felügyelőség (KDV KTVF) beadja a keresetet, a Főfelügyelőség pedig másodfokon mindig megsemmisíti az elsőfokú határozatot. Először 2005-ben, majd 2007 májusában tiltotta meg a csörögi telephelyen végzett hulladéklerakást a Felügyelőség, de ezeket a határozatokat a Főfelügyelőség másodfokon érvénytelenítette.
Feltettük azt a kérdést is a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy átlagban eddig az évek során mekkora bírságokat szabtak ki hulladéklerakók illegális üzemeltetésért, de semmilyen érdemleges választ nem adtak. „Magyarország 2009. szeptember 15-ig küldi el Brüsszelbe a jogszabályoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárásáról készült jelentést. Az adatok kigyűjtése és a jelentés elkészítése folyamatban van. A jelentésben foglalt adatok alapján a kért tájékoztatást azonnal küldjük.”
A június 15-ig bezárt korszerűtlen, illetve az új, uniós irányelveknek megfelelő korszerű hulladéklerakókról jelenleg csak a környezetvédelmi minisztérium adhat tájékoztatást, tudtuk meg a Főfelügyelőségtől. „Nálunk van minden információ, dokumentum, tőlünk kéri ki a tárca a válaszokat, de csak ők kommunikálhatják kifelé.”