Semmit nem tudni az új kormány várható gazdaságpolitikájáról, egyelőre hiányoznak a bejelentések, teljes a bizonytalanság. Ami mégis kiolvasható volt az eddigi nyilatkozatokból, az az, hogy a Fidesz nem feltétlenül akar törődni az EU és a piac elvárásaival – ennek köszönhető, hogy Kósa Lajos tegnapi, államcsődöt vizionáló, tartalmában egyébként teljesen alaptalan nyilatkozata megrengethette a forintot. A fő kérdés nem az idei, hanem a 2011-es hiány: úgy tűnik, az Orbán-kormányt nem engedi 3 százalék fölé az unió, ez pedig nemcsak az adócsökkentési terveknek tehet be, de a szükséges reformokat is lassíthatja.
"Azt sem merem elmondani, ha görög salátát vacsoráztam, nehogy félreértsék, erre jön egy magyar kormányzati ember, és nekiáll bizonygatni, hogy az országa számára Görögország sorsa a legvalószínűbb" – idézi a Portfolio.hu egy külföldi elemző nekik írt levelét, mint annak példázatát, milyen megrökönyödést okozott Kósa Lajos tódítása. Az államcsődöt vizionáló nyilatkozat nyomán az addig pluszban levő magyar tőzsde a nyugati trendekkel szembefordulva esésnek indult, a forint pedig a régiós devizáktól elszakadva jelentősen gyengült.
Tényszerűen sem igaz, amit Kósa Lajos az államcsőd veszélyéről, helyzetünk görög vonatkozásairól mondott, értett egyet több elemző is. A piaci elemzések és a jegybank legutóbbi publikált inflációs jelentése nagyjából ugyanazt mondják az ország helyzetéről: a hiány csökkent, az államadósság csökkenő pályára állítható, a növekedés újra beindult - azonnali, fenyegető veszélyről szó nincs. Kósa így feltehetőleg a választóknak szánt politikai nyilatkozatot tett, a terepet akarhatta előkészíteni azon bejelentéseknek, melyekből kiderül, nincs tere az ígért látványos intézkedéseknek. Ezt a piac akár úgy is fogadhatta volna, mint a mostani makropálya melletti elkötelezettséget előkészítő nyilatkozatot: hogy nem ez történt, az a totális bizonytalanságnak, információhiánynak is köszönhető.
Miközben egyfelől teljes a bizonytalanság, mit is akar csinálni kormányon a Fidesz, a párttól érkező jelzések arra utalnak, hogy nem akarják komolyan venni az EU-IMF páros, illetve a befektetők, a piac elvárásait. Ennek is köszönhető, hogy Kósa Lajos szavai jelentős mozgást indítottak el az amúgy is bizonytalan piacon – mondta Orbán Gábor, az Aegon portfoliómenedzsere. Azonban lát egy másik, ezzel párhuzamos magyarázatot is arra, miért szakadt el csütörtökön a forint a régiós devizák mozgásától, illetve miért fordult mínuszba a BUX. A magyar eszközök szerinte – egyébként a régiós kötvényekhez hasonlóan – felülárazottak voltak, a forintárfolyam 272-es szintnél túlértékelt volt, így volt terepe is – az egyébként minden bizonnyal a politikusi nyilatkozatok kiváltotta – gyengülésnek.
Miközben szinte semmit nem lehet tudni, amit mégis, az Orbán Gábor szerint nem jó: azok a lehetőségek, irányok, amik a Fidesz kommunikációjából körvonalazhatóak, nem tűnnek reálisnak a piac számára. Felvetésünkre a szakértő úgy vélte, amit a kormány el szeretne érni, az akár lehetne kívánatos: ha a strukturális reformok egyszeri, a hiányt növelő költségét sikerülne elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, könnyebben és gyorsabban lehet szükséges reformokat elindítani. Azon azonban nem lehet csodálkozni, még ha az új kormánynak ehhez nincs is köze, hogy Magyarország iránt nincs meg a nemzetközi bizalom. Az elmúlt évek után ez nem elvárható, a görög válság pedig nyilván hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel még nehezebben toleráljon bármilyen kilengést.
Az igazi kérdés egyébként nem az idei hiány: Orbán szerint az állami vállalatok adósságkonszolidációjával, azaz ennek a több százmilliárdos tételnek az egyszeri rendezésével el lehet vinni akár 7 százalék fölé is az idei deficitet. Ezt – hangsúlyozottan mint egyszeri, a rendszert visszatérően nem terhelő tételt – Brüsszel és az IMF is elfogadhatja. De enélkül is látszik, hogy 3,8 százalék helyett valahol 4-5 százalék között áll meg a hiány: csontvázak tömegével nincsenek, de néhány ponton valóban nem tarthatóak a Bajnai-kormány számai. Egy egyszázalékpontos hiánytúllépés azonban még nem nevezhető elszállásnak.
A gond ott van, hogy jövőre viszont már 3 százalék alatti mutatót kell felmutatnunk, ebből engedni jogi lehetősége sincs igazából az uniónak, a 2004 óta zajló túlzott deficiteljárás minden lépcsőjén túl vagyunk – hangsúlyozza Orbán Gábor. Ha ezt mégsem venné figyelembe a Fidesz, és a kormány megpróbálna ragaszkodni a magasabb hiánypályájával járó gazdaságpolitikai elképzeléseihez, az egyebek között a most az országnak védernyőt jelentő IMF-EU hitelkeret rendelkezésre állásának felfüggesztésével járhatna, illetve akár azzal is, hogy a GDP 2,5 százalékát kitevő uniós támogatások folyosítását felfüggesztenék. A piacok reakciója egyértelmű lenne: az államkötvényekre elvárt hozam jelentősen emelkedne – tovább növelve az államadósság-finaszírozás terheit –, a forint árfolyama elszállna, a devizahitelesek őrjöngenének, egy önmagát erősítő folyamat révén "220-al robognánk a falnak".
Az alapproblémát hasonlóan látja Samu János, a Concorde makroelemzője is. "Nagyon zavaró, hogy nem látszik egyértelműen, mit tervez a jelenlegi kabinet, egyszerűen nem lehet kibogozni a kommunikációból, hogyan viszonyul a Fidesz a gazdaságpolitikához" – említi a szerinte legnagyobb problémát. Ez a hetek óta tartó általános bizonytalanság és a csütörtökön napvilágot látott politikusi nyilatkozatok ráadásul megteremthetik egy forint elleni támadás alapját.
A gyengülés már elkezdődött a régiós társakhoz képest is, hiszen csütörtökön a cseh koronával és a zlotyval szemben is leértékelődött a forint. Ha a mostani helyzetben a jelentős nemzetközi véleményvezérek bármelyike a forint gyengülésén akar nyerni, kényelmesen megteheti ezt, Samu szerint eddig csak szerencsénk volt, hogy senki nem akart erre játszani.
A csütörtöki események tanulsága, hogy az eddigi bizalom meggyengült, de nincs itt az összeomlás. Ez akkor lenne, hogy ha esetleg az új kormány nem akarna odafigyelni a költségvetés helyzetére. Samu szerint a 4,5 százalék körüli GDP-arányos deficit tűnik reálisnak, de „nagy kérdés, hogy milyen egyszeri tételeket tesznek bele, illetve biztos vannak olyan kötelezettségvállalások, amikbe mi nem láthatunk bele, így azt sem tudhatjuk, azok milyen nagyságrendűek” – fogalmazott. Az elmúlt napok eseményeinek fényében azt várja, hogy a Fidesz a 6-7 százalék helyett 5 százalék környéki deficitet fog megcélozni. Ha ennek jó lesz a kommunikációja, akkor az egy szép erősödést is eredményezhet.
A deficit az EU-val és az IMF-el kötött megállapodás értelmében érdemben nem lehet nagyobb a GDP 3,8 százalékánál, míg a Fidesz 6-7 százalékról beszélt, ami 700-800 milliárdos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.
Első látásra úgy tűnhet, három nap alatt rejtélyes módon több százmilliárd forintnyi űr keletkezett a magyar állam költségvetésében. Hiszen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn még arról beszélt: az átadás során egyelőre semmilyen csontváz nem esett ki a szekrényből. Kósa Lajos és Varga Mihály csütörtökön viszont már új hangot ütött meg, egyik államcsőd-közeli helyzettel riogatott, a másik a szekrényből hétvégén hullani kezdő csontvázakat ígért.
A riogatás ezúttal nem alaptalan kifejezés: a Kósa-beszéd után néhány óra alatt több száz pontot esett a tőzsde. A forint árfolyama is megsínylette a fideszes politikusok kommunikációját, estig 7-9 forintot drágultak a vezető devizák. A világ valutái közül – a Bloomberg adatbázisában 170 szerepel – a forint szenvedte el a legnagyobb esést csütörtökön.
Az események hátterében Orbán Viktor brüsszeli látogatása áll. A magyar kormányfő és az unió vezetőinek megbeszélésein Brüsszel világossá tette: az Európai Unió nem támogatja az idei magyar költségvetési hiány növekedését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki, Orbánnal közös sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország nagyon kényes helyzetben van, és sürgette a deficit lefaragását, a pénzügyi konszolidáció felgyorsítását.
Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel keresztülhúzni látszik azt a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelést, hogy idén a tervezettnek csaknem kétszeresére növelik, majd a következő években folyamatosan lefaragják a hiányt. Az elmúlt hetekben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendszeresen, már a kijelölt miniszterek május 3-i bemutatásakor emlegette a 6,5 százalékos hiányt; a hétvégén pedig a megszűnő pénzügyminisztériumban is egy épp ekkora hiányról szóló furcsa dokumentum bukkant fel. Matolcsy ráadásul miniszteri meghallgatásán is azt mondta, fontosabb a növekedés beindítása, mint a költségvetési egyensúlyra törekvés.
A jelenlegi költségvetésben 987 milliárd forintos, a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékára rúgó költségvetési deficit szerepel. Egy 6,5-7 százalékos hiány – változatlan GDP-vel számolva – tehát 700-800 milliárd forintos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.
Hogy ezt mire költötték volna, azt persze nem tudjuk, ötletekben mindenesetre nem volt hiány. Orbán Viktor, még a kampányban, nagyarányú adócsökkentést ígért már erre az évre – bár a kormányprogramban végül lényegében már nincs szó adócsökkentésről –, Matolcsy forintosítaná a devizahiteleket, már júliustól megszüntette volna a szuperbruttót, és családi adózást ígért 2011-re. A kampányban is röpködtek a tíz- és százmilliárdok: az ígéretekből jutott a kórházaknak, a sportnak, az oktatásnak is, míg Fónagy János a bezárt vasútvonalak újranyitását ígérte meg.
A mostani brüsszeli jelzések azonban egyértelművé tették, hogy ez az út járhatatlan a Fidesz számára, ami az előzmények fényében nem meglepő: „Az IMF és az Európai Bizottság nem tud tolerálni olyan gazdaságpolitikát, amely a mostani 4 közeliről 7 százalék fölé löki a hiányt” – írtuk tavaly novemberben.
A helyzet azóta csak romlott: egyes elemzők azt furcsállották, hogy a Fideszt nem aggasztja az államadósság és a deficit növekedése, mások arra hívták fel a figyelmet arra is, hogy vissza kell vonni a populista választási ígéretek egy részét. Az uniónak a saját szabályrendszere sem tenné lehetővé, hogy engedékeny legyen velünk. Május elején látni lehetett azt is, hogy a jelenlegi piaci környezetben az IMF sem megy bele egy jelentősebb deficitnövekedésbe (holott Matolcsy még a parlament alakuló ülésén is azt mondta lapunknak, hogy a görög válság nem ront a tárgyalási pozícióinkon). Különösen annak fényében, hogy elemzők szerint a nyolcvan százalékos államadósság mellett egyébként is működésképtelen a Matolcsy-modell, az, hogy a gazdaság a növekedésből megtérülő állami kiadásokkal indítsuk be.
A deficit növelésének brüsszeli elutasításának hatására vett új irányt csütörtökön a Fidesz kommunikációja. Miután eldőlt, hogy érdemben nem nőhet a deficit, tehát marad a gazdaságpolitikai kényszerpálya, és nincsenek pluszpénzek sem a gazdaság felpörgetésére, sem a kampányban tett ígéretek betartására, elő kellett venni a kormányváltások utáni csodafegyvert. Azt, hogy a helyzet rosszabb, mint eddig hitték, hogy az előző kormányok mégiscsak csontvázak tömegét rejtették a szekrényekben, hogy a következő éveket is kríziskezeléssel kell tölteni, hiszen az államcsőd szélén az ország.
Ennek a kommunikációnak – azon túlmenően, hogy a 20 milliárd eurós hitelcsomagból fel nem használt 5,7 milliárd euró fényében jócskán alaptalannak tűnik – nagyon negatív üzenete van. Nigel Rendell, a londoni RBC Capital szakértője azt mondta, a magyar gazdaság nincs vészhelyzetben, Kósa Lajos nyilatkozata a gazdaság rossz állapotáról „veszélyes játék”, míg Manik Narain, a londoni UBS AG feltörekvő piaci stratégája arra figyelmeztetett, hogy a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen félelmet keltettek a piacokon.