A tervek között szerepel a nyugdíjrendszer, a tömegközlekedés és az egészségkassza átszabása is, kérdés, melyik területről mennyit és milyen ütemezésben vesz el a kormány, illetve, hogy ezzel párhuzamosan milyen strukturális átalakításokról dönt.
Az NGM február közepén kezdte el publikálni azokat az elemzéseit, amelyek magyarázzák a kormány beígért egyensúlyjavító intézkedéseit. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden ismertetik a véglegesnek szánt kormányzati lépéseket, az eredeti tervekhez képest pár hetes csúszással – a késés okairól ebben a cikkünkben olvashat.
Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség (erről szóló elemzésünkért kattintson ide), ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú.
A kormányülésen a felsőoktatást, a rokkantsági ellátást, a nyugdíjrendszert, az adminisztrációcsökkentést, az adórendszert, a foglalkoztatást és a közösségi közlekedést érintő változtatások kerülnek napirendre. (A konkrét területeken kívül a szaktárcánál külön elemzést készítettek az államháztartás szerkezetéről és az államadósságról.)
A felsőoktatási rendszer nem versenyképes; a megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.
A rokkantsági ellátások támogatási rendszeréről a tárca azt emelte ki: e rendszer bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. (Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok; rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.)
Reformra szorul az állami nyugdíjrendszer is. Nemzetközi összevetésben magasak a nyugdíjkiadások, és a romló demográfiai mutatók következtében egyre súlyosabbá válhat a probléma. A helyzet megoldása érdekében két területre fókuszál a kormány: a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására.
A kormány jelentős, a vállalkozók életét megkönnyítő adminisztráció-csökkentő lépéseket tervez a reformcsomag részeként - ígéri az NGM -, a munkát terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába.
A tárca elemzésében a foglalkoztatásról azt írta: a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésével javulhat a munkaerő-piaci aktivitás. A minisztérium értékelése szerint alapvetően a munkát már nem kereső, inaktív rétegek okozzák a foglalkoztatási gondok erősödését.
A közösségi közlekedésről szólva az NGM úgy fogalmazott: a MÁV csoport, a Volán társaságok és a BKV finanszírozása leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlít, ráadásul meglehetősen rossz hatásfokkal jár együtt.
Az magyar egészségügyi kiadások szerkezete is eltér a visegrádi országokétól: itt a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra kevesebb jut, a gyógyszerkiadások viszont magasabbak - jegyzik meg a kiadási szerkezetet ismertető elemzésben (önálló elemzés az egészségügyről még nem közöltek).
Az elemzések kitértek arra is, hogy magyar államháztartás mérete a gazdaság méretéhez képest mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű országok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele - a magas államadósságunk miatt - a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, de az elsődleges kiadásaink is magasabbak a régiós versenytársainknál. A tárca aláhúzta: Magyarország a fejlettségéhez mérten általános közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet, egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások és mára már a gazdasági feladatok kiadásai is nagyjából átlagosnak tekinthetők.