A bejelentések között lényeges újdonság nincs, lesz eszközkezelő és mesterséges törlesztőárfolyam is. Több ügyben nincs végleges megállapodás, a legfontosabb kérdés, hogy 2013-ban és 2014-ben mi lesz a bankadóval, illetve, hogy mi lesz azokkal, akik nagyobb a tartozásuk, mint a lakásuk értéke. A felek tovább egyezkednek.
A kormány és a Bankszövetség a devizahitelesek megsegítése kapcsán öt pontban tudott megállapodni – jelentette be a kormányfő a bankszövetség elnökével, Patai Mihállyal és a nemzetgazdasági miniszterrel, Matolcsy Györggyel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Nincs közöttük a bankadó meghosszabbítása, erről a felek nem jutottak egyezségre, pedig a múlt hétre ígért bejelentés részben emiatt késett mostanáig.
A kormányfő a bankadóra vonatkozó újságírói kérdésre úgy válaszolt: "2013-nak úgy kell nekivágnunk, hogy 2012-ben kötöttünk egy megállapodást arról, hogyan folytatjuk az életünket. Én 2012 félidejére teszem, hogy tisztázzuk a 2013-as kilátásokat".
1. Lesz egy úgynevezett árfolyamgát, az adósok ehhez önként csatlakozhatnak. Aki a csatlakozást választja, az 2014. december 31-ig a svájcifrank-hitelét 180 forintos árfolyamon törlesztheti. Az eurónál 250 forint lesz a rögzített árfolyam, száz jenre pedig 200 forint lesz a felső határ.
2. A kilakoltatások július 2-ától újraindulnak. A bankok az első negyedévben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakásokat adhatják árverezésre (ez a 30 millió forintnál drágább lakásokat jelenti), ezután a területenként negyedévekre leosztott kilakoltatási kvóták szerint adahatják ki a rossz adósokat. A kvóta eleinte 2 százalék lesz, majd folyamatosan 5 százalékra emelkedik.
3. Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, ez azoknak a 90 napon túli hitelhátralékosoknak nyújthat segítséget, akik a mesterséges árfolyamokon sem tudnak törleszteni, és fizetésképtelenségük miatt elveszítik a lakásukat. Az eszközkezelő megveszi a rossz adósok lakásait (a hitelszerződés szerinti forgalmi érték 55, 50 illetve 35 százalékán), majd bérbe adja az adósoknak. Az eszközkezelő zöldmezős állami beruházásokat is pénzel, illetve átveszi az üresen álló önkormányzati lakásokat is.
4. Újból lesznek euróhitelek. Ezeket az uniós jog szerint szerint nem lehet tiltani – ismerte el Orbán –, ezért a generális kizárás nem tartható fenn. Viszont a korábbival ellentétben csak azoknak lesz nyitva a lehetőség, akik az adott devizában bevételük is van, illetve a legalább a 15-szörösét keresik a minimálbérnek. (Ez azt jelenti, hogy lényegében nem lesz devizahitelezés, illetve, a még mindig olcsóbb devizahiteleket csak a gazdagabbak vehetik fel.)
5. A kormány hitelkamat-támogatást ígér azoknak, akik nem vagy csak nehezen tudnak törleszteni, és a drágább, nagyobb lakásból olcsóbb, kisebbe költöznek. A támogatás legfeljebb 5 évig tarthat, a kamatkedvezmény elérheti a kamatkiadás 3,5 százalékát.
Az egyik a fentebb is emlegetett bankadó, a nemzetgazdasági miniszter megfogalmazása szerint ezen a téren csak az a kérdés, hogy ez mekkora legyen 2013-ban és 2014-ben, ami attól is függ, hogy lesz-e, illetve mekkora lesz az európia bankadó.
A másik vitás kérdés a nemzetgazdasági miniszter szerint az úgynevezett elsétálási jogról szól. Ez azoknak az ügyfeleknek jelentene segítséget, akiknek nagyobb a tartozásuk, mint amennyit az ingatlanuk ér. Ezek az ügyfelek beleragadtak a hiteleikbe, mert pontosan tudják, hogy hiába szabadulnának meg a lakásuktól, még mindig tartoznának a banknak. Ezért inkább nem tesznek semmit.
A harmadik vitás pont - amiről az elhangzottak szerint a felek szintén folytatják az egyezkedést -, hogy hogyan lehetne élénkíteni a hitelezést, mind vállalati, mind lakossági oldalon. A rossz hitelállomány, a nem fizető kinnlevőségek és a pontosan emiatt erősödő banki kockázatkerülés miatt a pénzintézetek csak szigorú feltételek mellett adnak kölcsön, ami visszafogja a kormánynak nagyon fontos gazdasági növekedést.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, ez átmeneti segítség, nem csökkenti, csak későbbre tolja a törlesztés egy részét. Mint mondta, kérdés, hogy hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel, ha sokan választják, élénkítheti a belföldi keresletet. Véleménye szerint a kihirdetett akcióterv korlátozhatja a svájci frank további erősödésének hatását.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamrögzítés azokon nem segít, akik nem tudják törleszteni hiteleiket. Azoknak, akik még képesek fizetni, átmeneti könnyebbséget jelenthet a törlesztési árfolyam rögzítése, de ezt a segítséget "kamatostul kell majd visszafizetniük" - hívta fel a figyelmet.
Az elemző arra alig látott esélyt, hogy például a svájci frank árfolyama elérje a 180 forintos szintet, így a különbözet - a rögzített és a valós árfolyam között - az ügyfelek tartozását növeli, vélhetően minden hónapban. A frankhiteleseknek egyedül az jelenthetne segítséget, ha a forint jelentősen erősödni tudna az euróval szemben.
Azt azonban nem árt észben tartaniuk a frankhiteleseknek, hogy aki él a törlesztőárfolyam rögzítés lehetőségével, annak el kell kezdenie a spórolást is, hiszen évek múlva a különbözetet is fizetnie kell - hívta fel a figyelmet.
A bankok számára az árfolyamrögzítés rövid távon ugyan segítséget jelenthet azzal, hogy kevesebb hiteles dől be most, a probléma azonban újrajelentkezik három év múlva. Ráadásul a megoldás a bankoknak kényszerhitelezést is jelent, elvonja a forrásokat, amit valahogy kezelniük kell - tette hozzá Suppan Gergely.
Az FHB és az OTP árfolyama is gyengült kissé Matolcsy György azon bejelentését követően, hogy a bankadó 2012 utáni eltörléséről nem sikerült megállapodni. Az OTP a 6.000 forintos szintről 5.940 forintig, az FHB 950 forintról 940 forintig gyengült.
Lassan egy éve húzódik a devizahitelesek megmentése. A miniszterelnök az első gazdasági akciótervben emlegette először a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amit azért kell volna létrehozni, hogy a fizetésképtelen banki adósok lakását megvegye, amit aztán azok visszabérelhetnek a társaságtól. Rogán Antal tavaly ősszel már arról beszélt, hogy az eszközkezelős lakások régi tulajdonosai nem feltétlenül maradhatnának eredeti lakásukban, elképzelhető, hogy meg kell elégedjenek egy kisebbel és olcsóbbal.
Az eszközkezelőről szóló koncepciót az eredeti tervek szerint ősszel fogadhatta volna el a kormány és januártól kezdte volna meg a működést, de a nem jött létre a felek között (és a kormányon belül sem) a végleges elhatározás és a végleges kompromisszum, így az eszközkezelő hónapokra lekerült a napirendről.
Egy másik szálon közben történt előrelépés. Egy hónapos „társadalmi egyeztetéssorozat” után október elejére elkészült a Rogán Antal és Kósa Lajos-féle adósmentő csomag. Ebből később törvény lett, amiben korlátozták többek között az egyoldalú szerződésmódosításokat és az önkényes kamatemeléseket, előírták, hogy a törlesztéseknél kötelező a középárfolyam alkalmazása, és, hogy az első előtörlesztés mindenkinek ingyenes.
Közben egy másik mentőöv is segítette a hiteleseket. 2010 nyarán a kormánypárti politikusok átírták a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, ebben kimondták, hogy 2010. augusztus 11-e és 2011. április 15-e között tilos bármiféle kilakoltatás. (A kormány ezzel egy választási ígéretét váltotta valóra.)
A moratóriumot márciusban Lázár János és Rogán Antal törvényjavaslata nyomán július elsejéig meghosszabbították, de csak azoknak az adósoknak, akiknek más (közüzemi) tartozásuk nem halmozódott föl.
Az események májusban pörögtek föl: egyfelől ismét közeledett a meghosszabbított, részleges moratórium feloldása, másfelől időközben egyértelművé vált, hogy a piacidegen megoldások komoly sérüléseket okoznak az ingatlanszektorban. A lakásárak befagytak, a kereslet és a kínálat java részt eltűnt a piacról (persze voltak kivételek, például a főváros több kerülete), többen a moratórium nyújtotta biztonságnak köszönhetően nem törlesztették a hiteleiket, így részben a védelem, részben a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi felügyelet adatai szerint folyamatosan nőtt a 90 napon túl nem fizető lakossági hitelállomány.
Bár a kormány fogadkozott, hogy senki nem kerülhet az utcára, a kommunikáció középpontjába ekkorra már egy több pilléres megoldás került: az eszközkezelő csak a szociálisan legnehezebb helyzetben lévőket mentené, a törlesztéssel 90 napnál nem hosszabb ideje csúszó adósakat a kabinet és a bankok egy maximált árfolyammal védenék (ennek ilyen és ilyen változata is felmerült), miközben a kormány állami támogatással próbálná élénkíteni a lakáspiacot.
A kormány és a Bankszövetség az utolsó percig halogatták a megállapodás, a múlt heti bejelentés erre a hétre csúszott. A tervezett, időközben elvetett és a legvalószínűbb bejelentéseket a portfolio.hu alábbi gyűjtése tartalmazza.