A kormány döntött, most Önön a sor: szeptembertől négy hónapig minden devizahiteles előtt nyitva a lehetőség, hogy átállítsa hiteltörlesztését, és a piaci árfolyamoktól függetlenül franktartozását 180, eurótartozását 250 forintos, jentartozását pedig 2 forintos (200Ft/100 jen) árfolyamon törlessze 2014 végéig. Az MNB óvatosságra int, mi annak kiszámolásában is próbálunk segíteni, mennyi pluszhitelt halmoz fel, ha a befagyasztást választja.
Részletbefagyasztó-kalkulátorunkból természetesen nem kapja meg a pontos választ arra a kérdésre, ami valószínűleg a leginkább foglalkoztatja: hogy akkor most érdemes az otthonmentő mechanizmushoz csatlakoznia, és egy későbbi újabb kvázi-hitel fejében fix törlesztőt fizetnie három évig, vagy sem. Viszont reményeink szerint fogódzókat adunk ennek eldöntéséhez azzal, hogy megmutatjuk: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el.
A kalkulátor használata szerfölött egyszerű. Először azt kell kiválasztania, milyen devizában adósodott el. A magyar hitelfelvevők szokásainak megfelelően az alapbeállításban a svájci frank szerepel, de ezt módosíthatja euróra vagy japán jenre. A következő sorban meg kell adnia, hogy aktuálisan mennyi a havi törlesztőrészlete – fontos, hogy ne forintban, hanem az adott devizanemben adja meg. Ha nem tudja fejből, a banki folyószámla-kivonatán elvileg meg kell találnia, ha mégsem, akkor nézze meg, melyik nap mennyi forintot vontak le, keresse ki az MNB honlapján, hogy aznap mennyi volt a jegybanki középárfolyam, és nagyjából megkapja, mennyi a devizában számolt törlesztője.
Ha beírta ezt a számot, máris láthatja, mennyi lesz a garantált törlesztőrészlete nagyjából három évig. Hogy pontosan mennyi ideig, az függ az ön döntésétől – legkésőbb idén decemberig jelezni kell, ha a fix árfolyamot választja –, de bankonként is változhat; van, ahol már augusztusra, máshol szeptember-októberre ígérik az ehhez szükséges informatikai fejlesztéseket. A következő sorban egy legördülő menüből kiválaszthatja, mire számít: hogyan alakul az adott deviza piaci átlagárfolyama a következő években. Ha ezt megtette, máris megkapja, mennyi lenne ezen a piaci árfolyamon a forintban számolt havi törlesztőrészlet, és mennyivel tér el ettől a fix árfolyamgáttal számolt törlesztő.
Ha kiválasztja azt is, hogy előreláthatóan melyik hónapban lép be az otthonmentőnek elnevezett rendszerbe, akkor a tőketartozást mutató sorban megkapja azt a kamatok nélküli összeget, amennyi különtartozása 2015 elejére összegyűlik (az ön által várt piaci átlagárfolyam esetén; ha ez alacsonyabb az árfolyamgátnál, akkor itt egy mínusz számot lát, ami valójában azt jelenti, hogy ennyi többlete keletkezik három év alatt).
A veszteségszámla havi kamatozású. Vagyis a kamat hónapról hónapra tőkésedik, tehát a tényleges tartozása a 2015 elején jóval magasabb lehet a kalkulátorunkban látható tőketartozásnál – a befagyasztás végső számlájának megállapításához nyújt segítséget a kalkulátor utolsó néhány sora. A havi kamat mértékét ismerjük, ezzel a befagyasztás ideje alatt lehet fixen számolni, így itt csak azt kell megadnia, milyen alapkamatra számít a következő időszakban – jelenleg ennek mértéke 6 százalék.
A kormány hétfőn jelentette be a Magyar Bankszövetséggel kötött részleges megállapodást: a bankadóról például még nem jutottak közös nevezőre, de a devizahiteleseket segíteni hivatottnak mondott lépésekről igen. Ezek egyike az úgynevezett árfolyambefagyasztás. Szeptembertől az év végéig minden devizahiteles eldöntheti, hogy él-e a lehetőséggel, ami szerint 2014 a piaci árfolyamok alakulásától függően fix összegűvé alakíthatja törlesztőrészletét.
A svájci frankos hiteleknél 180, az eurónál 250, míg a japán jennél 100 jenenként 200 forint a rögzített árfolyam. A rögzített és a piaci árfolyam különbségéből adódóan hónapról hónapra leeső törlesztőrészletet egy külön számlán tartják nyilván – ezt neveztük el, akárcsak az MNB, a kalkulátorban veszteségszámlának –, amit 2015-ben kell elkezdeni törleszteni, azaz voltaképpen egy újabb hitelről van szó. A hitel kamata a kedvezményes lesz, a magyar bankközi kamattal (BUBOR) kell számolni, ami ma 6,1 százalék (ez a bankok között alkalmazott kamatláb jellemzően mindössze néhány tizedszázalékkal haladja meg a jegybanki alapkamatot).
A Magyar Nemzeti Bank szerint kockázatos a devizahiteleseknek szánt mentőöv. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése. Illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.
A türelmi időszak elteltével a befagyasztást igénybe vevő ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. A jegybank szerint így kizárólag a szociálisan rászorulóknak és a fizetési nehézségekkel küzdőknek kéne ilyen lehetőséget biztosítani.
Leegyszerűsítve a kormány és jegybank vitája arról szól, hogy az MNB szerint a kormány egyik célja ezzel a döntéssel a fogyasztás növelése. Vagyis az, hogy a törlesztésből felszabaduló pénzt elköltsük: amíg ez konkrétan kenyérre és rezsire kell, persze nincs gond, ha azonban azért sikerül nyaralni menni, mert csökken a törlesztő, akkor a már most is nehezen fizetett hitel mellett egy újabb hitelből üdülünk. A jegybank azon aggódik, az eddigi tapasztalatok szerint okkal, hogy sokan üdülni fognak és tévét vesznek a most felszabaduló pénzből.
Ember nincs, aki évekre előre jelezné az árfolyamokat. Az elemzők maximum éves kitekintéseket szoktak adni, de abban sem fix értéket mondanak, csak azt jelzik, milyen sávba várják mondjuk a forint/euró árfolyamot (és egyébként jellemzően nem ajánlják, hogy ha nem muszáj, bárki is igénybe vegye az árfolyamrögzítést). Így arról nem beszélhetünk, hogy mennyi lesz mondjuk a svájci frank 2013-ban vagy 2014-ben. Az mindenesetre elmondható: a következő belátható időszakban nem várható, hogy a forint a frankkal szemben erősödni tudna, az euróval szemben is többen inkább kisebb gyengülést valószínűsítenek.
Ha csak a következő egy évre marad nagyjából a mostani helyzet, az azt jelentené, hogy az első 12 hónapban felhalmozott adósság leküzdéséhez utána jóval 180 forint alatti frank, illetve 250 forint alatti euróárfolyamnak kéne jönnie – erre viszont lényegében nincs reális esély. Így ma azzal nem érdemes számolni, hogy a forinterősödésnek köszönhető a befagyasztás terhei megúszhatóak lennének.