A gazdasági minisztérium kedden lényegében elismerte a Matolcsy György által júniusban még kétharmadba önteni tervezett egykulcsos szja bukását, és átmeneti hozzájárulás néven új közteher bevezetését jelentette be. Ez azt jelenti, hogy januártól lényegében megszűnik a jövedelmek egyetlen kulcs szerinti adózása. A másfél évvel ezelőtti Orbán Viktor legyőzte a húsz nappal ezelőtti Orbán Viktort.
"Ha az adórendszer nem veszi figyelembe, hogy a megkeresett összegből hányan élnek, hány embert tartanak el, akkor az sohasem lesz igazságos. Ebből következik, hogy nem lehet egy kulcs" – válaszolta Orbán Viktor 2010 februárjában a TV2-ben arra a kérdésre, gondolkodik-e a kormányra készülő Fidesz egykulcsos adórendszerben. A tévéinterjúról a Fidesz honlapján megőrzött MTI-hírnek a címe is az: Többkulcsos adórendszerre van szükség.
Ezek után szintre napra pontosan öt hónapnak – és benne egy parlamenti választásnak – kellett eltelnie, hogy kiderüljön: mégiscsak lehet egy kulcs. Orbán Viktor – már miniszterelnökként – június 8-án az első gazdasági akcióterv ismertetésekor bejelentette a parlamentben az egykulcsos szja-rendszer bevezetését.
A jövedelemadózás várható újraszabályozása nemcsak az egy kulcs megőrzésének ígéretét írja felül, hanem azt a vállalást is: az adózás olyan mértékben egyszerűsödik, hogy az adóbevallás egy söralatátéten benyújtható lesz. "Söralátét méretű fecnin is el lehet majd készíteni az adóbevallást" – mondta Orbán Viktor tavaly májusban.
"A 2010. évi szja-bevallás már 14 oldalon lesz lehetséges a mostani 32 oldal helyett, a 2011. évinél elegendő lesz egyetlen A/4-es oldal" – idézi a nemzetgazdasági miniszter kissé nyakatekert szavai az MTI tavaly október 22-én. Ehhez képest most, amikor alig több mint három hónap van az új adóév kezdetéig, még nem tudjuk, hogyan fogunk adózni januártól. Az is biztos, hogy az átmeneti hozzájárulás vagy az a lehetőség, hogy az adóhivataltól kompenzáciiót kérjen, aki rosszul járt az adóváltozással, nem éppen az egyszerűsítést szolgáló lépés.
2010. június 22-én Matolcsy György azt ígérte a Világgazdaságban: "2011 és 2012 során olyan adórendszert hozzunk létre, amely egyszerűségével, alacsony adószintjével és széles adóbázisával a térség legjobb üzleti környezetét kínálja a vállalkozóknak".
Szeptember 29-én azt jelentette be Orbán, hogy a parlament elé olyan tervet visznek, amivel egy lépésben és azonnal áttérünk egy arányos, tehát egykulcsos adórendszerre, "szabad fogadni erre, hogy Magyarországon egy ilyen adórendszer lesz januártól". A miniszterelnök az MTV-n adott interjúban arról is beszélt, hogy nem akar megszorításokra épülő gazdaságpolitikát folytatni, "nem lesznek az embereket kedvezőtlenül érintő megszorítások". Mindezt tavaly ősszel mindössze egy héttel azután mondta a kormányfő, hogy Kármán András NGM-államtitkár inkább 2013-ra ígérte az "egykulcsos, családokat támogató" adószabályokat.
A kormányzat gazdaságpolitikai kommunikációja érthetően kiemelt helyen kezelte a következő hónapokban, azaz a tavalyi költségvetési vita idején az egykulcsos szja előnyeit. Azt mondták, mindenki jobban jár vele, és a gazdaságpolitika egyik alapja is az a várakozás lett, hogy az egy kulcs bevezetésével járó adócsökkentés olyan jövedelmi többletet jelent, amivel a családok felpörgetik a belső fogyasztást (magyarán elvásárolják a megmaradó 500 milliárdot).
"Az egykulcsos adórendszerrel "mindenki jobban fog járni (...) el fogjuk érni, hogy aki tízszer többet dolgozik, az tízszer többet keres, és tízszer többet adózik majd." (Szijjártó Péter, 2010. október 1.)
"Az egykulcsos szja-rendszer révén az ország Közép-Európa legversenyképesebb állama lesz (...) a bevezetendő egykulcsos adórendszer családbarát, arányos teherviselést jelent." (Matolcsy György két októberi nyilatkozata)
"Senki nem fizet több adót a következő évben." (Rogán Antal, 2010. október 26.)
"Magyarországon fontos azt jelezni, hogy nem a kemény munkát büntetik magas adókkal." (Cséfalvay Zoltán, 2011. január 26.)
"A társadalom teherbíró képességét nem lehet fokozni. A terheken enyhíteni kell – erről szólt az egykulcsos adó bevezetése (...) az a politika, amely a megszorításokra épült, és az emberek zsebében matatott, 2010-ben megbukott." (Lázár János, február 15.)
Ekkor azonban már lehetett látni, hogy az egykulcsos szja, ahogyan bevezették, korántsem jó mindenkinek. Lázár ugyanis már arról is beszélt, hogy létrehozzák az szja-kommandót, mert "így védené meg most az embereket", hogy rosszabbul járjanak az adóváltozás nyomán (mindez júniusra odáig fajult, hogy a kormány jogszabállyal igyekezett rákényszeríteni a cégeket olyan béremelésre, ami kompenzálhatja az szja-változás negatív hatásait).
Márciusban egy akadémiai tanulmány már úgy számolt, akár másfélmillióan bukhattak az új szja-szabályokkal. Egy hónap elteltével, áprilisban Varga Mihály, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere – most miniszterelnökségi államtitkár – is elismerte: "az egykulcsos adó miatt néhány kereseti kategóriában csökkentek a jövedelmek", de a keresletnövelő hatásokat illetően továbbra is bizakodó volt: "Fél év mindenképpen kell ahhoz, hogy az adócsökkentés hatásai megmutatkozhassanak a keresletnövekedésben" – mondta.
Az egykulcsos adó azonban továbbra is csodálatos dolog volt. "Az új szemléletben jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egy általános, alacsony mértékű adó fizetésére lenne kötelezett" – írta április 22-ei közleményében az NGM. Maga Matolcsy miniszter májusban "igazságosnak nevezte az új, egykulcsos adórendszert", majd júniusban kétharmadba foglalta volna azt.
Ekkorra Varga Mihály pontosította Rogán Antal októberi szavait; amikor májusban azt mondta: "hosszabb távon mindenki jól fog járni az egykulcsos személyi jövedelemadóval". Ezt még tovább finomítva Matolcsy júliusban úgy fogalmazott: "a 16 százalékos kulccsal az adózók 30-40 százaléka már az első félévben jól járt", igaz, ennek ellenére hozzátette: "van okunk arra, hogy bízzunk az egykulcsos szja sikerében".
A kormánypolitikusok ennek ellenére továbbra is azon az állásponton voltak, hogy egy kulcs mindenek fölött. "A progresszív adórendszer kevésbé támogatja a munkát, és nem segíti a válságból való kilábalást" – mondta Varga júniusban. "Nem törlik el az egykulcsos adót, elkötelezett a kormány abban, hogy az arányos adórendszert kiteljesítsék" – ezt pedig Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő augusztus elején.
Igaz, ekkor még a pocsék GDP-adatot nem ismertük, de azt már látni lehetett az első féléves kiskereskedelmi statisztikából, hogy a belföldi fogyasztás élénkülésének nyoma sincs (ezt azonban Matolcsy György gyakorlatilag mostanáig nem ismeri el: még szeptember 12-én is arról beszélt, hogy "megállt a fogyasztás visszaesése", miközben mostanra az is látható, hogy júliusban idei mélypontjára esett az egyébként folyamatosan csökkenő a kiskereskedelmi forgalom).
Egy héttel később jött a pocsék GDP-adat, ám a kormány még ekkor is tántoríthatatlannak tűnt. Orbán Viktor augusztus 17-én arról beszélt, hogy a kormány nem enged „az arányos adórendszer teljes kiépítésének politikájából", és hogy hamarosan a miénk lehet Európa "legegyszerûbb, legkedvezõbb, legátláthatóbb" adórendszere. Augusztus 31-én Szijjártó Péter még azt válaszolta arra a kérdésre, nem volt-e rossz gazdasági döntés az egykulcsos, 16 százalékos szja bevezetése: "a gazdasági növekedés egyik legfontosabb alappillére az arányos adórendszer".
Holott ekkor már kormánypárti oldalon megjelentek az első olyan vélemények, hogy a kialakult gazdasági körülményekre tekintettel indokolt lenne a vagyonosok extra adóztatása. A KDNP-s Pálfy István augusztus 25-én azt mondta: "felmerült egy átmeneti időszakra szóló, a gazdagabb rétegeket sújtó szolidaritási adó bevezetése".
Szó sem lehet róla – volt erre az első reakció a kormányban. Szeptember 1-jén azt mondta Orbán egy tévéinterjúban, hogy a szolidaritási adó lehetséges bevezetését nem támogatja, mert az ahhoz vezethet, hogy "a gazdagok kihúzzák magukat az adózás alól" és kiviszik az országból a jövedelmüket". Arról is beszélt: "kitart az egykulcsos adórendszer mellett". Másnap, miután Schmitt Pál államfőnek elmondta, mi a helyzet az európai válsággal, úgy fogalmazott: "nem mozdulunk el az egykulcsos arányos adórendszertől".
Szeptember 5-én Szijjártó Péter tett hitet az egy kulcs mellett, egy hétre rá Matolcsy jelentette be: "a kormány véglegesíti az egykulcsos, 16 százalékos, arányos szja-rendszert és jövő év végére be is fejezi az átállást az új rendszerre". Amely új rendszer, ez a kedd délután kiadott NGM-közleményből derült ki, mégis azt jelenti, hogy egy időre megszüntetik az egy kulcsot: "mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak". A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legalább havi 202 ezret keresők bruttója és nettója között különbség nagyobb lesz, mint 16 százalék + munkavállalói járulékok.
Bő másfél év alatt másodszor történik tehát más az adózásban, mint amit Orbán mondott. Azonban míg tavaly még öt hónap telt el a "nem lesz egy kulcs" és "egy kulcs lesz" váltás között, idén már csak tizenkilenc nap a "nem lesz szolidaritás adó" és a "lesz szolidaritási adó" között (igaz, az új közterhet másként nevezik).
A kormányzati kommunikáció azonban továbbra is következetes: Szijjártó Péter ma reggel nem volt hajlandó elismerni, hogy az NGM lépése lényegében az egykulcsos rendszer felszámolását jelenti, "jövedelmi típusú adóemelés nem lesz" – fogalmazott. Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár – aki vasárnap azt mondta, azért jó az egykulcsos szja, mert arra ösztönöz, hogy keressünk minél többet – pedig szintén ma kijelentette: "nem helyes, ha az állam azokat bünteti aránytalanul több adóval, akik többet dolgoznak".