A kormány szerdán megvitatja a jövő évi 1,5 százalékos GDP-növekedési prognózis lefelé módosítását – írja a Reuters kormányzati források alapján. Az Index úgy tudja, az új kormányzati előrejelzés 1 százalék alatti, várhatóan 0,9 százalékos GDP-növekedés lesz. A költségvetés egyenlegét 50 milliárddal ronthatja az eddig mondottnál 0,6 százalékkal kisebb növekedés.
A gazdasági növekedési prognózis lefelé módosítása napirenden van a magyar kormányban azután, hogy Magyarország legfontosabb exportpartnereinél az utóbbi időszakban több ilyen lépés is bekövetkezett (például Németországban, illetve a napokban Franciaországban), idézi a hírügynökség tudósítását a Portfolio.hu.
Lapunk szintén kormányzati körökből úgy tudja, hogy a szerdai kormányülésen a mostani 1,5 százalékos 2012-es előrejelzést várhatóan 0,9 százalékra csökkentik. A Népszabadság mai száma szintén foglalkozott azzal, hogy a csütörtöki brüsszeli előrejelzés jócskán megvágja a magyar növekedési prognózist, a lap 1 százalékra módosuló GDP-kilátásról írt.
A magyar gazdaság alapvetően exportvezérelt, tehát a külkereskedelem, a külkereskedelmi partnerek gazdaságának alakulása döntően befolyásolja fejlődési kilátásati (ezen a Matolcsy-program által tervezett, az egykulcsos szja-tól elvárt belső fogyasztásélénkítés sem tudott változtatni, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem nőtt a belső fogyasztás). A tíz legjelentősebb exportpiacra, közte Német- és Franciaországba irányul a magyar kivitel kétharmada – ha ott visszaesés van, az alapjaiban rázza meg a magyar gazdaságot is.
Egy névtelenséget kérő költségvetési szakértő szerint a 0,6 százalékponttal kisebb növekedés miatt a költségvetés egyenlege nagyjából 50 milliárd forinttal lehet rosszabb. Ebből a megcélzott 2,5 százalékos GDP-arányos hiány helyett 2,7 százalékos deficit következne. A kormány azonban a kitűzött célt minden áron tartani akarja – ebből feltehetőleg a rohamosan zuhanó növekedési kilátások ellenére sem enged –, így az elcsúszást a 250 milliárdos tartalék megcsapolásával tüntetheti el.
Vannak azonban ettől eltérő számítások is, amelyek súlyosabb költségvetési hatással kalkulálnak. Az Állami Számvevőszék kutatóinak október végén elkészített elemzése (pdf) azt írta, hogy egy, a 1,5 százalékosnál csak kicsivel rosszabb gazdasági növekedésnek is 100 milliárdos költségvetési hatása lehet. A KSH adatai és az Eco-Line modellszámítása alapján úgy kalkuláltak, hogy már egy 1,3 százalékos GDP-bővülés is 2,8 százalékos államháztartási deficitet eredményezne (77. oldal).
A tartalékok lassú felélésével, illetve egy-két látszatintézkedéssel (költségstoppal) egy 0 százalék körüli, nagyon csekély növekedés, vagy egy enyhe recesszió még kezelhető. Azonban egy jelentősebb visszaesés alapvetően írná át a kormányzati terveket, mondta a szakértő. Szerinte az nem vethető a kormány szemére, hogy hivatalból túlságosan optimista, ezért csak az események után megy, az viszont már baj, hogy nem igazán készültek el olyan asztalfiókból előrántható forgatókönyvek, hogy mit kell tenni akkor, ha a baj lényegesen nagyobb lesz.
A Portfolio.hu arra hívta fel a figyelmet:„a kormány úgy vág neki a 2012-es évnek, hogy a költségvetés eddig jelentősnek hitt tartalékai már le is vannak kötve, így nem marad fegyvere az újabb váratlan események kivédésére”. Laptársunk szerint „nem véletlen, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet: változhat még a 2012-es büdzsé”, ami az adómódosítások mellett a makrogazdasági pályára és a költségvetés fő tételeinek az újradolgozására is vonatkozhatott.
A legutóbbi eurózóna-konjunktúra-indexek, illetve ipari termelési adatok a gazdasági aktivitás jelentős lassulását, illetve a recesszió jelentős esélyét jelezték a kulcsországokban is. Az Európai Központi Bank is a recesszió felé csúszó európai gazdasági kilátásokkal indokolta a piacokat meglepő múlt heti kamatvágását.
A kormány fél éven belül másodszor írja át a 2012-es növekedési kilátásokat. Idén nyár elején még a Széll-tervben és a konvergenciaprogramban is szereplő 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzés szerepelt a kormányzati kommunikációban. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavasszal még konzervatív pályaként beszélt a 3-4 százalékos növekedésről, és akár 4-6 százalékos GDP-bővülést is elképzelhetőnek mondott –, és 3 százalékkal számoltak a költségvetési törvény nyári készítésekor is.
Amikor aztán a törvényt benyújtották, Matolcsy György azt mondta: „szeretnénk 2 százalékos vagy a feletti növekedést látni, de 1,5 százalékra, mint nagyon óvatos, de reális sarokszámra épül a költségvetés”. A költségvetési törvényhez készített 2013-2015-ös gazdasági kitekintésben a következő évek prognózisait is megvágták: 3,2, 3,3, illetve 3,5 százalékok helyett 2,9, 3,1, illetve 3 százalékra.
A kormányzati óvatosságot indokolja, hogy az idei gazdasági növekedés sem a kormány által várt tempóban alakult. A második negyedévben csak 1,5 százalékos, az első félévben 1,9 százalékos volt a GDP-bővülése – sőt, negyedéves szinten le is állt a gazdasági növekedés –, miközben az eredeti növekedési cél, még a tavaszi Széll-tervben is, 3,1 százalék volt (ezt visszavették 1,9 százalékra). A harmadik negyedéves előzetes GDP-adat a jövő héten jelenik meg.
A kormányzati előrejelzés ezzel együtt továbbra is optimistább marad akár a jegybanki prognózisnál, akár számos elemző várakozásainál. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis 2012-re csak 0,6 százalékos gazdasági bővülést jelzett előre, míg számos elemző és londoni bankház kifejezett recesszióval számol a jövő évre. Igaz ugyanakkor az is, hogy az épp kedden publikált iparstatisztika a vártnál jobb lett, szeptemberben az ipari termelés 3 százalékkal nőtt éves szinten.