A szaktárcával együtt minden eszközzel azon dolgozunk, hogy a nemzeti légitársaság működtetését biztosítsuk - mondta sajtótájékoztatón Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke. „A kormány több pénzt nem adhat, ebben a formában tehát biztosan nem tudjuk folytatni a működést. Most a hézagmentes átmenet levezénylése a cél", miközben felépül egy új, nem állami kézben lévő nemzeti légitársaság. Azon dolgozunk, hogy azt a jó brendet, ami most van, átmenekítsük.
A cég válságos helyzete akkor került a vezető hírek közé, amikor kiderült, hogy a kormány egy új törvénnyel stratégiailag kiemelkedő vállalattá minősítette a Malévet. „Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényi változás annak a hitnek a mentén történt, amelyet a kormány kifejezésre juttatott, hogy elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában. A jelenleg folyó kormányülésen is kiemelten foglalkozik a Malév sorsával a kabinet, és mindent megtesz, hogy a cég sorsa jóra forduljon."
Berényi többször is hangsúlyozta: a lakosság elhiszi, hogy a Malév mindig is repülni fog, de a külföld kevésbé. Ilyenkor olyan pénzeket kezdenek követelni a cégen, melyek most még nem is lennének esedékesek. Ez azért veszélyes, mert az a pénz, ami akár egy hónapig is kitartana, akár néhány nap alatt is elfogyhat, fogalmazott az elnök. Ha ez megtörténik, a jeggyel rendelkező utasoknak nem kell aggódniuk, a cégnek ugyanis vannak megfelelő biztosítékai, így a befizetett pénzét mindenki visszakapná - hangzott el a tájékoztatón.
Berényi közölte: a cég emelkedő pályán van, 750 ezernél is több foglalás érkezett a járatokra, ami rekordnak számít. Az irányítást a nyáron átvevő vezetés nagyon nehéz helyzetet örökölt, de az elmúlt 4-6 hónap történései alapján bizonyossá vált, hogy lehet működtetni a Malévot - fogalmazott. "Olyan eredményeink vannak, amiből kiderül, hogy a nemzeti légitársaságot újra fel lehet építeni, még a nagyok is irigykednek ránk. Ha a váratlanul fellépő nem kalkulált költségektől meg tudunk menekülni, akkor minden jóra fordulhat. Csapataink hadban állnak, az embereink dolgoznak, ez a mai helyzet."
Az ügyvezetés korábban bejelentette, hogy a pénz fogytán van, de egy pozitív hír is jött: a gépeket biztosító lízingtársasággal, az ILFC-vel a Malév megállapodott a repülők biztosításában. „A menedzsmenttől azt kértem, hogy készítsen egy likviditási tervet a hét végéig, amiből kiderül, hogy mennyi a forrásunk és mennyi pénz kell. Azt viszont látni kell, hogy a mozgásterünk rendkívül korlátozott." Berényi elmondta: a Malévnak 60 milliárd forintnyi adósság van, ez részben az orosz hitelezője (a VEB) és a beszállítók felé fennálló tartozásokból adódik össze.
Soha ilyen közel
A Malév soha nem volt még ilyen közel a megszűnéshez. Napokon belül elfogyhat a vállalat pénze, sürgős támogatás nélkül a gépei nem szállnak fel. A közelmúltban lezárult uniós vizsgálat eredményeképp viszont az állam nem hogy nem adhat újabb tőkeinjenkciót, de a korábban adott 100 milliárd forint körüli összeget is vissza kell fizetnie.
Ráadásul úgy tűnik, hogy egyrészt az állam egyébként sem akarta jelenlegi formájában fenntartani a légitársaságot, de különösebben kidolgozott terve sem volt vele, egyszerűen megvárták a csődöt. Voltak kísérletek a Malév értékesítésére, de ezekről hamar kiderült, hogy kevésbé komolyan vehetők. Ha viszont eleve csődbe akarták vinni, akkor nehezen indokolható, hogy decemberben még gyorsan átutaltak a cégnek 5 milliárd forintot. Ez fogyott el most.
Hétfő reggel a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása értelmében ez azt jelenti, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosítják, hogy egy majdani csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen.
A csőd viszont súlyos következményekkel járhat. Egyrészről a Malévben tulajdonos orosz állami Vnyesekonombank (VEB) felé fennálló legalább 102 millió eurós tartozást kellene mindenképp rendezni - ennek elmaradását az oroszok "nagyon barátságtalan gesztusnak" értékelnék, aminek hatásai lennének más gazdasági kapcsolatokra is. Másrészt a Budapest Airport privatizációs szerződésébe direkt a Malév megszűnése esetére írtak egy garanciát. Eszerint ha kiesik a reptér forgalmának 40 százaléka (a Malév körülbelül ennyit utast hoz), akkor az állam 1,5-1,8 milliárd eurót köteles fizetni.
Azért is jön különösen rosszkor ez a légitársaságnak, mert az utóbbi pár hónapban kiugró eredményjavulást produkáltak. Számos értékesítési rekordjuk dőlt meg és több fontos mutatóban meghaladták az európai átlagot. Ráadásul több versenytárs várható kiesése újabb utasokat hozhatna a vállalatnak.