Index Vakbarát Hírportál

Miben mesterkedik Pesten az IMF?

2012. július 19., csütörtök 14:30

A magyar kormány és a nemzetközi szervezetek közötti hiteltárgyalások kedden kezdődött első szakasza egy minden részletre kiterjedő, alapos átvilágítás, hitelképességünk feltérképezése – ezt erősíti meg a valutaalap és az uniós delegáció titokban tartott, de részleteiben lapunk birtokába került programja is. Az IMF és Brüsszel delegációja minden rejtett zugba benéz, nemcsak a központi költségvetés és a makrogazdasági pályák várható alakulása érdekli őket, hanem az is, mi lesz az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, mennyire stabil a bankrendszer, milyen az önkormányzatok helyzete. Több minisztériumban és banknál, a fővárossal, a jegybankban, a költségvetési tanácsnál és a pénzügyi felügyeletnél is tárgyalnak, és a jövő héten találkozni terveznek Orbán Viktor miniszterelnökkel, és lehet, hogy a szabadságát töltő Matolcsy György nemzetgazdaság miniszterrel is.

Az IMF a mi bankunk, és mi semmi mást nem csinálunk, mint hogy a saját bankunkkal tárgyalunk, és attól szükség esetén hitelt, biztosítást kérünk – rágta szájba Orbán Viktor a közrádió hallgatóinak még tavaly decemberben, hogyan is kell elképzelni az IMF-együttműködést.

Szóval olyan ez, mint amikor egy OTP-részvényes bemegy az OTP-be, hogy hitelt szeretne felvenni – egyszerűsíthetnénk még tovább a képet. Csak persze az nem mindegy, hogy az az OTP-részvényes a bank majdnem tíz százalékát, több mint 25 millió darab részvényt birtokló Rahimkulov család valamelyik tagja-e, vagy a 4000 forint alatti árfolyamtól megittasulva a család vagyonát néhány száz részvényre költő kisbefektető-e. Utóbbinak ugyanis, hiába érez szívet melengető tulajdonosi büszkeséget a bankfiókban, ugyanolyan alapos, minden apró részletre kiterjedő hitelvizsgálatra kell felkészülnie, mintha egyetlen részvénye sem lenne.

Nem tárgyalnak, vizsgálnak

Nos, Magyarország az IMF-nek ilyen kisbefektetője. A Nemzetközi Valutaalap hiába a saját bankunk, ha onnan pénzt akarunk, akkor meg kell győznünk, hogy nem leszünk rossz adósok, a hitelt rendben törleszteni fogjuk.

A kedden megkezdett hiteltárgyalásoknak jelenleg ebben a szakaszában vagyunk: még nem is arról beszélünk, hogy mennyi pénzt kérünk, és milyen feltételekkel – köztudott, hogy mást kérünk, mint amit nekünk adni akarnak és várhatóan fognak –, hanem csak arról, hogy egyáltalán hitelképesek vagyunk-e.

Persze a legtöbb ország általában akkor megy az IMF-hez, ha minden kötél szakad, és már senkitől sem kap hitelt. Ezek az országok azonban nem szabnak feltételeket az IMF-nek, hanem a gyorssegélyért cserébe szinte mindent hajlandóak elfogadni. Mi nem vagyunk ilyenek. Tudjuk, hogy milyen típusú hitelt akarunk, hogy mennyi pénz kellene, közben pedig azt is hangoztatjuk, hogy a segítségért cserébe nem nagyon akarunk semmilyen feltételt elfogadni. Orbán Viktor korábban utalt is rá: ha minden feltételre rábólintanánk, akkor nem lenne miről tárgyalni. Ez az oka annak, hogy az IMF most nem a hitelkérelmünk részleteiről tárgyal, hanem, ahogy írtuk, átvilágítja a terepet.

Hírzárlat, új részletek

Bár az egyeztetésekről lényegében hírzárlat van, több forrásból lapunk birtokába kerültek a nemzetközi delegáció programjának egyes részletei, ami szintén azt erősíti, hogy a delegációk most feltérképezik: mi is van és mi lesz a következő években Magyarországon, a magyar gazdasággal.

A tárgyalódelegációk a hét elején Varga Mihály főtárgyalóval találkoztak, valamint az MNB-ben tárgyaltak, csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatalban Tarlós Istvánnal és az NGM illetékeseivel a BKV-ról egyeztették. A hét hátralévő részében pénzintézetek – tudomásunk szerint a legnagyobb öt-hat magyar bank – vezetőivel és szakértőivel, elemzőivel találkoznak, valamint tárgyalnak Szócska Miklóssal, az erőforrás-minisztérium (EEMI) egészségügyi államtitkárával.

BKV, a bajok forrása

Budapest túl jó

Budapest viszonylag jó pénzügyi helyzete miatt a főváros hitelbesorolása jobb fokozatot érdemel, mint a felső korlátként az országra érvényben tartott minősítés - derült ki abból a közleményből, amelyet ma adott ki a Standard and Poor's, írja a portfolio.hu. Ennek oka az S&P szerint az, hogy a főváros becsült készpénzállománya április végén egészen magas, 106 milliárd forint volt, ez pedig bőségesen fedezi a főváros következő 12 hónapban törlesztendő 18 milliárd forintnyi adósságát. A hitelminősítő szerint miközben a főváros pénzügyi helyzete viszonylag jó, addig a magas adósságállomány, illetve a közlekedési vállalat folyamatos "dotációja" rontja a pénzügyi helyzetet, továbbá az önkormányzati reform pénzügyi helyzetre gyakorolt hatása egyelőre bizonytalan. Ezek a tényezők, illetve a külső forrásokhoz való korlátozott hozzáférés egyelőre lefelé ható tényezők Budapest indikatív hitelminősítésére - olvasható a közleményben.

A mai, a fővárossal vezetésével folytatott nagyjából kétórás egyeztetésen a legfontosabb téma a BKV finanszírozása volt. A dugódíjról szóló törvényjavaslat elbukásával a közlekedési vállalat finanszírozása megint veszélybe került. Ráadásul a dugódíj bevezetése a 4-es metró uniós támogatásának is feltétele volt; most Tarlós úgy nyilatkozott, hogy a kormánnyal közösen harcol azért, hogy ez kerüljön ki a feltételek közül, különben a fővárosnak durván 180 milliárdot kellene visszafizetnie Brüsszelnek.

A megbeszélésen a főváros részéről a főpolgármester mellett György István, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Vitézy Dávid, a BKK vezetője volt hivatalos. Az IMF-et Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője, Vahram Stefanyan, Alejandro Guerson és Csontó Balázs közgazdászok, valamint Benk Szilárd, az IMF főtanácsadója képviselték. Brüsszeli részről Barbara Kaufmann, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának főosztályvezetője és Emmanuelle Maincent közgazdász kapott meghívót az egyeztetésre, amelyen az NGM illetékesei is részt vettek. A főváros közölte: a héten további tárgyalások várhatók a nemzetközi szervezetekkel, amelyek képviselői egyetértettek azzal, hogy az állam csak olyan mértékben vonulhat ki a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából, amilyen mértékben tűnnek el a lyukak a BKV költségvetéséből.

Beteg ügyek

A Szócska Miklóssal tervezett pénteki egyeztetés témáját és okát sem nehéz kitalálni. Hogy sorrendben visszafelé haladjunk: az egészségügy az államháztartás reformokra leginkább megérett, és az elmúlt húsz évben leginkább érintetlenül hagyott területe. A rendszer üzemeltetése rengeteg pénzt visz el, ezért az IMF-et feltehetően a rendszer struktúrája, jelenlegi állapota és főként a fenntarthatósága érdekli.

Kényes kérdések ezek: az OECD adatai szerint a GDP alig több mint 5 százalékát költi el az állam ezen a területen, míg ez a mutató sok más országban inkább 6 százaléknál van. Az állami egészségügyi költéseink ráadásul csökkennek, a tavalyi 1418 milliárd forint után idén 1357 milliárd forintos kiadással számolt a költségvetés. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly egy ember ellátására közel 119 000 forint közpénz jutott, idén ez 116 500 forint lesz.

Tavaly ugyan elfogadták a Semmelweis Tervet, ami az intézményi struktúra működését tette ésszerűbbé, és csökkentek az OEP kiadásait, amit a gyógyszerkassza sokak által üdvözölt több tízmilliárdos csökkentésével értek el. Gyógyszertámogatásra tavaly még több mint 410 milliárd forintot költött az állam, az idei előirányzat 340 milliárd forint. Közben megindult az egészségügyi dolgozók bérrendezése: a bizonyos szint alatt kereső szakdolgozók és orvosok bére is nő, illetve a rezidensek is többre számíthatnak.

Akár Matolcsy is megjelenhet

A következő napokban az IMF-delegáció többször is megbeszélésekre megy a Nemzetgazdasági Minisztériumba, és információnk szerint külön tárgyalnak az NGM államtitkárával, Pleschinger Gyulával is. (Pleschinger a Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal mellett tagja a Varga Mihály főtárgyaló vezette háromtagú magyar tárgyalódelegációnak.) A magyar delegációt vezető Varga Mihály egy rádióinterjúban azt mondta: a nemzetközi küldöttség még akár Matolcsy György miniszterrel is tárgyalhat, aki ezekben a napokban szabadságra ment.

Az NGM-ben egész hosszú lehet a megbeszélnivalók sora: a kormány legújabb intézkedései nyomán veszélybe került a jövő évi, a konvergenciaprogramban is rögzített hiánycél tarthatósága, amit az MNB többször is kifogásolt. Szintén az NGM-ben egyeztet a delegáció az MNB-t és az Államkincstárt is megadóztató pénzügyi tranzakciós adóról, ami a járulékcsökkentés fedezetét teremtené meg, az MNB szerint az európai jogba ütköző módon. Szó lehet az egykulcsos adó fenntarthatóságáról, esetleg új adók bevezetéséről (vagyonadó) is, a lényeg, hogy a jövő évi költségvetés fenntartható legyen, amiben most sok elemző kételkedik, különösen a 300 milliárdos foglalkoztatási és adócsomag bejelentése után.

Kedden Orbánhoz mennének

A küldöttség tagjai találkoznak még Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével (a testület létrehozását korábban az IMF szorgalmazta, a szervezet meggyengítése nagyon nem tetszett a Valutaalapnak); tárgyalnak az Államadósság-kezelő Központ vezetőivel, valamint ismét találkoznak Varga Mihállyal, és visszatérnek a jegybankba is. A jegybank felügyelőbizottságának az elnöke, Járai Zsigmond a tárgyalások kapcsán egy levelet is írt az IMF budapesti irodavezetőjének, Irina Ivascsenkónak azzal, hogy a felügyelőbizottság ellenzéki pártokat képviselő tagjai nem képviselhetik az MNB hivatalos álláspontját, legfeljebb csak a magánvéleményüket mondhatják el.

A nemzetközi szervezetek képviselői tudomásunk szerint a jövő hét elején mások mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőjével és a bankszövetségi vezetőkkel találkoznak. Ezeken a megbeszéléseken a banki különadók, a bankrendszer állapota, az új tranzakciós adó hatásai, illetve a pénzintézetek hitelezési képessége jöhet szóba. Ez kulcskérdés a gazdasági növekedés beindítása kapcsán, mert ha a tervezett 1,6 százalékos GDP arányosnál kisebb növekedés esetén kevesebb lesz az adóbevétel, az felborythatja a költségvetést, és újabb kiigazításokat kényszeríthet ki. Az IMF arra is kíváncsi, hogy a banki makrogazdasági elemzők mit gondolnak a kormány makrogazdasági pályájának a hitelességéről és más gazdasági kilátásokról. Tudomásunk szerint kedden terveznek egyeztetni Orbán Viktor miniszterelnökkel és Rogán Antallal.

Rovatok