Elvileg nem lenne kizárt, hogy Magyarország 2011-2012-ben bevezesse az eurót. Mindez azonban a kormány pénzügypolitikáján múlik, márpedig arról, mire készül a kabinet 2009 után, egyelőre semmit nem tudni. A kormány és az MNB között a várakozások szerint helyreálló beszélő viszony abban segíthet, hogy a jegybankban dolgozó, az ország szakmailag legjobbnak tartott makrogazdasági szakértőcsoportja a háttérből segíthesse a fiskális politika iránytartását és a reformokat.
Ahogy eddig, ismételten is nagyon jó döntésnek minősítették Simor András jegybankelnöki jelölését az elemzők. Ám az Index kérdésére, Simor elnöksége segítheti-e a gyorsabb eurócsatlakozást, már nemmel válaszoltak. Pontosítva: közvetve akár segíthet, ártani biztosan nem árt.
Önmagában az, hogy eltűnhet a kormány és az MNB közötti eddigi bizalmatlanság, illetve, hogy az eurócsatlakozás dátumának meghatározásában együttműködés kezdődik, pozitív, de nem elég sem az euróbevezetés előrehozatalához, sem a csúszás megakadályozásához - vélekedett Tóth Gyula, az Unicredit MIB elemzője. Szerinte céldátumra nincs feltétlenül szükség, de hiteles fiskális politikára van: a piacok most megelelőgezték a bizalmat, és az is látszik, hogy az idén tartható a költségvetési hiánycél. Bizonytalanság van viszont azt illetően, mi várható 2009 után. Az MNB-nek csak az infláció leszorításában van komoly önálló szerepe, és hogy ebben a Simor vezette jegybank is eltökélt marad, nincs kétség a piacon.
Elviekben nem lenne kizárt a 2011-es euróbevezetés sem, ez azonban nem az MNB-n és annak elnökén, hanem a kormány pénzügyi politikáján múlik - mondta az Indexnek Tardos Gergely, az OTP és Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is. Kiemelték: konkrét jóslatokat azért nem lehet adni - az általánosan várt 2013-2014-es időponton túl -, mert továbbra sem látni, hogy a költségvetés helyre tételére irányuló csomagot követően milyen intézkedések várhatóak 2009-től.
A 2011-es euró majdhogynem utópiának tekinthető a politikai realitásokat is figyelembe véve: a korai bevezetés azt feltételezné, hogy a kormány a választásokat is szűkre szabott költségvetéssel csinálja végig, amire az elmúlt 16 év alapján kevés esély van, és az egyébként sem látszik, hogy mindent az eurónak akarna alárendelni a kabinet - mondta Tardos Gergely. Az eddigi intézkedések alapján az sem egyértelmű, a kiigazítást követően milyen érdemi reformok következnek a hiány újratermelődését mindig biztosan generáló területeken: a nyugdíjrendszerben, az egészségügyben és a szociális transzferekben. Nem látható, lesz-e adóreform, amelyet a Simor András vezette, a konvergenciaprogramot véleményező konvergenciatanács is elengedhetetlennek mondott ősszel.
A fentiekből is látszik, a monetáris politikát irányító jegybanknak nem lesz szerepe e folyamatok irányításában. Ugyanakkor Török Zoltán szerint a jegybank verbálisan segíthet, illetve ekként lesz értelmezhető, ha a jelenleg még jellemző támadások megszűnnek. Miközben az elemző szerint Járai Zsigmond legutóbbi kormánykritikái részben megkérdőjelezhetők, az új jegybanki vezetéssel való normális kapcsolat feltétele, hogy a kormány is korrekt legyen. Vagyis a korábbi gyakorlattal szemben ne nehezítse a jegybank dolgát - például a költségvetés teljes elengedésével.
Tardos Gergely és Török Zoltán is kiemelte: a jobb kapcsolat közvetlen eredménye lehet, hogy a kormány profitál a jegybank utóbbi években megerősödött, szakmailag nagyra tartott stábjából. Az inflációs célkövetés már bejáratottan működik, az MNB szakembereinek - közülük többen közreműködtek egy átfogó nyugdíjreform, illetve a CEMI-program kidolgozásában - van kapacitásuk és ambíciójuk is a monetáris politikához nem feltétlen szükséges munkaanyagok elkészítésére, mondta Tardos Gergely.
Ha belegondolunk, hogy Magyarországon hol és milyen makrogazdasági kutatás folyik, a jegybankban van a legerősebb stáb, amelynek kutatási eredményeit lehetne hasznosítani - fogalmazott Török Zoltán.
Tóth Gyula szerint bevonható lenne a jegybank a költségvetéshez kapcsolódó fiskális szabályok megalkotásába is, amelyek biztosíthatnák, hogy a kormány ha akar, akkor se tudjon jelentősen letérni egy kijelölt pályáról. Ilyen típusú szabály az az előírás, amelyet az idei költségvetésben fogadtak el, és kimondja, 2008-tól csak olyan költségvetés terjeszthető be és fogadható el, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutat.
További ilyen típusú korlátok megalkotása a piac bizalmát is növelné, és ezen keresztül segítenék az euró bevezetését.