Érthető, hogy a három brókercég károsultjai szeretnék viszontlátni megtakarításaikat, a piac szereplői pedig szeretnék elkerülni, hogy a jövőben hasonló esetek előfordulhassanak. Mivel a végleges szabályozói javaslatok még nem láttak napvilágot, a piac többi szereplőjéhez hasonlóan egyelőre mi is értékeljük az eddig megjelent tervezeteket. Előzetesen azonban szeretnék felvetni néhány olyan szempontot, amelyek segíthetik a reális helyzetértékelést és az ehhez igazított, megfelelő szabályozói eszközök használatát.

A nagy törvényhozási és szigorítási igyekezetben ugyanis különösen fontos, hogy az új szabályok támogassák, és ne korlátozzák a magyar tőkepiac fejlődését. Ha az utóbbi történik, könnyen abba a hibába eshet a szabályozó, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket – azaz kis képzavarral a magyar tőkepiacot – is kiönti, és visszafordíthatatlan károkat szenved el a tőkepiac mellett a magyar gazdaság is.

A következőkben ezért 6 pontban összefoglaltam azokat a szempontokat, melyeket mindenképpen javaslok figyelembe venni, amikor néhány hét leforgása alatt akár a teljes szektor jövőjét meghatározó döntések születhetnek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a tőkepiac működését meghatározó szabályok hatással lesznek a vállalati szektorra, és végső soron a magyar gazdaságra, annak finanszírozására, versenyképességére is.

Meglátásom szerint a jogszabály változtatások kidolgozása során az alábbi négy fő célt kell egyenlő súllyal mérlegelni:

• A tőkepiac általános biztonsági szintjének növelése, a befektetői bizalom helyreállítása.
• A magyar befektetési szolgáltatók európai uniós versenyképességének megőrzése.
• A pénzügyi kultúra fejlesztése.
• A hazai megtakarítások minél jelentősebb hozzájárulása a magyar vállalatok, a magyar gazdaság növekedésének finanszírozásához.

Az alábbiakban a négy fő célhoz igazítva olvasható 6 pontban, hogy meglátásom szerint miért van szükség erős magyar tőkepiacra és befektetési szolgáltatókra, valamint milyen környezet szükséges a tőkepiac versenyképességének megőrzéséhez.

Erős magyar tőzsdére van szükség

• Mind befektetői szempontból, mind kibocsátói oldalról egy kellően likvid és jól diverzifikált tőzsdének lehet csak vonzereje.
• Újkori történetének első 10 évében a Budapesti Értéktőzsde Közép-Kelet-Európa vezető tőkepiacává vált, és régiós súlya a külső körülményeknek köszönhetően most érdemben növelhető.
• Ma a Budapesti Értéktőzsdén mindösszesen 3-4 olyan kibocsátó részvényei vannak, amelyek nemzetközi szinten is befektetési célpontot jelenthetnek. Forgalom tekintetében azonban a varsói tőzsde mögött kullog a magyar piac. A lengyel tőkepiac fejlődési, növekedési dinamikája belső gazdasági okok és a kedvezőtlenebbé váló szabályozói környezet miatt azonban jelentősen megtorpant.
• Szakmai berkekben vitán felüli tény, hogy a magyar vállalatok elsősorban a hazai piacon tudnak érdemi befektetői érdeklődésre szert tenni, azaz hatékonyan finanszírozáshoz jutni.
• Nemzetgazdasági érdek, hogy a Budapesti Értéktőzsde jelentős fejlődésnek induljon.

A fenti körülményeket figyelembe véve meggyőződésünk, hogy a Budapesti Értéktőzsde régiós súlya egy jól átgondolt kormányzati stratégia segítségével jelentős mértékben növelhető.

Erős, versenyképes független befektetési szolgáltatók kellenek

• A Magyarországon is működő univerzális bankrendszerben a bankokon belül működő befektetési szolgáltatási tevékenység a bankok alaptevékenysége miatti (betétgyűjtés, hitelezés) belső érdekellentétnek köszönhetően mindig is alárendelt szerepet fog betölteni.
• A magyar befektetési szolgáltatók működésének túlszabályozása, ezáltal ellehetetlenítése egyértelműen az MNB által közvetlenül nem ellenőrzött külföldi szolgáltatók térnyerését vonná maga után. Az érvényben lévő európai uniós szabályozás értelmében ugyanis bármely közösségen belüli felügyeleti szerv által kibocsátott, befektetési szolgáltatási tevékenységre szóló jogosítvánnyal rendelkező társaság az Európai Unió bármely országában nyújthat szolgáltatást.
• A magyar szolgáltatói szektort már jelenleg is több szabály hátrányosan érinti a külföldi szolgáltatókkal szemben (pl. bankadó befektetési szolgáltatókat terhelő része).
• A külföldi szolgáltatók magyarországi térnyerése a közelmúltban jelentős mértékben felgyorsult, amely jelentős, és az MNB által érdemben nem kontrollálható kockázatot jelent a magyar tőkepiac számára.

Közvetítői szinten a tőkepiac fejlődésének motorjai csak olyan jól szabályozott, versenyképes, független befektetési szolgáltatók lehetnek, amelyek jelentős mértékben szolgálnak ki intézményi ügyfeleket, tehát elemi érdekük az elsődleges, azaz a magyar piac fejelődése.

Legyen még több magyar tőkepiacról finanszírozott vállalat

• Nemzetgazdasági érdek, hogy minél több erős és transzparens magyar vállalat működjön.
• Azok a magyar vállalatok, amelyek régiós szinten is meghatározó szereplővé tudtak válni (Pl. MOL, OTP, Richter), jellemzően nagy mértékben a magyar tőkepiacról finanszírozzák magukat (kötvény vagy részvény ágon).
• Az állam fokozott szerepvállalása a gazdaság egyes területein a tőkepiac fejlesztése szempontjából is lehetőség lehet. Az állam stratégiai céljainak megvalósítása érdekében jelentős akvizíciókat hajtott végre ezeken a területeken (pl. energetika, pénzügyi szektor, telekommunikáció, hulladékgazdálkodás), azonban ezen tranzakciók jelentős finanszírozási igénnyel járnak, amelyek az alacsony hozamkörnyezetnek köszönhetően hatékonyan finanszírozhatóak tőkepiaci eszközökkel. Egyes társaságok esetében (pl. bankok) az állam deklaráltan 3 éven belül meg kíván válni részesedésétől, de oly módon, hogy a magyar tulajdonosi arány minél jelentősebb legyen, akár a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetésen keresztül.
• Egy kellően vonzó, fejlett tőkepiac jelentős motivációs tényező lehet a magyar vállalatok számára, hogy elinduljanak a transzparens működés irányába. Sajnálatos tény, hogy a közelmúltban több sikeres magyar vállalkozás kényszerült külföldre települni, elsősorban finanszírozási okok miatt.

Célirányos szabályozói ösztönzőkkel, illetve a független befektetési szolgáltatói szektor aktív közreműködésével jelentős mértékben lehetne növelni a tőkepiaci finanszírozás után érdeklődő magyar vállalatok számát.

Aktív hazai intézményi befektetőkre van szükség

• Az alacsony hozamkörnyezet miatt az elmúlt években folyamatosan nőtt a befektetési alapokban elhelyezett lakossági megtakarítások összege.
• Ezek a megtakarítások jelenthetik az elsődleges keresletet a magyar értékpapír kibocsátók számára. (A befektetési alapkezelők kellő diverzifikáció mellett igyekeznek – a hozam-kockázat szempontokat is figyelembe véve – befektetni az alapok vagyonát.)
• Az alapokba a belföldi tőkepiac szűkülő kínálata miatt azonban egyre kevesebb hazai eszköz kerül, aminek következménye, hogy a belföldi megtakarítások egyre kisebb mértékben tudják a magyar gazdaság növekedését finanszírozni (sajnos ezt a nemzetgazdaság szempontjából negatív folyamatot sem az Államadósság Kezelő Központ lakossági akciói, sem a bankok betétgyűjtési kampányai nem tudják érdemben ellensúlyozni). A belföldi intézményi befektetők aktivitása szükséges a nemzetközi szinten is látható likviditás kialakulásához.

A magyar kibocsátók és intézményi befektetők között az elsődleges kapcsolatot a stabil és erős, intézményi forgalmat bonyolító befektetési szolgáltatók jelentik. A magyar tőkepiac érdemi fejlődésével (Budapesti Értéktőzsde, befektetési szolgáltatók, tőzsdei kibocsátók és befektetői kultúra) jelentős mértékben növekedhetne a hazai kibocsátású eszközök kínálata, amely a befektetési alapokban a hazai eszközök részarányának növekedését eredményezné. Ily módon érdemben növekedhetne ezen megtakarítások hozzájárulása a magyar gazdaság növekedéséhez.

A pénzügyi kultúra fejlesztése szükséges

• A rendszerváltás óta eltelt huszonöt évben jelentősen fejlődött a lakosság pénzügyi kultúrája, de még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól.
• A jövőt tekintve fontos, hogy a piac szereplői, így az MNB, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, a Budapesti Értéktőzsde, a BAMOSZ, a bankok, a független befektetési szolgáltatók, és a piac más szereplői is még komolyabban edukálják a lakosságot, hogy meg tudják különböztetni az egyes termékek, szolgáltatások és szolgáltatók kockázatát. Az MNB szerepe nem elhanyagolható ebben, de a különböző befektetési formák közötti különbségeket a befektetési szolgáltatóknak is minél jobban meg kell ismertetnie a lakossággal, hiszen a befektetői tudatosság, a fejlett pénzügyi kultúra az egyik kulcsa annak, hogy a jövőben hasonló botrányok ne fordulhassanak elő. Széleskörű összefogásra van szükség, mivel kiemelt figyelem irányul most a befektetési piacra.

A pénzügyi és közgazdasági ismeretek minél szélesebb körű oktatása kiemelt fontosságú a tőkepiac hosszú távú fejlődése szempontjából.

Legyen hatékony, de a versenyképességet nem rontó szabályozás és ellenőrzés

• A magyar tőkepiac fejlődésnek záloga az értékpapír kibocsátók és befektetési szolgáltatók iránti stabil befektetői bizalom.
• Hatékony szabályozással és ellenőrzéssel kell biztosítani, hogy a közelmúltban három befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélések a jövőben ne fordulhassanak elő.

A szabályozási és ellenőrzési módszerek kialakítása során mindenképpen figyelemmel kell lenni arra, hogy a magyar befektetési szolgáltatók versenyképesek maradjanak a konkurens külföldi szolgáltatókkal szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!