Egy év múlva ugyanis könyvvizsgálói jelentéssel kell igazolnia minden olyan cégnek, hogy felkészült a nemzetközi számviteli standardok alkalmazására, amely az egyedi beszámoló szintjén 2017. január elsejétől szeretne átállni a magyar számvitelről az IFRS-ekre.

Bár az IFRS-ek alkalmazásának lehetősége 2016. január elsejétől sok cég számára megnyílik, vélhetően a legtöbb cég ezt a 2017-es átállást akarja majd megcélozni: a bankok, tőzsdei társaságok számára ugyanis ekkortól kötelező az átállás, akitől pedig anyacége ezt várja, vagy saját megfontolásai erre késztetik, azoknak reálisan ez az első teljesíthető időpont. 2016 januárját vélhetőleg csak azok tudják elérni, akik a jelentéskészítés során már jelenleg is kiterjedten alkalmazzák az IFRS-eket.

Ha visszafelé számolunk az időben, ez azt jelenti, hogy a jövő augusztus végére fel kell tudni mutatni az IFRS szerinti számviteli politikákat és azokat a számítástechnikai rendszereket, amik az IFRS szerinti könyvelést fogják végezni, valamint elő kell állítani a 2015-re vonatkozó IFRS szerinti nyitómérleget, hiszen a könyvvizsgálónak is időre van szüksége annak vizsgálatához, és a jelentés elkészítéséhez. Ha ehhez hozzávesszük az augusztusi szabadságolási főszezont, akkor a valódi határidő 2016. július vége, ami már sokkal közelebb van, mint a december 31.

Ha sorra vesszük az áttérést megelőző feladatokat és a rendelkezésre álló időt, nyilvánvaló, hogy a sikeres áttéréshez kulcsfontosságú, hogy a jövőben IFRS-eket alkalmazók mikor kezdik meg a felkészülést. Ez különösen igaz lesz azokra a cégekre, ahol az IFRS áttérés pénznemváltást is jelent. A magyar számviteli törvények szerint ugyanis egy cég – bizonyos feltéteknek való megfelelés esetén - tetszőlegesen vezetheti euróban vagy forintban a könyveit. Az IFRS viszont az üzletmenethez köti a számvitelben alkalmazandó pénznem megválasztását.

Márpedig Magyarországon – például a devizás hitelek miatt, vagy az anyacég kedvéért – elég sokan választották az euró alapú könyvelést azok közül is, akikre jellemzően az itthoni gazdasági környezet van a legnagyobb hatással. És fordítva, sokan vezetik könyveiket forintban, holott a hazai működés jellemzően külföldre irányul. Ha ezek a cégek arra a következtetésre jutnak, hogy pénznemet kell váltaniuk, akkor minden rendszerüket át kell állítani az új pénznemre, ami önmagában is több hónapos felkészülést jelent.

De izgalmas új feladatokkal szembesülnek a többiek is. Az átállás új szemléletet, új megoldásokat rejt magában, számos kérdésben egyedi döntéseket kell hozni ahhoz, hogy az IFRS jól működjön, és tényleg megfeleljen annak, amit várunk tőle, jobban tükrözze a valós gazdálkodási folyamatokat, mint a magyar számvitel. Elég egy egyszerű banki hitelt végiggondolni ahhoz, hogy megértsük, miről beszélünk. X magyar bank 100 egység hitelt nyújtott Y vállalkozónak a múltban 8 százalékos kamat mellett.

Csakhogy a bank felszámított egy egyszeri folyósítási díjat is, a magyar elszámolásban ezt már a díjbevétel évében elszámolta, az IFRS szerint azonban a teljes futamidőre kell vetítenie. El lehet képzelni, hogy ez mit jelent egy banknál több tízezer hasonló ügyfél esetén. A bankok egy része viszonylag előrehaladott állapotban van a felkészültségben, mert az anyavállalati jelentéskészítési kötelezettség miatt alighanem évek óta mindkét rendszer alapján állítanak elő számokat.

De mi van ott, ahol ez eddig nem volt elvárás, de az anyacég kérésére, vagy más üzleti megfontolásból most mégis az átállás mellett dönt a cégvezetés? Ami biztos, hogy nagy feladat lesz, ezért jó lesz mielőbb meghozni az áttérésről szóló döntéseket, különben a kérdéssel foglalkozó munkatársak emberfeletti erőfeszítések árán tudják tartani a határidőket. Most még van idő mérlegelni az átállás hatásait, majd egy jól átgondolt akció tervvel, reális határidőkkel és munkamennyiséggel levezényelni az áttérést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!