Érdemes megvenni olyan vállalat részvényét, amelyben nincs se eszköz se tőke? Nagyon racionális befektető egyből rávágja, hogy dehogy, hozzá se nyúlnék. Mégis a divatos, kedveltebb részvények között ott találjuk a Tesla vagy a Facebook-papírokat és tény, hogy jó időzítéssel jelentős hozamot lehet elérni velük.

Fundamentális szempontból szinte lehetetlen elemezni ezeket a vállalatokat, hiszen nem egy biztos, kiszámítható pénzáramot generáló eszközbe fektetünk, sőt, ezek a vállalatok a növekedési görbe elején még jellemzően veszteségesek és a pénzáramuk (cash flow) is negatív.

Miért ad valaki pénzt egy ilyen cégnek? Nagyon egyszerű. Hisz a menedzsment víziójában, amely lehet hamar, de lehet, hogy csak 10-15 év múlva, de esetleg soha nem valósul meg.

Miután a cég egy ígéretet ad el, ha a momentum változik, az árfolyam is hevesen reagál. Ez szélsőséges esetben pánikot és akár csődöt is okozhat. Nem ismeretlen a tőkepiac számára a technológiai cégek szárnyalása és hanyatlása. Az 1996 és 2011 között végbemenő dot.com-buborék kezdetét a Yahoo 1996 áprilisi tőzsdére bocsátásához szokás kötni.

Ezen a napon a részvény árfolyama több mint duplájára emelkedett, hasonlóan az Amazon 1997 májusi IPO-jához, ahol aznap az Amazon árfolyama 31 százalékkal emelkedett. A jéghegy csúcsát 2000 márciusában érte el a NASDAQ, a csúcson 5048 dollár volt az index árfolyama. A gyors zuhanás számos csődöt eredményezett: ezek közül érdemes kiemelni a Global Crossing részvényét, amely 25 dollárról esett nullára nyolc hónap alatt, vagy a Worlcom részvényt, amely 45 dolláros szintről másfél év elteltével.

Miért érdekes a dot.com buborék 2016-ban? Pusztán azért, mert 2015-ben a NASDAQ index árfolyama a korábbi csúcsig emelkedett, köszönhetően a technológiai részvények egy új típusának, amely hasonlóan a dot.com cégekhez, tőke- és eszközszegény. Ezek a közösségi média részvények, vagy populáris nevükön FANG részvények, amely a Facebook, Amazon, Netflix és Google kezdőbetűjéből adódik. 

Hasonlóan a Yahoo és az Amazon időzítéséhez a Facebook 2012-ben, a Twitter 2013 végén jött a tőzsdére, pár évvel a második NASDAQ csúcs előtt. Érdekes jelenség, hogy adott piacon a legnagyobb szereplő tőzsdére menetele jól kijelölte a múltban a buborékok csúcsát. Erre jó példa a Goldman Sachs 1999-es IPO-ja vagy 2011 májusában a legnagyobb árupiaci szereplő, a Glencore tőkepiacra való belépése, amely tökéletesen meghatározta az árupiac akkori csúcsát. 

A FANG cégek árazása nagyon érdekes. A részvények eszméletlen magas P/E (ár/egy részvényre jutó eredmény) mutatóval szintén magas P/BV (ár/egy részvényre jutó könyvszerinti érték) mutatóval és jellemzően zéró osztalékhozammal, pontosan kimerítik a növekedési részvények definícióját, sőt azon belül is egy brutálisan markáns növekedést feltételeznek. Érthető, hogy az ilyen típusú részvények árfolyamát a világ növekedési kilátása illetve az ezzel szoros korrelációban lévő felhasználók száma befolyásolja.

Az Apple nagyon jó példa a fent említett jelenségre, hiszen a vállalat korábban a karizmatikus vezető hatására nőtte ki magát. A befektetők a vezetőségbe vetett hit miatt tartották a részvényt, bízva a gyors, energikus növekedésben, majd a vállalat kinőtte magát, a növekedés lelassult és az árazása is olyan szintre lépett, hogy jelenleg kevésbé túlzó (10x P/E) az iparágon belül.

Számos fontos okot lehetne felhozni az Apple tartós sikere kapcsán. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy saját és nagyon egyedi szoftvert fejlesztett a cég, hiszen hosszútávon azt a tendenciát láttuk a technológiai piacon, hogy a hardver-cégek idővel sorra eltűnnek, míg a szoftver cégek, mint például a Microsoft, túlél.

Az idei évkezdés meglehetősen gyenge volt az USA techpiacán. Ha összehasonlítjuk az S&P 500 illetve a NASDAQ 100 idei teljesítményét, látszik, hogy a növekedési részvényekből álló NASDAQ 100 alulteljesíti az értékalapú részvényekből álló S&P 500–at, amely érdekes változás az elmúlt hét évhez képest, amikor a technológiai cégek indexe rendre jócskán felülmúlta az S&P-t.

A globális növekedés lassulásának köszönhetően kemény eladási nyomás alatt voltak a technológiai cégek részvényei az év első két hónapjában. A Merrill Lynch februári felmérése szerint az alapkezelők év elején jelentősen növelték a készpénz súlyát a portfólióikban és csökkentették idei globális profitvárakozásaikat.

Ehhez hasonlóan a FactSet felmérése alapján a piaci szereplők jelentősen, 7,6 százalékról 4 százalékra csökkentették az S&P500 2016 év végi előrejelzésüket, valamint a korábbi enyhe növekedésről 7 százalékos esésre vágták a technológiai cégek az első negyedre vonatkozó profit várakozásaikat. A növekedési kilátásokon kívül a felhasználók száma is több cégnél stagnált vagy nem növekedett kellő mértékben.

A tőkepiac hevesen reagált a változó környezetre, így a Twitter közel 40 százalékos eséssel kezdte az évet, hasonlóan a Linkedin-hez, amely árfolyama 230 dollárról 100-ra csökkent. De említhetnénk az Amazon-t is, ahol közel 700-ról 500 dollár alá ment a részvény kurzusa az első két hónapban.

A Tesla talán a legjobb példa arra, hogyan árazza a piac a jövőt. A Tesla Motors februárban közzétett jelentése szignifikánsan alulmúlta az elemzői várakozásokat, hiszen 0,09 dolláros egy részvényre jutó profit helyett veszteséges lett a cég.

A befektetők mégis vették a Tesla papírjait a jelentés napján, hiszen Elon Musk, a cég vezetője bejelentette, hogy a vállalat 2016-os eredménye és cash flow-ja pozitív lesz. A hír azért volt jelentős, mert a társaság jövőjére legoptimistább elemző is 2019-re várta az első pozitív cash flow-t. A Tesla árfolyama a jelentés óta több mint 80 százalékot emelkedett és jelenleg a 257 dolláros szinten jár, busásan megjutalmazva azokat, akik hittek a vezetőnek.

A Tesla térnyerése fundamentális szempontokat figyelembe véve is mindenképpen impozáns. Egyre jobb helyettesítő terméke a hagyományos versenytársaknak, egyre nagyobb célközönség számára elérhető áron. Érdemes figyelemmel követni a Volkswagen dízel-botrány átgyűrűző hosszú távú hatásait is a Tesla szempontjából.

Racionális feltételezni, hogy ha a versenytársak lejáratják magukat a szabályok megszegésével, az előnyt jelent a Tesla számára, ugyanakkor már látható az a tendencia, hogy a hagyományos gyártók felhagytak a dízel-technológia tökéletesítgetésével és a megújuló technológiák felé allokálják kutatás és fejlesztési beruházásaikat.

Így, bár rövidtávon némi előnyt adhat, a dízel-botrány a Tesla számára hosszútávon csak nagyobb versenyt generál és ezáltal elveszítheti a társaság prémium pozícióját, ami a profitvárakozásokat továbbra is negatív szinten tarthatja. Vagyis lehet, hogy a vezető álma sosem válik valóra hosszútávon - ugyanakkor rövidtávon mindaddig, amíg kígyózó sorok várják az új Model 3 megjelenését és az előrendelések száma a 325 ezer darabot is meghaladja, nem kell aggódniuk a befektetőknek. 

Egy jól diverzifikált technológiai index választása busás hozamot adott az elmúlt tíz évben, mégis fontos tisztában lenni a felmerülő kockázatokkal az ilyen híres/hírhedt cégeknél és ügyelni a megfelelő időzítésre, hiszen a részvények árfolyama nagyon ingadozó és főként a piacon megjelenő gyors hírek befolyásolják, nem pedig a fundamentumok.