A munka és az otthoni teendők összeegyeztetése – ami kisgyerekes anyák esetében különösen nehéz lehet – nem csak az anyák munkavállalására, hanem egyebek mellett a gyermekvállalási hajlandóságára is közvetlenül hathat. (Ezt vizsgálja többek között ez vagy ez a tanulmány.) A megfelelő minőségű és árú, helyben elérhető, gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények és egyéb megoldások mellett a nagyszülői segítség is fontos lehet.

További könnyítés, ha a házimunka terheinek egy részét leveszik a nő válláról, például az otthoni feladatok egyenlőbb családon belüli megosztásával, vagy külső segítség igénybevételével – számos országban születtek egyébként ez utóbbira ösztönzők, például kedvezőbb adózás formájában.

amit többek között a napközbeni gyermekellátó intézmények (rövid) nyitvatartása is indokolhat. (Magyar családanyák foglalkoztatásával bővebben például ez a tanulmány foglalkozik.)

Cikkünk első részében a családi bölcsődék relatív áraiba nyertünk bepillantást, jelen cikk pedig az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását mutatja be dióhéjban. Ez annál inkább is releváns, mert egy KSH felmérés szerint ugyan a gyermekgondozás teljes 3 évét otthon tölteni szándékozó nők háromnegyede döntését azzal a nézettel indokolta, hogy kisgyermekének anyja mellett a legjobb, ezzel együtt 14 százalékuk a munkarend és a gyermeknevelés összeegyeztetésének a nehézségét jelölte meg.

Továbbá a válaszadók a legnagyobb arányban (41%) a rugalmasabb munkarendben történő alkalmazást választották, mint azt az intézkedést, amely leginkább támogatná a mihamarabbi munkába való visszatérést.

Hol áll Magyarország?

Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya nemzetközi viszonylatban alacsony (4,3% szemben az EU átlag 19,4%-kal, 2017-ben), és ez igaz az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatására is (4,2% szemben az EU átlag 15%-kal, 2014-ben) (1. ábra). Az országok között egyébként nem csak ebben jelentős az eltérés, hanem a gyermekvállalás kapcsán fizetett munkaerőpiaci inaktivitás hosszában is (Magyarország esetében jelenleg a csed + gyed + gyes időtartama).

Megfigyelhető, hogy azon országok esetében, ahol ez hosszabb, tipikusan alacsonyabb a részmunkaidőben dolgozó anyák aránya, míg Hollandiában például – ahol a 0-14 éves korú gyermeket nevelő édesanyák több mint fele részmunkaidőben dolgozik – 4 hónapos (16 hetes) otthonmaradást finanszíroznak. Ez természetesen nem (feltétlenül) jelent ok-okozatot; a későbbiekben még visszatérünk a nők eltérő gazdasági aktivitási pályáira.

Jó-e vagy rossz a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony aránya

A részmunkaidős foglalkoztatás többek között lehetővé teszi kisgyermekes édesanyák számára azt, hogy a munkaerőpiacra hamar vissza tudjanak illeszkedni, ugyanakkor családanyai szerepkörüket is élvezhessék/elláthassák. Ennek számos pozitív hozadéka lehet, például a további gyermekvállalási hajlandóságra, az anyák későbbi foglalkoztathatóságára – megelőzve az ismeretek és készségek elértéktelenedését, a család pénzügyeire és stabilitására.

Az OECD ugyanakkor részmunkaidős „csapdáról” is beszél, különösen minél hosszabb ideig van így foglalkoztatva az anya. Osztrák és angol példák alapján kiemelik, hogy ezek az állások gyakran alulfizetettek, kevés előmeneteli lehetőséggel, ahonnan nehézkes visszatérni teljes munkaidős állásba még a gyermekek kirepülése után is, és szegénységhez, valamint kiszolgáltatottsághoz is vezethetnek. (A holland példát elemzi többek között ez a tanulmány.)

Továbbá, a részmunkaidő takarhat alulfoglalkoztatást is, vagyis a munkavállaló magasabb óraszámban szeretne dolgozni. Ennek a bővülését a válság alatt számos országban , így Magyarországon is megfigyelhettük.

Nők foglalkoztatási életpályája – nemzetközi kitekintés

Négy csoportra lehet osztani az európai államokat a nők gazdasági aktivitási pályája szerint:

1. A nők egy ideig kivonulnak a munkaerőpiacról, majd teljes állásban visszatérnek. Ez leginkább a közép-kelet-európai és balti államokra jellemző, úgymint Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Észtországra, Lettországra, valamint Finnországra.
2. A nők hosszú évekig részmunkaidős állásban dolgoznak, kortól függetlenül. Ez jellemző sok nyugat-európai országra, úgymint Hollandiára, Németországra, Ausztriára, Egyesült Királyságra, Belgiumra, Írországra, Svájcra és Luxemburgra.
3. A nők közel annyit dolgoznak, mint a férfiak. Érdekesség, hogy ez nemcsak annak a következménye, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott nők sok más országbeliekhez képest többet dolgoznak (például az ebbe a csoportba tartozó Svédországban több mint 30 órát dolgoznak a részmunkaidőben foglalkoztatott családanyák szemben a 2. csoportba tartozó Németországgal, ahol valamelyest 20 óra alatti ez a munkaidő), hanem annak is, hogy a férfiak ledolgozott órái nemzetközi viszonylatban alacsonyak. Többek között észak-európai országokra jellemző: Norvégiára, Svédországra, Izlandra, valamint Franciaországra és Dániára.
4. Polarizált a nők munkavállalása, vagyis a nők vagy teljes állásban dolgoznak vagy nem dolgoznak egyáltalán, kortól függetlenül. Többek között a dél-európai országokra jellemző, úgymint Olaszországra, Görögországra, Spanyolországra, Portugáliára, valamint Litvániára, Lengyelországra és Szlovéniára.

A második és harmadik csoportra jellemzőbb tehát a részmunkaidős foglalkoztatás, mint az elsőre, amelybe Magyarország is tartozik. Ez nem független az eltérő történelmi háttértől.

Továbbá feltételezhető, munkaerő-kínálati oldalról közelítve a kérdést, hogy a részmunkaidős állások elterjedtsége mögött nem elhanyagolható tényező a családanyák, illetve a családok anyagi helyzete: vagyis mennyire engedhetik meg maguknak ezt a foglalkoztatási formát.

Gazdagabb országokban ez lényegesen könnyebb – ez rajzolódik ki, ha egy kétgyerekes család nettó családi jövedelmét hasonlítjuk össze vásárlóerőparitáson, feltételezve, hogy az egyik kereső az átlagbért, míg a másik az átlagbér 50%-át keresi (2. ábra).

Magyarországon – más közép-kelet-európai országokhoz hasonlóan – a családanyák részmunkaidős foglalkoztatásának aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony. A részmunkaidős foglalkoztatás népszerűségét számos munkakeresletre és -kínálatra ható tényező tudja befolyásolni, többek között a történelmi háttér, az országra jellemző attitűdök, a családi jövedelmek vásárlóereje, a gazdaságpolitika, illetve a munkaadók preferenciái.

Az anyák, a családok és az ország gazdasága szempontjából is hasznos lehet a családanyák részmunkaidős foglalkoztatása, hiszen elősegítheti, hogy a családanya munkaerőpiaci szempontból rövid ideig legyen inaktív, és a számára megfelelő intenzitással tudjon (ismét) munkát vállalni. Ugyanakkor különösen a hosszú ideig tartó részmunkaidős foglalkoztatás kockázatot is jelenthet, nem utolsósorban a családanyák, valamint a családok pénzügyi helyzetére.

Fontos kérdés továbbá, hogy mennyire találnak a családanyák számukra megfelelő részmunkaidős állásokat. Az aktuális munkaerőpiaci folyamatok tükrében, különösen érdekes lehet, hogy az erősödő munkaerő-kereslet mennyire ölt testet a rugalmasabb foglalkoztatási formák szélesebb körű támogatásában.

A cikk a BCE MNB Tanszék blogjának vendégposztja.

Borítókép: Dolgozók a Salgglas Zrt. salgótarjáni gyárában 2017. február 13-án. MTI Fotó: Komka Péter