Január 2-án este (közép-európai idő szerint), ami a távol-keleti tőzsdék nyitásával esik egybe, olyan rendkívüli események történtek a devizapiacon, elsősorban a japán jen árfolyamában, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, még hazánkban sem.

Az úgynevezett Flash Crash (nagyon rövid idő alatt, nagyon nagy mértékű mozgás egy termék árfolyamában) elsősorban az euró japán jennel szembeni jegyzésénél volt érzékelhető, ahol alig 10 perc leforgása alatta közel 5 százalékos árfolyam zuhanást tapasztalhattunk.

Ez nagyjából azt jelenti, mint ha az euró a jelenlegi 320 forint körüli értékéről 335 fölé emelkedne ilyen rövid idő alatt. Adódik tehát a kérdés, hogy ha mindez a japán jennel megtörténhet, megtörténhet-e máskor, más devizával is? Mi áll a háttérben és elkerülhető-e hasonló eset?

Mi állt a nap FlashCrash hátterében?

Egy ilyen összeomlás elsődleges kiváltó oka az automata kereskedési rendszerek hatása, amit nevezhetünk: algo tradingnek, HFT-nek (High Frequency Trading), vagy akár robotoknak, de a lényeg minden esetben az, hogy egy előre leprogramozott rendszer, gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül hoz kereskedési döntéseket az árfolyamok változásának függvényében.

A rendszer előnye egyértelműen az, hogy rendkívül gyorsan tud reagálni a piaci változásokra, illetve kiküszöböli az emberi tényezőket, amit leginkább a mohóságban és a félelemben szoktunk megfogalmazni, ha befektetési döntésekről van szó. Az automatikus kereskedési rendszerek kizárólag az árfolyamok változásából, az azokra felépített jelzésekből olvasnak, és hezitálás nélkül hozzák meg döntéseiket. A jelentős veszélyt az okozza, hogy néhány becslés szerint

Mi történt Japánban?

Habár jelenleg még vita zajlik a pontos kiváltó ok mivoltán, az szinte biztos, hogy szerepet játszott benne az Apple bejelentése, amelyben a távol-keleti eladások jelentős visszaeséséról számolt be a technológiai óriás ezzel tovább rontva az amúgy sem rózsás befektetői hangulatot. Emellett kulcsszerepe volt annak is, hogy Japánban még kereskedési szünnap volt, így a piacon a szokásosnál kevesebb szereplő és lényegesen kisebb likviditás volt jelen.

Végül egy olyan technikai elemzéshez kötődő esemény is említendő, ami elsősorban az euró/jen devizapár grafikonján figyelhető meg, mely szerint a 125,00-ös árfolyamérték nagyon fontos alátámasztás volt, úgy hogy közel másfél éve nem járt ennél alacsonyabban az euró, és könnyen lehet, hogy nagyobb stop-loss megbízások is épültek ezen a szinten. Így ennek átlépése, a stop megbízások beindulása, a robotok (HFT, algo traderek) rendkívül gyors és nagymértékű reakciója egy illikvid piacon, együttesen eredményezte azt, hogy az árfolyam pillanatok alatt 5 százalékot tudott zuhanni.

Előfordulhat hasonló árfolyammozgás a magyar forint esetében is?

Alapvetően az alacsony likviditású időszakok a forint esetében is komoly veszélyt jelenthetnek a nagyobb elmozdulásokra. Erre az egyik legjobb példa 2016 október végén volt, amikor egy hosszú hétvége miatt a hétfői napon a magyar piacok zárva tartottak, miközben a világ szinte minden fontosabb kereskedési központja nyitva volt. Egy nap alatt közel 1,5%-ot, több, mint 4 forintot esett az árfolyam. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az igazi Flash Crash típusú mozgásokra lényegesen kisebb az esély a magyar deviza háza táján, hiszen sajnos (illetve ilyen szempontból szerencsére) a forint nem tartozik a nemzetközi befektetők által kiemelten követett devizák közé, így az algoritmusokra alapozó automata kereskedési rendszerek is csak minimálisan vannak jelen a forint kereskedésében.

Az alábbi grafikonon látható a devizák forgalom szerinti megoszlása a világ összes piacán. A magyar forint részesedése 0,15 százalékos, elenyésző (nem szerepel a grafikonon).

Ennek ellenére a devizapiacok esetében az egyik legfontosabb alapelv, hogy a kockázatkezelési eszközöket kiemelt figyelemmel szükséges használni a befektetőknek, hogy a hirtelen mozgások esetén is megelőzzék a komolyabb veszteségeket.