A felületes szemlélő számára úgy tűnik, a két nagyhatalom közötti kereskedelmi háború vámokról és piaci hozzáférésről szól, a kínai külkereskedelmi többlet jelentős csökkenésével pedig a probléma tulajdonképpen meg is oldódna. Több amerikai export mellé kevesebb import Kínából – mintha mindössze ebből állna a sikerhez vezető út az amerikai adminisztráció számára.

A vezető kínai technológiai óriás, a Huawei elleni amerikai szankciók, a bevezetett exporttilalom híre azonban brutálisan kijózaníthatja a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimista hangokat. A cég Kína talán legfontosabb üzleti vállalkozása, mindent megtestesít, ami a jövő: mesterséges intelligencia, mobilkommunikáció, Internet of Things, azaz hálózatba kötött otthoni és vállalati eszközök tömkelege, 5G, informatikai alapon kontrollált társadalom, globális technológiai vezető szerep.

Ijesztő sikerek

Ezek a célok, a kínai óriás mérete és az említett területeken való meghatározó szerepe a nyugati politikusokban sokszor inkább félelmet keltenek, miután attól tartanak, hogy az 5G technológiával az internetre kötött végtelen számú eszköz komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Aki hozzáfér a kommunikációs hálózathoz, az minden lakos, ezen belül minden politikus minden lépését ismerheti, vagy akár blokkolhat tetszőleges mennyiségű és minőségű eszközt, akár egy gazdaságot és egy infrastruktúrát teljesen lebénítva.

Iparági vélemények szerint a Huawei jelenleg költség és technológiai oldalon is vezet e területen, európai és dél-koreai versenytársai jelentősen le vannak maradva. Nem véletlen, hogy sok telekommunikációs szolgáltató a kínai cég technológiáját választja vagy választaná.

Itt jön a képbe Kína politikai és gazdasági terjeszkedése, amely elsősorban Ázsiára, de kisebb mértékben a világ többi részére is vonatkozik. Globális befolyást nem lehet hírszerzés nélkül építeni, számos újságcikk szólt az elmúlt években a kínai kémtevékenység jelentős bővüléséről is a fejlett országokban, beleértve az ipari kémkedést is.

A Nyugattól gyökeresen eltérő társadalmi rendszert építő Kínában ennek megfelelően komoly kockázatot lát az amerikai politika.

A valódi célok és a Huawei kiszolgáltatottsága

Innen már csak egy lépés kitalálni azt, hogy miért is került exporttilalmi listára péntektől a kínai vállalat.

Miért lehet ez hatékony? A Huawei jelenleg még rengeteg amerikai alkatrészt, chipeket, optikai eszközöket használ fel termékeiben, melyeket helyi vagy más ázsiai gyártókkal nem lehet pótolni. Ha nincs alkatrész, nincsen termelés, nincsenek high-end mobiltelefonok, de a Huawei által épített mobilhálózat sem – sehol a világon. A szankciók által vert globális hullámok így óriásiak is lehetnek. Emiatt az amerikai kormány némi enyhítést azért eszközölhet, a meglévő vevőknek gyártott pótlólagos eszközök esetén, ellenkező esetben több amerikai államban leállhat a mobilhálózat és az internet szolgáltatás.

Kína miért nem másolja le az amerikai chipeket? – merül fel jogosan a kérdés. Természetesen igen, a Huawei nagy erőkkel dolgozik azon, hogy saját forrásból, akár házon belülről oldja meg alkatrészigényét. Ez a folyamat az elmúlt években az amerikai fenyegetés hatására fel is gyorsult, iparági források szerint a cég HiSilicon nevű alkatrészgyártó leányvállalata már mintegy 7 milliárd dollárért állít elő ezekből, miközben még mindig 21 milliárd dollár körüli a külső beszerzés. A folyamat elindult tehát, de még távolról sem értek a végére. Rendkívül bonyolult eszközökről van szó, melyeknek a gyártás mellett még a tervezéséhez is amerikai szoftverek kellenek, ezeket pedig nem lehet könnyen és gyorsan pótolni.

Ha viszont nincsenek alkatrészek, nincsenek értékesíthető termékek sem. A hírek szerint a Huawei legalább 3 hónapra elegendő alkatrészt halmozott fel, így tehát egy ideig még normál üzemben működhet, utána azonban már jöhetnek nehézségek. A cég vezetői ezt ugyan cáfolják, de vélhetően így is lesznek ellátási nehézségek.

Áldozatok nélkül nincs háború – amerikai vállalatok is veszítenek

Nemcsak hardver, hanem szoftver oldalon is érezni fogja a megszorításokat a kínai cég. A friss hírek szerint a Google levágja a Huawei-t az Android operációs rendszerről olyan módon, hogy a régi verziók működnek majd, a frissítések azonban nem. Az új telefonokon nem lesz Google Play áruház sem, csupán a nyers, nyílt forráskódú és ingyenesen értékesített Android, amely így azért kevésbé lesz vonzó. Ezzel a Huawei mobilpiaci növekedése megtörhet még akkor is, ha egyébként a készülékgyártás megoldott lesz.

A leállásnak, illetve az exporttilalomnak természetesen számos amerikai kárvallottja is van, többek között a cégnek beszállító Qualcomm és a Micron Technology. Ugyanakkor Donald Trump egyik korábbi kijelentése szerint a háborúban saját oldalon is vannak veszteségek, ezzel együtt kell élni.

Emiatt a kialakuló “mellékhatásokat” más módon akarják kezelni, például az összeomló belföldi agrárárak miatt a farmereknek adott kompenzációval.

Peking ugyanakkor megalázónak, teljesíthetetlennek és a hosszú távú stratégiai célokkal ellentétesnek látja az amerikai követeléseket, melyeket hosszú távon biztosan nem fog elfogadni, bár átmeneti engedmények elképzelhetőek. Ez pedig azt vetíti előre, hogy nem lesz igazi megállapodás. Számos egyéb gazdasági problémát kell ugyanakkor kezelnie, többek között az ismét felgyorsuló tőkemenekülést, így a merev álláspont időlegesen majd enyhülhet, valós fordulat nélkül.

Kereskedelmi fronton tehát állóháborúra kell felkészülni. Kisebb tűzszünetekkel, változó intenzitással zajlik majd a harc – tartós béke nélkül.

Ameddig az amerikai piacok és a reálgazdaság állja a vihart, addig Trump nem lesz megalkuvó. Ha azonban 2020-as újraválasztása forogna veszélyben például egy vaskos tőzsdei esés miatt, akkor elmozdulhat a megegyezés irányába – de ez persze nem oldja meg a fenti geopolitikai konfliktust, csupán tüneti kezelést ad rá. A Huawei így megúszhatja még – de a kérdés jelenleg nyitva áll.

(Borítókép:  Thomas Peter / Reuters)