Hiába nyitnak ki lassan a határok Európában, a neheze még csak most jön a budapesti szállás és vendéglátás piacon. A szálláshelyek többsége jegelve töltötte az elmúlt három hónapot, ám a határok fokozatos megnyitásával, és a korlátozások enyhítésével egyre több szereplő fog a nyitás mellett dönteni, vagy kényszerül erre.

A ránk váró szezon ugyanakkor közel sem olyan lesz, mint amilyet az elmúlt években megszokhattunk, a kereslet várhatóan távol lesz attól a szinttől, ami a nyereséges működéshez szükséges lenne. Így az igazi vérfürdő csak ezután következhet a budapesti szállásoknál, amikor a működés költségei már jelentkeznek, ám a bevétel szempontjából egy szenvedő, lassan magára találó piacon kell életben maradnia a szállásadóknak.

Az elemzéseink alapján három fő állítást fogalmaztunk meg arról, hogy mi vár a budapesti idegenforgalomra:

• Az országhatárok márciusi gyors lezárásával és a pillanatok alatt megszűnő turizmussal ellentétben az Európán belüli mobilitás visszatérése elhúzódó lesz.
• Számos, korábban erősnek számító küldő ország turistái még jó ideig hiányozni fognak Budapestről.
• A járvány alatt be volt fagyva a foglalási piac, ezért a kapacitásaik elhanyagolható részét sikerült előre eladniuk a szállásadóknak, emiatt június közepén sokkal rosszabb helyzetből futnak neki a szezonnak, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Ha kinyitja a kapuit egy szálláshely, a folyó költségei óhatatlanul megugranak, és mindaddig, amíg a kihasználtság és a szobák értékesítési ára nem ér el egy bizonyos szintet, finanszírozniuk kell a veszteségeiket. Bár a banki moratórium fontos segítség a szektor számára, rengeteg egyedi megállapodás van érvényben ingatlan-bérbeadók, befektetők és szálláshely üzemeltetők között, amelyekből sok egy adott időtávra szól, vagy a működéshez kötött. Van esély arra, hogy egy olyan időszak következzen most, ahol papíron már újra működik a szálláspiac, a gyakorlatban viszont az üzemeléssel fellépő kötelezettségek és az elmaradó bevételek szorításában vergődnek a szálláshelyek.

Hirtelen összeomlás, lassú felépülés

A Covid-19 járvány európai kirobbanása után napok alatt tűntek el a turisták, szűntek meg a repülőjáratok Európa nagyvárosai között, és minden bizonnyal nem egy csapásra fog visszaállni a korábbi helyzet, hanem egy lassú, fokozatos visszaállást láthatunk a következő időszakban. Ezt két, általunk követett adatsorból szeretnénk érzékeltetni, amelyek nem hivatalos reprezentatív adatok, de szerintünk valós időben, jól kifejezik az aktuális trendeket. Az első a Flightradar.com repülési adataiból készült statisztika, amely alapján jól látható, hogy az év eleji napi 100 ezer fölötti járatszám a járvány kirobbanása után pillanatok alatt 30 ezer alá esett, az elmúlt két hónapban pedig egy lassú emelkedés érzékelhető, de június közepén is még csak körülbelül napi 45 ezer járatnál tartunk. Ahhoz, hogy visszatérjünk az elmúlt évek átlagához, ennek a számnak bőven 100 ezer fölé kellene érnie a nyári hónapokban. Jelenleg a szokásos járatszám felét sem érjük el, és itt még nem vettük azt figyelembe, hogy ezek a járatok milyen kihasználtsággal szállnak a levegőbe.

A második adattípust a Citymapper mobilos applikáción keresztül mutatjuk be. A Citymapper mobilitási indexet készít a felhasználói helyadatai alapján, amelyek szemléletesen ábrázolják néhány európai város mobilitását. Mi azt feltételezzük, hogy az ilyen alkalmazások felhasználói között felül vannak reprezentálva a turisták, ezért egy indikátorként kezeljük ezeket az adatokat. A következő ábrán Párizs, Berlin és Barcelona mobilitási indexeit láthatjuk, amelyen jól látszik, hogy a március közepén lezajlott határlezárások miatt az átlagos szint 10-15 százalékára esett vissza a mutató. A májusi lazító intézkedések hatása is jól nyomon követhető az indexen, viszont hasonlóan a repülőjáratokhoz, egy lassú emelkedés mellett a korábbi értékek alig 50 százalékát éri el. A példa városok adatai jól mutatják, hogy már egy ideje tart az utazás, mobilitás visszarendeződése az európai nagyvárosokban, viszont szemben a hirtelen összeeséssel, a kilábalás már nem V alakzatot fog követni, ahogy az például a részvénypiacokon eddig történik.

Hiába nyílnak a határok, nagyon fognak hiányozni a tengerentúli turisták

Budapesten tavaly alig kevesebb, mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek, amellyel több, mint 80 százalékát adták a teljes turistaforgalomnak. Ez azt jelenti, hogy külföldiek nélkül a tavalyi forgalom 20-30 százalékát is nehéz lenne elérni idén. Ezen segítenie kellene a határnyitásoknak, de a jelenlegi állás szerint ez egyáltalán nem lesz elegendő a nyereséges üzemeléshez. Az alábbi ábrán a KSH adatainak segítségével a Budapest számára fontosabb küldő országokat és régiókat emeltünk ki. Ha feltesszük, hogy a schengeni övezeten belül rövid időn belül bárki bárhová utazhat, felszállnak a repülők is, és a turistáknak bátorságuk is lesz útra kelni, még mindig csak a tavaly idelátogatott külföldiek kevesebb, mint fele jelenhet meg újra Budapesten. Nagyon hiányozni fog a szigorú korlátozásokat követő ázsiai országok 17 százalékos részaránya, az egyelőre szigorú britek 11 százalékos részesedése, és le kell mondanunk még egy darabig a Budapest számára rendkívül fontos amerikai turistákról is. Közben pedig azt is figyelembe kellene még vennünk, hogy a turisták korcsoportja szerint is lehetne készíteni egy ilyen ábrát, valószínűleg egy húszas éveiben járó berlini egyetemista jóval hamarabb mer majd útra kelni, mint egy amerikai nyugdíjas New Yorkból.

Egy tavalyihoz hasonló szezonhoz júliusban-augusztusban körülbelül 2 millió vendégéjszakára lenne szüksége Budapestnek. Ennek idén úgy futunk neki, hogy a határzárak miatt legfeljebb a potenciális célközönség fele érhető el az előttünk álló időszakban, közben pedig szurkolhatunk az ázsiai enyhítéseknek, és az amerikai járványgörbe mihamarabbi ellaposodásának.

Nagyon gyorsan lenne szükség nagyon sok foglalásra

Egy szálláshely általában hónapokkal egy adott dátum előtt elkezdi feltölteni a kapacitását, és csak az utolsó ágyait hagyja szabadon a ,,last minute” foglalóknak. Idén az egész piac ,,last minute” piac lesz. A következő példát a Rate Republic által kezelt szálláshelyek adataiból hoztuk létre, hogy illusztrálja hogyan is néz ki egy áltagos szálláshely értékesítése a határok megnyitását várva. A grafikon azt mutatja, hogy idén és tavaly átlagosan mikor keltek el az augusztus havi férőhelyek ezen szálláshelyeken.

2019-ben augusztus végére sikerült 90 százalék fölötti kihasználtságot elérni, hasonlóan sok jól teljesítő budapesti szálláshelyhez. Ehhez viszont június végére szükséges volt eladni a kapacitás 30-40 százalékát, július-augusztus folyamán pedig további 60-70 százalékot. Ezek az adatok szálláshelyenként és típusonként mutathatnak eltérést, de azt kifejezik, hogy egy ,,teltházas” augusztushoz hónapokkal korábban szükséges értékesíteni a szobáink egy jelentős részét. Idén pontosan ez az a tényező, ami szinte teljes mértékben hiányzik a szállásadóknál, hiszen a karantén alatt kevesen merték a nyári utazásaikat tervezgetni.

Így a megnyíló határokkal a szállásoknak most kellene gyorsan pótolniuk mindazt az előfoglalási mennyiséget, amelyek teljesen kiestek az elmúlt hónapokban. Az ábra alapján láthatjuk, hogy az idei évben a lemondásokat is figyelembe véve kevesebb, mint 10 százaléknyi kapacitást sikerült értékesíteni az általunk követett szálláshelyeken, így a maradék 90 százalékot hihetetlen gyorsan kellene pótolni. Eközben a szokásos rendezvényekre (Forma-1, Sziget Fesztivál) nem számíthat a főváros idén nyáron, az őszi második járványhullámra pedig egyelőre gondolni sem mernek a szállásadók.

Van fény az alagút végén

Bár a cikk állításai nem feltétlenül pozitívak a következő hónapokat illetően, van néhány tényező, ami reményt adhat azoknak is, akik piacon akarnak és tudnak maradni a járvány után is:

• A kapacitás egy része minden bizonnyal ki fog esni a piacról, sok szálláshely idén már nem tervez újranyitást, így a meglehetősen szegényes keresletet egy szűkebb kínálat fogja kiszolgálni.
• A légitársaságok valószínűleg nagy akciókkal igyekeznek növelni majd a forgalmukat a járatok újraindítása után, az olcsó fapados repülőjegyek korábban is a budapesti turizmus hajtóerejének számítottak. Az alacsony olajár valószínűleg hosszabb távon is tudja támogatni ezt a folyamatot.
• A forint várhatóan gyenge marad az euróhoz, dollárhoz képest a következő években, ami régi mankója a hazai szállásadóknak.
• A múltbéli tapasztalatok alapján, ha a visszaesést kiváltó tényezők megszűnnek (van vakcina, véget ér a háború, elmúlik a természeti katasztrófa hatása), a turizmus és vendéglátás vissza tud térni a korábbi szintjére, sőt a hosszú távú emelkedő trendeket sem szokták megtörni ezek az események.

Bár a szálláspiac valódi fellélegzésére valószínűleg még várnunk kell egy darabig, jó eséllyel fogunk még kerülgetni segway-es turistacsoportokat a Duna-parton, és a mostani járvány sokakat meg fog tanítani értékelni őket.