Sok elemzés foglalkozik azzal, hogy az ezredfordulós generáció (millennials, vagy ahogy az Alapkezelőnél szoktunk rájuk hivatkozni: avokádók) újkeletű tőzsdei aktivitása milyen masszív torzító hatással van a részvénypiacokra, azzal viszont valamivel kevesebben foglalkoznak és nincs is konszenzus, hogy mi okozhatta ezt a hirtelen beáramlást. A következő cikkben egy számomra érdekes magyarázatot szeretnék bemutatni: A tőzsde lett az új sportfogadás.

A sportesemények figyelemmel követése sokak számára puszta rekreációs tevékenységnek minősül, amely kikapcsolja az embert, de emellett lelkesedést, örömet is okoz, a kedvenc sportoló/csapat/márványgolyó sikeréért való szurkolás. Sokan azonban nem elégednek meg ennyivel és az izgalmak fokozása érdekében sportfogadással dobják fel a sportközvetítéseket.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy egyes korcsoportokon belül hogyan oszlik meg a heti sporttartalomfogyasztás a sportfogadók, az általános szerencsejátékosok, valamint a nem szerencsejátékosok között:

Látható, hogy az ezredfordulós generáció, amely az ábrán 18-34 éves korcsoporttal reprezentál, sportfogadó szegmense abszolút értelemben is a legtöbb időt tölti sportesemények nézésével, ám ami még érdekesebb, hogy a nem sportra koncentráló szerencsejátékosoknál is 46%-kal több időt töltenek sport nézéssel, amely a többi korcsoportra ennyire nem jellemző. Pontosabban töltöttek, ugyanis a COVID-19 okozta leállások többek között a sportközvetítéseket is érintették, amellyel párhuzamosan minden fő sportfogadási formátum megszűnt, vákuumot hagyva maga után az erre éhes szerencsejátékosok életében.

Így, amikor már a fehérorosz futball vagy az orosz asztalitenisz bajnokság sem okozott akkora örömet a sportfogadók táborának, akik jelenleg többnyire munkanélküli segélyből és a stimulus-csekkből tengődnek otthon, miközben a költéseik is jelentősen lecsökkentek a különböző moratóriumoknak és a kijárási tilalomnak köszönhetően, a fogadást preferáló fiatalok a felszabadult idő és pénz „elköltésére” is új források után kutattak, ahol megkaphatják a sportfogadás izgalmából származó dopaminlöketet. Sokak szemében a megváltás a tőzsdei kereskedés képében érkezett el, amelynek lehetséges okait a következőkben szeretném bemutatni.

Az elmúlt években tapasztalt, elsősorban a fogyasztói oldalra összpontosító pénzügyi-technológiai innovációknak köszönhetően a részvénykereskedés mostanra már szinte belépési korlátok és jelentősebb (működési) költségek nélkül végezhető tevékenységgé vált. A legismertebb példa erre a Robinhood, amely egy olyan tőzsdei kereskedést tesz lehetővé, ahol a felhasználók költségek nélkül vehetnek fel pozíciókat (akár töredékrészvényekre is) a szélrózsa minden irányában, valamint az opciós és futures piacokon is kereskedhetnek. Ezen vonások mind vonzóvá tehetik a rendszeresen, általában kis tétekben sportfogadók számára a platformot, mint alternatívát. 

Ezen felül a sportfogadás és a tőzsdei kereskedés hasonló készségeket kíván meg, így az analitikus gondolkodásmód, a kockázatok felmérése, az adott sportág/iparág megismerése mind-mind kulcsfontosságú. A készségek ilyen jellegű egybevágása szintén megkönnyíti az átállást. Azonban a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szisztematikus sportfogadók helyett az adrenalin-függő hazárdjátékosok vannak többen azok között, akik a sportfogadás után a kereskedésre tértek át.

Továbbá a közösségi média, valamint az influenszer-világ a „Tőzsdézés” niche-piacát sem hagyta önjelölt véleményvezérek és sarlatánok nélkül, akik az ezeréves „gazdagodj meg gyorsan” mantra részvénypiacokra szabott változatával jelentős követői bázist építettek fel maguknak, elsősorban a fiatalabb generációk körében. Például szolgáljon az amerikai Dave Portnoy, aki egy személyben testesíti meg az eddig bemutatott, sportfogadásra éhes milleniumi generáció és az influenszer-lét kvintesszenciáját: Dave a Barstool Sports sportélettel kapcsolatos populáris/bulvár blog és média oldal, valamint a Barstool Bets sportfogadó online felület alapító tulajdonosa, aki a Covid válság nyomán leálló sportélet miatt keletkezett űrben részvénykereskedőnek állt – saját elmondása szerint 0 tőzsdei ismeret birtokában – Davey Day Trader néven, és a napi kereskedéseit- online, élőben közvetíti rajongóinak, mindemellett visszatérő vendége a CNBC különböző műsorainak. Követői, akiket elsősorban a sport-médiában betöltött szerepe, valamint a sportfogadás iránti szeretete nyomán verbuvált össze az évek során, most tömegével szállnak be a tőzsdézés világába az ő hatására, mondanom sem kell, szintén zéró közeli tapasztalattal.

A közösségi platformok másik torzító hatása a tőzsdei kereskedés „elmémesedése”, amely lényegében annyit tesz, hogy egyes piaci sztorik internetes, gyors terjedésre alkalmas formátumban kapnak szárnyra a világhálón, amely mémek elsődleges fogyasztói a milleniumi generáció tagjai. Ilyen mém lett például Jay Powell és az általa propagált „pénznyomtatás”, mint fiskális stimulus, Elon Musk és a Tesla (aki erre elég jócskán rá is erősít), Richard Branson és a Virgin Galactic, vagy legutóbb a Hertz, vagy a nagy amerikai légitársaságok. Az elmémesedett instrumentumokra – ahogy általában az internetes hírek/sztorik terjedésére is – jellemző, hogy az emberek a sztori terjesztésében és annak lekereskedésében különösebb utánanézés nélkül vesznek részt, tényként kezelve az adott cégről terjedő állításokat, valamint teljesen leegyszerűsítve gondolkoznak a tőzsdei folyamatokról. Ennek a „tőzsdei szubkultúrának” az egyik motorja a WallStreetBets nevű reddit fórum (és hozzá tartozó mém oldalak), ahol a tagok ártatlannak tűnő pénzügyi/tőzsdei mémek posztolgatása mellett néha mesterkélt/túlkomplikált/túlkockázatos kereskedési stratégiákat, valamint elképesztő nyereségekről és veszteségekről tanúbizonyságot tevő képeket tesznek közzé, utóbbiak az úgynevezett „YOLO-trade”-ek, ahol a YOLO az ezredfordulósok által közkedvelt „You Only Live Once”, azaz a „csak egyszer élsz” szlogen rövidítése. Ezek a „YOLO-trade”-ek önmagukban olyan kockázatosak, hogy azok megtérülése pusztán a szerencsén múlik és épeszű vagy a pénz és tőkepiacokon csak kissé is jártas ember soha semmilyen körülmények között nem venne fel ilyen pozíciókat.

A feljebb bemutatott tényezők nyomán történhet meg például, hogy csaknem minden piaci logikát meghazudtolóan a csődöt jelentett Hertz árfolyama kilőtt az elmúlt napokban olyannyira, hogy a vállalat már újabb részvénykibocsátást tervezget. Ha ennyire kelendő a részvényük, ők adnak még szívesen. Elemzők szerint az árfolyamot elsősorban a millennial kisbefektetők hajták fel, akiknek számottevő része lehet a cikkben bemutatott sportfogadásból átvándorló fiatal archetípusa.

Elemzők szerint a sportfogadási piac márciusban 60%-ot zuhant az előző hónaphoz képest, miközben a RobinHood felhasználók száma elérte a 13 milliót és a stimulus-csekkek egy jelentős része is a tőzsdéken landolt.