Index Vakbarát Hírportál

Hogyan profitálhatunk az amerikai választásból a részvénypiacokon?

K  AP20201023012
2020.10.29. 15:57 Módosítva: 2020.10.29. 18:33

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Világjárvány, növekvő gazdasági és geopolitikai feszültségek az Egyesült Államok és Kína között, élesedő társadalmi feszültségek és felfelé mutató inflációs kockázatok. Ez csak néhány fontosabb pont azok közül, amikkel a következő amerikai elnöknek szembe kell néznie négyéves ciklusa alatt. A választásig már csak néhány nap maradt hátra, így érdemes visszatekinteni, hogy hogyan reagáltak a tengerentúli részvénypiacok a korábbi elnökválasztások utáni két hónapban, és ebből le lehet-e vonni bármilyen következtetést a mostani, Trump és Biden csatájára vonatkozóan.

A számok azt mutatják, hogy republikánus győzelem esetén 2,86 százalékkal emelkedett az S&P 500 index a választási év utolsó két hónapjában, míg demokrata győzelem esetén 2,35 százalékkal, mind a kettő azonban magasabb az átlagos év végi emelkedésnél. A legutóbbi választáskor, amikor Trump nyert, pedig jelentős mozgásokat láthattunk a részvénypiacokon és a dollár piacán is: a részvénypiacon 3,5 százalékos csökkenés volt, de gyengült a dollár is, azonban a mozgások nagy része még a piacnyitás előtt megtörtént, a választást követő két hónapban pedig 5,3 százalékot emelkedett az S&P 500. A mostani választáson akárki is nyer, jelentős mozgások várhatóak.

Elnök Beiktatás Párt előző év november előző év december összesen
Dwight D. Eisenhower 1953. január 20. Republikánus 4,65% 3,55% 8,37%
Dwight D. Eisenhower 1957. január 20. Republikánus –1,10% 3,53% 2,39%
John Fitzgerald Kennedy 1961. január 20. Demokrata 4,03% 4,63% 8,85%
Lyndon B. Johnson 1965. január 20. Demokrata –0,52% 0,39% –0,13%
Richard Nixon 1969. január 20. Republikánus 4,80% –4,16% 0,44%
Richard Nixon 1973. január 20. Republikánus 4,56% 1,18% 5,79%
Jimmy Carter 1977. január 20. Demokrata –0,78% 5,25% 4,43%
Ronald Reagan 1981. január 20. Republikánus 10,24% –3,39% 6,50%
Ronald Reagan 1985. január 20. Republikánus –1,51% 2,24% 0,70%
George H. W. Bush 1989. január 20. Republikánus –1,89% 1,47% –0,45%
Bill Clinton 1993. január 20. Demokrata 3,03% 1,01% 4,07%
Bill Clinton 1997. január 20. Demokrata 7,34% –2,15% 5,03%
George W. Bush 2001. január 20. Republikánus –8,01% 0,41% –7,63%
George W. Bush 2005. január 20. Republikánus 3,86% 3,25% 7,24%
Barack Obama 2009. január 20. Demokrata –7,48% 0,78% –6,76%
Barack Obama 2013. január 20. Demokrata 0,28% 0,71% 0,99%
Donald Trump 2017. január 20. Republikánus 3,42% 1,82% 5,30%

(Forrás: Bloomberg, Equilor)

Az előzetes felmérésekből azt látjuk, hogy bár a koronavírus-járvány kirobbanása Trump népszerűségét erodálta, előfordult, amikor 10 százalékpontot meghaladó különbség is volt a két elnökjelölt között, a választás közeledtével hibahatáron belülre kerültek a jelöltek a főbb csatatér államokat tekintve. Az elektori rendszer sajátosságai jelenleg Trump esélyeinek kedveznek, Nate Silver adatguru nemrég Twitteren osztotta meg, hogy Biden milyen esélyekkel nyerheti meg a választást, attól függően, hogy országos szinten hány százalékkal szerez több szavazatot Trumpnál.

Hány százalékponttal szerez több szavazatot Biden országos szinten Biden győzelmi esélyei 
0-1%  6% 
1-2% 22% 
2-3% 46%
3-4% 74% 
4-5% 89% 
5-6% 98% 
6-7% 99% 

(Forrás: Nate Silver, Twitter)

A legfrissebb felmérések alapján még mindig Biden az esélyesebb, de az elektori rendszer sajátosságai, illetve a legutóbbi választás tanulságai alapján nem lehet kijelenteni, hogy lefutott lenne a mérkőzés. A választás most is a Közép-Nyugat államaiban dőlhet el, ahol Trump Kína elleni retorikájának pozitív a fogadtatása, viszont a koronavírus különösen negatívan érintette a régiót. Trump mellett szól az is, hogy a republikánus szavazók nagyobb arányban regisztráltak a választásra.

Általánosságban elmondható, hogy a demokráciákban egyre kisebb hangsúly van a programokon, és felértékelődik a jelölt személye, illetve az általa képviselt ideológia. Ennek ellenére a jelöltek programját vizsgálva, illetve ígéreteiket górcső alá véve, következtethetünk, hogy mely cégek, illetve iparágak profitálhatnak egy esetleges Joe Biden- vagy Donald Trump-győzelemből.

Mi lesz, ha Trump győz?

Trump duplázása esetén az olajpari cégek, különösen a rétegrepesztéssel foglalkozó vállalatok részvényei jelentősen emelkedhetnek, hiszen Biden kevés kézzelfogható ígérete közül az egyik, hogy betilthatja az olaj és földgáz ilyen típusú kitermelését. Érdemes lehet az SPDR S&P Oil & Gas Exploration & Production ETF-be (XOP) fektetni, illetve a Chevron és a ConocoPhillips részvényeit vásárolni, ha valaki Trump győzelemre fogad. Az egészségbiztosítók is emelkedhetnek egy esetleges republikánus győzelem esetén, így például a CVS részvényei vagy az iShares U.S. Healthcare Providers ETF (IHF) is. A pénzügyi szektornak is inkább a változatlanság kedvezne, ráadásul Trump kiszámíthatatlansága jót tehet a pénz- és tőkepiaci kereskedésből származó bevételeknek, így az ezen a területen különösen erős Goldman Sachsra érdemes odafigyelni, de a Financial Select Sector SPDR Fund is megfelelő kitettséget jelenthet a pénzügyi szektor irányába.

Mi lesz, ha Biden győz?

Biden győzelme esetén jelentősen megugorhatnak az állami infrastruktúra és különösen a zöldenergia területén megvalósuló beruházások. Ennek nagy nyertese lehet a NextEra Energy, mely az Egyesült Államok egyik legnagyobb megújuló erőforrásokon alapuló energiaszolgáltatója, melynél jelenleg a legmagasabb a szél- és naperőművek aránya. Hasonló okok miatt az iShares Global Clean Energy ETF-et (ICLN) emelhető még ki mint a Biden elnökség egyik legvalószínűbb nyertese. Az emelkedő infrastruktúra-beruházások várhatóan jelentős keresletet generálhatnak az ipari gépek iránt, így a Caterpillar bevételei is emelkedhetnek, ha nyernek a demokraták, illetve a FlexShares STOXX Global Broad Infrastructure Index Fund (NFRA) is megfelelő kitettséget jelenthet. Azonban az általános társaságiadó-emelés, melyet korábban Trump csökkentett, az egész részvénypiacot negatívan érintheti, így Biden hiába kiszámíthatóbb és centristább, mint Trump, közel sem egyértelmű, hogy a részvénypiacok emelkednének megválasztása esetén.

Aki nem szeretne arra spekulálni, hogy ki nyeri a választást, annak érdemes lehet a volatilitás emelkedésére fogadnia. Az utóbbi napokban a koronavírus terjedése miatt már elindult felfelé a félelemindexként is ismert VIX-index, de a választásokig ez tovább emelkedhet. Az S&P indexben a legnagyobb választási évi csökkenés 2000-ben volt a második világháború óta, amikor is a bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a fiatalabb Bush lesz az elnök és nem Al Gore, a demokrata kihívó. A mostani választásnak több tényező miatt sem biztos, hogy ismerni fogjuk az eredményét szerdán. Donald Trump nyilatkozatai alapján nem biztos, hogy elfogadja a választások eredményét. A levélszavazatok ráadásul idén, nagyrészt a koronavírus miatt, jelentősen nagyobb arányban érkeztek, mint korábban. Ezek megszámlálása is csak az urnazárások után kezdődhet, ráadásul ez jóval lassabb folyamat lesz, mint a személyesen leadott szavazatok kiértékelése, aminek jelentős része már digitálisan történik. Ráadásul a képviselőházak egy részét is újraválasztják, és előfordulhat, hogy az elnök és a házak többsége eltérő politikai beállítottságú lesz, ami tovább nehezíti az újabb mentőcsomag elfogadtatását.

A mostani választás jelentős téttel bír egy olyan évben, amikor már sok kihívással kellett megküzdeni, így várhatóan az eredmény jelentős szektorteljesítmény-különbséget eredményezhet a következő négy évben. A bizonytalanság az eredmények ismertetéséig várhatóan tovább fokozódik, érdemes lesz figyelni az államszintű eredményeket a választás éjszakáján.

A szerző az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője



Rovatok