Egy lakásvásárlás óriási elköteleződés: több éven, évtizeden át a kiszemelt lakás lesz az új otthonunk, éppen ezért körültekintően kell eljárni az ingatlan kiválasztása során. Ha nem vizsgálunk meg mindent alaposan, akkor elbukhatjuk a lakástámogatásokat, meghiúsulhat a lakáshitel, sőt adott esetben a félretett pénzünk is bánhatja.

1. Nézzük meg a tulajdoni lapot

Egy ingatan tulajdoni lapja tartalmazza a lakással, házzal kapcsolatos valamennyi lényeges információt:

• Az ingatlan megnevezését, típusát meg lehet tudni belőle. Ebből kiderülhet például, ha az adott épület nem lakásként van nyilvántartva, hanem, mondjuk, üdülőként. Ez pedig komoly problémát okozhat, ha lakáshitelt is igényelnénk, ugyanis számos bank nem vagy csak szigorúbb feltételekkel ad kölcsönt üdülő vásárlására. (A lakások és lakóingatlanok megvételét a bankok sokkal könnyebben finanszírozzák meg.)
• Megtudható a tulajdonosok neve. Ebből kiderül, hogy tényleg azok-e a lakás tulajdonosai, akikkel eddig tárgyaltunk. De az is fontos lehet, hogy van-e rajtuk kívül olyan személynek is tulajdoni hányada, akivel még nem is találkoztunk.
• Kiderülnek belőle a lakást terhelő jogok, kötelezettségek. Megtudhatjuk például, hogy a lakáson van-e végrehajtás, árverés, hogy van-e rajta jelzáloghitel, esetleg egy általunk eddig nem ismert személynek haszonélvezeti joga.
• Szerencsére a tulajdoni lapot az ügyvéd minden esetben lekéri az adásvételi szerződés megkötése előtt, így az azon szereplő információkkal legkésőbb a szerződés aláírásakor szembesülhetünk. Érdemes azonban már korábban is megtekinteni a lakás tulajdoni lapját: betekintést lehet kérni a dokumentumba a területileg illetékes földhivatalban. Ugyan számos fontos információt megtudhatunk belőle, de minden problémára természetesen nem derülhet fény ebből az okmányból sem.

2. Ellenőrizzük, hogy rendben fizetik-e a közüzemi számlákat

A közüzemi számlák és számlalevelek ellenőrzéséből több dolgot is megtudhatunk. Pontosabb képet kaphatsz például a lakás rezsijével kapcsolatban, mert az eladók bizony hajlamosak ezeket szépíteni.

A rendezetlen közüzemi számlák pedig mindig egy intő jelek: az egyes mérőórák átírása ugyanis a legtöbb esetben nem működőképes a korábbi tartozások megfizetése nélkül. Ezért az elmaradásokat mindenképpen még az utolsó vételárrészlet kifizetése előtt rendeznie kell az eladónak.

3. Egyeztessünk a közös képviselővel

Társasházi lakás vásárlása esetén mindenképpen egyeztessünk a közös képviselővel! Tőle megtudhatjuk, hogy az eladónak van-e közösköltség-elmaradása, de számos olyan dologra is fény derülhet, ami döntően befolyásolja a lakásvásárlást.

Például egyes lakók vízdíjtartozása visszaszállhat a társasházra. (A lakással kötött szerződés felmondását követően a társasháztól is követelheti a vízmű az elmaradást.) Emiatt pedig akár az összes lakás vízfogyasztását korlátozhatja a szolgáltató. Ez sajnos nem derül ki sem a lakás tulajdoni lapjából, sem az eladó közüzemi számláiból.

A közös képviselőtől tájékozódhatunk a tervezett felújításokról is, valamint arról, hogy ezeket milyen formában kívánja a társasház megfinanszírozni. Amennyiben célbefizetésekből fizetnék ezeket, akkor kérdezzünk rá, hogy ez körülbelül mennyi pluszkiadást jelenthet majd.

4. Új építésű lakásoknál ellenőrizzük a kivitelezőt és a forgalmazót

Új építésű lakások vásárlásakor mindenképpen ellenőrizzük le a kivitelező vállalkozást is a cégtárban: elsősorban azt érdemes megnézni, hogy van-e követelés, végrehajtás indítva a vállalkozással szemben. Ha van, akkor számíthatunk arra, hogy több pénzintézet automatikusan elutasítja ilyenkor a lakáshitel-kérelmet, ugyanis az eladó kiléte, üzleti helyzete bizonytalan. Emiatt pedig akár az egész vásárlás meghiúsulhat, sőt az adásvételi szerződés tartalmától függően akár a foglalót is elveszíthetjük. Hiszen a lakáshitel meghiúsulása adott esetben a vevő számára felróható oknak is minősülhet.

5. Ellenőrizzük, hogy az ingatlan nem székhelye-e vállalkozásnak

Sokan saját otthonukba jelentik be a vállalkozásukat, gyakorlatilag a lakás minősül cégük székhelyének. Ezzel semmi probléma nincs egészen addig, amíg a lakást nem adnák el. Az értékesítés során ugyanis erről a tényről jó, ha tud a vevő is.

Szerencsére a tulajdonjog bejegyzését és a lakáshitel igénylését nem hiúsítja meg az, ha az adott lakás egy cégnek a székhelye. Ugyanakkor a lakáscélú támogatások egy részénél már komoly gondot okozhat. A csoktámogatásnál például kizárólag a vevők többségi tulajdonában lévő céget lehet bejelenteni az új ingatlanba. A kapott támogatást viszont vissza kellene fizetni, ha más személy cégének a székhelyéül szolgálna az ingatlan.

Érdemes tehát vásárlás előtt megnézni a cégtárban azt, hogy az ingatlan székhelye-e valamely vállalkozásnak. (A lakás címe alapján rá lehet keresni erre az információra a cégtárban vagy az Optenen.)

+1: Keressük meg a legkedvezőbb lakáshitelt

Az egyes banki ajánlatok között jelentős különbségek vannak. 15 millió forint lakáscélú jelzáloghitel – 20 éves futamidő, 10 éves kamatperiódus és 400 ezer forint jövedelem esetén – havi törlesztőrészlete például a Bankmonitor lakáshitel-kalkulátora alapján 83–98 ezer forint között lehet. Márpedig egyáltalán nem mindegy, mennyit fizetünk a hitelünk után, hiszen egy jó választással akár 3,5 millió forintot is spórolhatunk teljes visszafizetésben.

Argyelán József a Bankmonitor szerkesztője

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Bankmonitor közreműködésével jött létre.