Az elmúlt hónapokban stagnált, sőt egyes hírek szerint már csökkenésnek is indult a külföldön élő magyar állampolgárok száma, ám azért még így is félmillió emberről beszélünk. Azok közül, akik itthon hagyták a családot vagy a hazatértüket tervezik, sokan szeretnének hitelt felvenni, hogy megoldhassák lakásproblémájukat. Ám ez nem ennyire egyszerű.

A hazai pénzintézetek ugyanis teljesen eltérő módon állnak hozzá azokhoz az ügyfelekhez, akik csak külföldről származó rendszeres jövedelmet tudnak igazolni. A UniCredit Bank jelenleg nem fogad el külföldről származó jövedelmet a lakossági hitelezésben. A Raiffeisen Banknál pedig minden esetben egyedi mérlegelés dönt arról, hogy engedik-e a külföldi jövedelmet beszámítani. A banknál kérdésünkre hangsúlyozták, hogy speciális feltételek vonatkoznak ezekre az esetekre. Hasonlóan meghatározott szabályok és feltételek teljesüléséhez köti a külföldi jövedelmek elfogadását a Takarékbank is. Az Erste Banknál és az MKB-nál ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a külföldön megszerzett jövedelem is lehet a hitelfelvétel alapja. Így akár az októberben induló rekordalacsony, évi 2,5 százalékos kamatú zöldhitelt is igényelhetik távolba szakadt honfitársaink.

Itt még nem érvényesül a brexit

A fogyasztási hitelek piacán mozgó Cofidisnél országkorlátozás nélkül elfogadják a külföldről származó jövedelmeket, ugyanakkor a társaságnál hozzátették: ezek az igazolt jövedelmek szinte kivétel nélkül valamelyik EU-s tagországból vagy az Egyesült Királyságból származnak. Az angliai, skóciai jövedelmek esetében a brexit ellenére nem történt változás, az MKB, az Erste és a Takarékbank is úgy válaszolt a kérdésünkre, hogy bár a szigetország kiválását követően van különbség az uniós államokban és az Egyesült Királyságban szerzett jövedelmek között, egyelőre nem változtattak a fontalapú fizetések beszámítási gyakorlatán.

A jtm-mutató itt is érvényes

A magyar banki gyakorlatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályai határozzák meg, így a külföldi pénznemben igazolt jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek is a jegybank által támasztott hitelfelvételi szabályokat kell alkalmazniuk. Így az igazolt jövedelmük csak egy meghatározott szintjéig terjedhet az a törlesztőrészlet, amelyet teljes fennálló tartozásukra fordíthatnak. A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szerinti fogyasztási hitelek (például személyi kölcsön esetében) ötszázezer forintos nettó havi jövedelem alatt ötven, afelett az igazolt bér hatvan százalékáig terjedhet a havi törlesztés összege. Ezt az eladósodási arányt jelzáloghitel esetében csak akkor engedi az MNB, ha legalább tíz évig fix törlesztésű lakáshitelt vesz fel az adós. Ha a kamatperidós öt és tíz év közé esik, már csak 35, illetve – magasabb igazolt fizetés esetén – a jövedelem negyven százaléka fordítható törlesztésre.

Kamatkedvezményért ide kell utalni a pénzt

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy – az itthoni ügyfelekhez hasonlóan – jogosult lehet-e az ügyfél kamatkedvezményre akkor, ha külföldön kapott jövedelmét nem kinti, hanem magyar banknál vezetett számlára utaltatja. Nos, a válaszoló bankok szerint amennyiben a kamatkedvezmény feltétele az, hogy havonta rendszeres jövedelem érkezzen a bankhoz, akkor a pénzintézet ennek a meglétét ellenőrzi, s azt nem vizsgálja, hogy a bérutalás külföldről érkezett-e a lakossági bankszámlára. Értelemszerűen devizaszámlát is megjelölhetünk a kedvezmény vizsgálata szempontjából mérvadó célszámlaként.