A piaci környezet miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog tudni megállni az alapkamat-emeléssel az év végén – vélik az Amundi szakemberei. Kiss Péter kötvényportfólió-menedzser szerint az év vége felé újra felerősödhet az infláció Magyarországon, novemberben akár hat százalék is lehet az egy évre visszatekintő pénzromlás mértéke. Egy ilyen adat fényében az MNB-nek decemberben is emelnie kell, ami azt jelenti, hogy az új évet 2,1 százalékos alapkamattal nyithatjuk.

Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az átmeneti inflációs időszak hosszabb lehet, ezt pedig a jegybanknak további kamatemeléssel kell ellensúlyoznia. Ugyancsak a kamatemelés irányába hat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED bejelentette, hogy felhagy az eddigi politikájával, záros határidőn belül lezárja az eszközvásárlási programját (QE), s az USA-ban megjelenő infláció kezelésére szintén kamatemelésbe kezd. Ez gyengíteni fogja a feltörekvő piaci devizákat, ami miatt a forint árfolyama is tovább gyengülhet. Ezt egy bizonyos szintig – az Amundi szerint akár 370 forintos euróárfolyamig – tolerálhatja az MNB, ám utána már lépnie kell.

2,4 százalékra juthat az alapkamat

Kiss Péter értékelése szerint az MNB az infláció megugrására adott markáns válaszával sokat javított a hitelességén, de a kamatszint historikusan szemlélve és az inflációhoz képest is rendkívül alacsony. Összességében az Amundi a jövő év második negyedévére 2,4 százalékos jegybanki alapkamattal számol. 2022 második félévében ugyanakkor enyhül majd az inflációs nyomás, s a pénzromlás üteme visszatérhet a három százalék körüli toleranciasávba.

A banki verseny csak egy ideig tompít

A folyamatos kamatemelkedés szép lassan megjelenik a hitelek szempontjából fontos hosszú távú állampapírhozamokban is, ez pedig a kamatok emelkedésében érhető majd utol. Az MNB pénteken közli a kamatok augusztusi alakulásáról szóló összefoglalóját. Korábbi elemzések szerint szeptember közepéig a bankok a jegybanki kamatemelést nem vagy csak részben érvényesítették hitelkamataikban akár a személyi hitelek, akár a jelzáloghitelek esetében. Ennek oka az volt – s erről beszéltek az MNB szakemberei a legutóbbi hitelezési jelentésükben is –, hogy az ügyfelekért folyó verseny, illetve a hitelkihelyezési tervek teljesítése egyelőre felülírta a kamatemelkedés hatását. Ez azonban nem tartható fenn sokáig. A jegybanki kamatok emelkedésével ugyanis a bankok forrásköltsége is megnő – többet kell fizetni majd a betéteseknek –, eközben pedig az infláció megjelenésével a banki költségek is emelkednek, hiszen többe kerülnek az eszközök és a munkaerő is. A fenti két hatás önmagában is csökkenti a banki marzs mértékét, így viszont egyre kevésbé éreznek majd a bankok késztetést arra, hogy üzletpolitikai szempontok alapján másból vegyenek el, hogy ellensúlyozzák a jegybanki kamatemelés hatását.

A régi hitelekre is hatással lesz

S hogy ez mit jelent majd az adósok számára? Számításunk alapja, hogy a bankunk december végéig egy az egyben érvényesíti a júniusi 0,6 és a decemberre az Amundi által várt 2,1 százalékos alapkamat közötti 1,5 százalékos különbséget üzleti kamatában. Ekkor egy öt éve épp ötéves kamatperiódussal felvett, most forduló, eredetileg 15 millió forint összegű, húszéves futamidővel bíró, az induláskor öt százalékon kamatozó jelzáloghitel esetében számításaink szerint az eredeti 99 ezer forintos törlesztőrészlet 109 ezer forintra nő. Az ügyfélnek a hitel teljes futamideje alatt az eredetinél 7,7 százalékkal, 1,8 millió forinttal több, összesen 25,6 millió forintot kell visszafizetnie a banknak. Ha a hitelünk nem idén, hanem jövő tavasszal érne az ötéves kamatperiódus végére, és akkor valóban 2,4 százalék lenne az alapkamat, a bank így 1,8 százalékkal drágítaná a hitelünket, akkor a havi törlesztőrészlet 111 200 forintra emelkedne, s a teljes futamidő alatt 25,97 millió forintot kellene visszafizetni.

Az új kölcsönök is drágulni fognak

A személyi hiteleknél szerencsére a kölcsönök döntő része már végig fix konstrukcióban kerül folyósításra, így itt az új hitelek drágulásával tudjuk megmutatni az MNB kamatemelésének hatását. Banki kalkuláció szerint egy hárommillió forintos, hatvan hónapra felvett személyi hitel esetében a jelenlegi legjobb ajánlatot a 6,95 százalékos kamattal és 7,18 százalékos teljeshiteldíj-mutatóval (thm) bíró UniCredit Bank adja a Sberbankot és az MKB Bankot megelőzve, ahol ha ma vennénk fel a hitelt, a törlesztőrészlet havonta 59 333 forint lenne, a teljes visszafizetendő összeg pedig 3,56 millió forintot tenne ki. Ha a fenti kamatban érvényesítenék a június eleji szinthez mért és az év végéig prognosztizált 1,5 százalékos jegybanki kamatemelkedést, ezt a kölcsönt az ügyfél 2147 forinttal magasabb, 61 480 forintos havi törlesztőrészlet mellett tudná igényelni. A teljes visszafizetendő összeg pedig 3,6 százalékkal, 3,69 millió forintra emelkedne. A 2,4 százalékos alapkamat mellett jövő tavasszal e szerint 8,75 százalékon lehetne felvenni a hitelt, ekkor a havi törlesztőrészlet a mostaninál már 2580 forinttal magasabb, 61 913 forint lenne, s a teljes visszafizetendő összeg 3,715 millió forintra rúgna kalkulációink szerint.