Az elmúlt 18 hónapban 62 ezer szerződést kötöttek a bankok az NHP Hajrá program keretében, amivel az MNB és a magyar kereskedelmi bankok 40 ezer kis- és középvállalatnak segítettek a pandémiás időszakban. A rendkívül nehéz mögöttünk lévő másfél évben 3000 milliárd forintnyi pénzmennyiség került olcsó hitelként a vállalkozásokhoz – vont mérleget a teljesítményről a Monetáris Tanács ülését követően Patai Mihály, a jegybank alelnöke.

Az NHP Hajrával a 8,5 éves Növekedési Hitelprogram (NHP) is lezárult. Ennek keretében 6400 milliárd forintnyi hitelt tudtak a kereskedelmi bankoktól igen olcsón felvenni a vállalkozások, összesen 75 ezer kkv számára biztosított a jegybanki program olcsó forrást. Az MNB saját számításai szerint

ennyivel járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Patai Mihály emlékeztetett: a világon egyedülálló hosszúságú és méretű volt a jegybanki program, a korábbi hasonló japán és brit jegybanki gazdaságélénkítő hitelprogram rövidebb és sokkal célzottabb volt.

A bankok csak az elején nem szerették

Patai arra is visszaemlékezett, hogy a program indulásakor még ő is a kereskedelmi banki oldalon volt, ahol komoly felzúdulást keltett, hogy az MNB a 2,5 százalékos hitelplafonnal alaposan alávágott az akkori piaci kamatoknak. Többen óvták ettől a jegybankot, volt kereskedelmi banki vezető, aki az Európai Központi Banknál be is panaszolta az MNB-t, hogy direkt lép be a gazdaságpolitika finanszírozásába. Patai szerint a bankok belenyugvásának két oka volt. Egyrészt, ha az egyik oldalon el is vett az MNB bankoktól, a másik oldalon adott is a preferenciális betét elhelyezésének lehetőségével. Ráadásul az élet bebizonyította, hogy az egyik legsikeresebb lépése volt a Magyar Nemzeti Banknak az NHP, hiszen enélkül még sokáig nem pörgött volna fel a vállalati hitelek piaca. 2013-ban már a régió minden országában magasabb volt a vállalati hitel kihelyezés, mint a 2008-as gazdasági világválság előtt – Magyarországot kivéve. Az NHP révén újraindult a hitelezés, ráadásul az első időben az új program jelentős része a korábbi drágább hitelek kiváltását eredményezte, ami a gazdaság gyorsabb növekedését segítette.

Három hét alatt kész segítség

Hasonlóan gazdaságpolitikai jelentősége volt a koronavírus válság idején megjelent NHP Hajrának is, amelyben az MNB azzal futott csúcsot, hogy két-három héten belül előállt a vállalatok pandémia okozta problémáinak kezelését segíteni hivatott megoldással. A cél a bevételüktől eleső vállalatok életbentartása volt, ezért aligha meglepő, hogy az NHP Hajrá keretében a kihelyezések 53 százaléka forgóeszköz finanszírozás volt. Pulai György, az MNB hitelösztönzésért felelős igazgatója ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy ezek a források továbbra is kint vannak a vállalkozásoknál és ma is segítik a működésüket. Hiszen a nyáron csak a szerződéskötési időszak zárult le, a kihelyezett hitelek a futamidő végéig segítik a cégeket. Az NHP Hajrá esetében a korábbiaknál tovább is, hiszen a vállalkozások ezeket a kölcsönöket már akár 20 éves futamidőre igényelhették annak érdekében, hogy a lassabban megtérülő beruházásokat is meg tudják valósítani a vállalkozások ebben az időszakban.

Forgóeszköz túlsúly

Azt, hogy az NHP már alaposan átrendezte a vállalati hitelpiacot, azt jól mutatja, hogy az NHP Hajrá esetében már csak a kihelyezett hitelek 9 százaléka szolgált a korábbi beruházási hitelek kiváltására.

A legtöbb hitelt az NHP Hajrá keretében a kereskedelmi ágazat cégei vették fel – a források negyede került ebbe az ágazatba. Emellett a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar volt felülsúlyozott – a fenti öt ágazatba került a 3000 milliárd forintos hitelkihelyezés háromnegyede.

Bár az NHP Hajrában – a korábbi NHP konstrukciókkal ellentétben – a maximális hitelösszeget 20 milliárd forintra emelték, hogy nagyobb beruházások se maradjanak el a koronavírus okozta nehézségek miatt, továbbra is meghatározó a kisvállalkozások részesedése. A kihelyezett hitelek fele a beruházási hiteleknél 10, a forgóeszköz hiteleknél 7,5 millió forint alatti. A mikrovállalkozásokhoz a kihelyezett hitelek negyede, a kisvállalkozásokhoz a kihelyezett hitelösszeg több mint harmada került.

Az NHP Hajrá hitelállomány 47 százalékát a közép-magyarországi régióban lévő vállalkozások kapták, ám darabszámra csak a hitelek 37 százaléka került ide – az MNB értékelése szerint a különbség fő oka, hogy Budapesten és környékén több komolyabb ingatlanfejlesztést finanszíroztak NHP Hajrá segítségével.

Unortodoxia 2.0 – lakossági hitelezésbe kezd az MNB

Patai Mihály szerint az NHP program következő szakaszával is újat mutat a jegybank. A legújabb unortodox lépés az lesz, hogy az MNB a vállalati finanszírozás mellett belép a lakossági finanszírozásba is a hétfőn komoly bankok közötti kamatversennyel induló Zöld Otthon programmal. Mindezt az alelnök szavai szerint az teszi lehetővé, hogy az MNB a klasszikus nemzeti banki mandátumok – a stabilitás a pénzügyi rendszer szabályozása és felügyelete, illetve a gazdaságpolitika támogatása – mellett új, negyedik mandátumot is szerzett.

A Zöld Otthon Hajrá Patai Mihály szavai szerint egy újabb gyönyörű példája lesz annak, hogy hogy tud egy nemzeti bank egy nem klasszikusnak számító eszközzel új távlatokat nyitni a gazdaság számára.