Majdnem 130 milliárd forint értékű átutalás ért célba azonnal szeptember 20-án az azonnali fizetési rendszeren, ezzel új csúcsot ünnepelt az elmúlt évek egyik legjelentősebb banki fejlesztéseként 2020. március 1-jén elindult azonnali fizetési rendszer (afr). Ez persze csak az egyik csúcs, darabszámot tekintve egy idén tavaszi nap, április 12-e a rekorder, aznap 831 ezer azonnali átutalási megbízást adtak az ügyfelek a Pénzforgalom.hu adatai szerint.

A maximum tízmilliós utalásokat legfeljebb öt másodpercen belül célba juttató azonnali fizetési rendszer forgalma fokozatosan gyarapodik. Az első – a márciusi indulás miatt csonka negyedévben – a hivatalos jegybanki adatok szerint több mint 2,1 billió forintos forgalomnak adott helyt a rendszer. A múlt év második negyedévét már 5,6 billiós eredménnyel zárta, majd a nyári negyedévben 6,3 billió, az év végén pedig 7,6 billiós forgalmat ünnepelhettünk. Az év eleje az átutalások terén is gyengébb, ez a magyarázata annak, hogy az idei első negyedév során „csak” 7,3 billió forint cserélt gazdát így, a másodikban viszont már 8,4 billió forint értékű utalás ért célba azonnal. Az afr fennállása alatt idén június végéig 37 266 milliárd, a billióknál maradva 37,3 billió forint érkezett pillanatok alatt a címzettől a jogosulthoz.

Világcsúcs

Az afr létrehozását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte még 2015-ben, a rendszer a rajt után egyből a világ élvonalába helyezte a magyar bankrendszert, ami az utalások szintidejét illeti, hiszen sehol nem volt még példa arra, hogy ilyen azonnali átutalási rendszert egy ország összes szolgáltatója egyszerre vezessen be.

Az volt a meggyőződésünk az MNB-ben, hogy a magyar pénzforgalom hatékonyságának érdemi növeléséhez szükségünk van egy olyan elektronikus fizetési megoldásra, amely bárhol, bármikor és bármilyen fizetési helyzetben használható, akárcsak a készpénz, a használata pedig a készpénzes fizetésekhez hasonlóan gyors és kényelmes. A nemzetközi trendek alapján már akkor egyértelműnek tűnt, hogy egy ilyen elektronikus fizetési megoldást leginkább azonnali átutalásra alapozva lehet felépíteni. Ekkor ugyanis Európában már működött az angol, a lengyel, a svéd és a dán azonnali átutalási rendszer

– írta a rendszer létrehozásáról szóló áttekintésben Varga Lóránt, a jegybank Pénzügyi infrastruktúra- és pénzforgalom-fejlesztési főosztályának vezetője. Az afr és az egyre szebb eredményeket elérő bankkártyaforgalom húzza az elektronikus fizetés elterjedését.

Számsorozat helyett e-mail-cím, de évente csekkolni kell

Fontos, hogy a rendszer létrehozásával és elindításával párhuzamosan több új funkció is elérhetővé vált, amelyek kényelmesebbé teszik a mindennapi bankolást. Az egyik ilyen az úgynevezett másodlagos azonosítók bevezetése volt.

Mindez azért lényeges, mert nem kell a 16–24 számjegyből álló bankszámlaszámokat megjegyezni. Aki a bankjánál regisztrált másodlagos azonosítót – amely lehet e-mail-cím, adóazonosító szám, mobiltelefonszám –, az egy neki szánt utalásnál elég, ha ezt az azonosítót adja meg.

Fontos ugyanakkor, hogy pontosan adjuk meg az azonosítót az esetleges téves utalások elkerülése érdekében. Ha rossz mobilszámra utalunk, akkor bizony csak a címzett jóindulatán múlik, hogy visszajuttatja-e egyből a pénzünket. Ha nem teszi, előfordulhat, hogy csak polgári peres úton tudjuk érvényesíteni igazunkat. Ugyanezen okból lényeges, hogy a bankok évente felülvizsgálják az azonosítókat, a gyakorlatban arra kérik az ügyfeleket, ellenőrizzék, még érvényesek-e a megadott másodlagos azonosítók. A bank harminc nappal a határidő lejárta előtt kéri az ügyfelektől, hogy erősítsék meg a másodlagos azonosítójukat. Ha nem jelzünk vissza a bankunk felé határidőben, a bank az egy év leteltével törli a másodlagos azonosítónkat.

Aki még nem adta meg az azonosítóját – és például az e-mail-címét szeretné megadni –, annak érdemes a privát e-mail-címét megadnia, nem a munkahelyit. Egy esetleges munkahelyváltásnál így nem kell cserélnie a banknak megadott azonosítót. Hasonló okból nem érdemes a céges mobilszámunkat megadni másodlagos azonosítóként, hiszen pár hónap múlva már más használhatja a számot, és ha valamelyik ismerősünk a korábban berögzített mobilszámra utal, a rendszer teljesíteni fogja. Fontos tudni azt is, hogy a másodlagos azonosító regisztrálása eleinte ingyenes volt, de egyes bankok a jövőben pénzt kérhetnek érte.

A sárga csekk alkonya?

Az afr másik komoly újítása az úgynevezett fizetési kérelem bevezetése, ami a csekkfizetés riválisa lehet. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a fizetési kérelmet küldő fél – legyen az mondjuk egy áram-, gáz- vagy épp mobilszolgáltató – üzenetet juttat el az érintetteknek, akik, ha megfelelőnek tartják az összeget, egy gombnyomással jóváhagyhatják a tranzakciót, és meg is történt a számlafizetés. Egyelőre a fizetési kérelem használata még nem mindennapos, nem érhető el minden banknál, de a következő időszakban bizonyosan teret nyer ez a megoldás, hiszen ugyanazt a kényelmet nyújtja, mint a csekkbefizetés: magam dönthetem el, mikor fizetem ki a számlát.

A fizetési kérelem maximum hatvan napig ülhet az afr-rendszerben (a szolgáltatók ennél rövidebb időt is megadhatnak), a nyitva álló időszak alatt bármikor rendezhető a számla. Az emberek a fizetési kérelemhez hasonlóan a szolgáltató által indított csoportos beszedést azért nem szerették, mert nem tudták, melyik nap vonják le a számlájukról az aktuális számla összegét. Ráadásul egy-egy elrontott számlánál – ha nem volt beállítva limit az adott beszedéshez – akár a valós érték többszörösét is elvihette a szolgáltató, akitől macerás volt visszakérni a pénzt. A netbankba, mobilba költöző fizetési kérelem azért lehet a sárga csekk gyilkosa, mert a kifizetéshez már nem kell postára menni vagy külön csekkbefizető applikációt telepíteni.