A vártnál kisebb, 9,9 százalékos csökkenést mutatott 2020-ban a globális jogdíjak visszaesése; ez több mint egymilliárd eurós mínuszt jelent. A világ 123 országában tevékenykedő jogkezelők tavaly ősszel még 20-35 százalékos eséssel számoltak.

Világszerte Európában tapasztalták a legnagyobb zuhanást, az európai alkotók 16,9 százalékos jogdíjkieséssel szembesülhettek, a magyar piacon azonban még ennél is nagyobb, 17,7 százalékos csökkenés ment végbe – derül ki az Artisjus jelentéséből.

Az élő zene halála

Nézzük meg, hogy az egyes szegmensek milyen esést vagy emelkedést mutattak.

• A rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak 4,4 százalékkal estek vissza, ez többek között annak köszönhető, hogy a hirdetők nem tűntek el teljesen a piacról.
• A digitális bevételek viszont 16,2 százalékkal emelkedtek, ami javarészt a streaming térhódításával magyarázható.
• Az élő zenei jogdíjak viszont brutálisan, 55 százalékkal csökkentek, a háttérzenei jogdíjak 35 százalékkal estek vissza. Ez természetesen a világszerte érvényben lévő koncertstop miatt következett be.

A streaming lehetett a mentőkötél

Az Artisjus szerint a legnagyobb kárt azok szenvedték, akik az élő zenére támaszkodtak eddig, azaz tipikus koncertzenekarok vagy -előadók. Akik viszont nagyobb közönséget próbáltak elérni a digitális tartalomszolgáltatók által, azok kevésbé érezték a jogdíjkiesést.

tehát a szerzők legkorábban 2023-ban számolhatnak azzal a bevétellel, amelyet a pandémia előtt kaptak.

Mennyi az annyi?

A CISAC (A Szerzők és Zeneszerzők Szövetségeinek Nemzetközi Szövetsége) jelentésében az a legnagyobb pozitívum, hogy az idei számla végén a mínusz nem is olyan rossz, mint amire számítottak. A fentebb említett 9,9 százalékos – egymilliárd eurós – csökkenés a 2019-es rekordévhez képest összességében 9,32 milliárd eurós jogdíjbevételt jelent, ami a tavalyelőtti, utolsó békeévben összegzett 10,35 milliárd euróhoz képest egyáltalán nem olyan vészes.

Itthon nem nagyon éltek a zenészek a gyorskölcsönnel

A kieső bevételek pótlására a zenészek és a dalszerzők számára is nyitva voltak az állami támogatott hitelprogramok. Az MFB nullaszázalékos újraindulási gyorskölcsönét a nyár elejéig (tehát a koncertstop végéig) fő tevékenységként előadó-művészet és előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közül mindössze 257 (mikro)vállalkozás igényelte. Ez annak fényében nem tűnik túl soknak, hogy a hazai előadói szféra a pandémia alatt gyakorlatilag szükséghelyzetet hirdetett.

Ez nem is volt túlzás, ugyanis júniusban kifizették a zenészeknek a koncertek után járó jogdíjakat is. Miután a lezárások idején egyáltalán nem, azt követően pedig sokáig csak az ötszáz főben korlátozott rendezvényeket engedélyeztek – és ebben az esetben a jogdíjkifizetéseknél a nézőszám is szorzót jelent –, a bevételek messze elmaradtak a 2020. évet megelőző eredményektől.