Az Erste Banknál a lakossági hitelállomány öt, a mikrocégek hiteleseinek négy százaléka maradt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek 51 százaléka azzal az indokkal folytatta a moratóriumot, hogy gyereket nevel, 15 százalékuk pedig azzal indokolta, hogy nyugdíjas.

Kevesen maradtak, azon belül is kevés az igazi rászoruló

Harmati László, a bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint azon ügyfelek aránya, akiknél jó eséllyel valóban érdemi segítséget jelent a törlesztési szünet folytatása, a bennmaradók harmadát jelenti. A moratórium folytatását kérők 21 százaléka indokolta a család csökkenő jövedelmével, miért nem akarja jövő júniusig folytatni hitele törlesztését. A moratóriumban maradást választó ügyfelek tíz százaléka munkanélküliséggel, két százalékuk pedig a közfoglalkoztatotti státusszal indokolta bejelentkezését a moratórium harmadik szakaszába.

A moratórium folytatását választók 35 százaléka fedezetlen személyi kölcsönét nem fizeti még hónapokig, a jelzáloghitelek aránya 28 százalékos a banknál. Említésre méltó még, hogy a moratóriumban maradó szerződések 12 százaléka hitelkártya-tartozást takar.

Az ügyfelek költik a pénzt, és beruháznak

Azt, hogy a lakossági ügyfelek döntő részének anyagi helyzete rendezett, mindennél jobban mutatja, hogy az Erste ügyfelei 16 százalékkal több tranzakciót hajtanak végre bankkártyájukkal, mint tavaly és tavalyelőtt. A jobb gazdasági kilátásokkal függhet össze az is, hogy az emberek bátrabban fognak beruházásba. Ezt jelzi vissza, hogy

• az Ersténél az év első kilenc hónapjában a 2020. évinél harmadával több, 96 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel új vagy használt lakás vásárlására;
• a személyihitel-kihelyezés húsz százalékkal, 47 milliárd forintra futott fel;
• a babaváró-kihelyezés 29 százalékkal esett vissza, de ez annak fényében érthető, hogy a kereslet számottevően csökkent – most már lényegében csak az újonnan alakuló családok igénylik az egyébként jövő év végén kifutó hiteltípust.

Ami új, az az, hogy a babavárót igénylők egyre nagyobb hányada, most már közel harmada kombinálja a babavárót egyéb kölcsönökkel.

A megfizethetőség komoly akadály lehet

A budapesti ingatlanátlagárak már nem nőnek annyira, mint a vidékiek, a balatoni árak pedig rég felülmúlják a fővárosiakét. Bár a zöldhitel bevezetése októbertől új lendületet adott a fővárosi és a vidéki nagyvárosi ingatlanpiacnak – miután a feltételeknek megfelelő lakások döntő részben itt találhatók –, összességében az ingatlanárak emelkedése és a hitelkamatok emelése miatt a megfizethetőség előbb-utóbb akadálya lehet az újabb ügyleteknek – mondta el kérdésünkre Harmati László.

A kamatemeléssel kapcsolatban Jelasity Radovan arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki alapkamat emelésének szintjéhez képest a bankok közötti hatalmas verseny miatt lényegesen visszafogottabb a hitelkamatok emelése. Ráadásul egyelőre szinte csak a jelzáloghiteleknél drágítanak a bankok, a többi hiteltermékre nem jellemző a kamatemelés. E kamatemelések hatása ugyanakkor még nem jelenik meg idén a banki eredményekben.

A fentiek miatt az Erste a jövő évre a jelzáloghitelek esetében már visszafogottabb, moderáltabb növekedést vár, míg a személyihitel-piacon komolyabb pörgést prognosztizál.

Jól indult a zöldhitel

Ami a zöldhiteleket illeti, az Erste az indulás első hónapjában négymilliárd forint értékű zöldhiteligénylést fogadott be, ugyanakkor a bankhoz valamilyen formában már 15 milliárdot meghaladó hitelre érkezett érdeklődés.

Szép eredmények

Az Erste Bank az év első kilenc hónapjában 45,1 milliárd forintos adózott nyereséget ért el. Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató szerint az idei évi eredményt nem érdemes összevetni a tavalyi hasonló időszak 12 milliárdos profitjával, mivel akkor számottevő eredménycsökkentő hatást fejtettek ki például a moratóriumhoz kapcsolódó egyedi intézkedések. A mostani első kilenc hónap adózott eredménye hétszázmillió forinttal elmarad a 2019. évitől.

A bank működési bevételei 23,4, kiadásai 9,2 százalékkal bővültek az előző évhez képest, így a működési eredmény 38 százalékkal, 76 milliárd forintra emelkedett. A költség-bevétel mutató a tavalyi 50,2 százalékról 44,4 százalékra csökkent, ami a bankvezető szerint az egyik legjobb a magyar bankrendszerben.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 10,4, az ügyfélbetéteké 12,9 százalékkal nőtt egy év alatt, a hitel-betét arány 75 százalékról 65,9 százalékra csökkent. A hitelállomány bővüléséhez a moratórium hatása mellett az új kihelyezések hatszázalékos növekedése kellett. A vállalati hitelekből 14, lakossági hitelekből 1,6 százalékkal tudott többet kihelyezni az Erste, mint egy évvel ezelőtt.